Egy furcsa alkotmányjogi csapda vezetett oda, hogy lényegében két részre szakadt Mostar. A helyi horvátoknak és bosnyákoknak saját postájuk és kórházuk is van a 100 ezer fős városban. Most úgy tűnik, sikerült pontot tenni a zűrzavar végére.
A bosnyák és a horvát pártok szerepeltek a legjobban Bosznia-Hercegovina Mostar városának önkormányzati választásán. A választás érdekessége, hogy a kevert etnikumú városban 12 év után először tartottak demokratikus helyi választásokat.
A nagy nemzetiségi pártok mellett több kisebb párt, köztük a vegyes etnikumú BH Bloc is sikerrel bekerült a város 35 fős városi tanácsába, így ők lehetnek majd a mérleg nyelve a polgármester kijelölésénél, akit kétharmados többséggel lehet kinevezni. A járvány árnyékában megtartott választáson a jogosultak 55 százaléka vett részt.
Egy alkotmánybírósági döntés volt a gond
Az oszmán építészeti emlékeiről és a Neretva folyón átívelő hídjáról híres 100 ezer fős Mostar nyugati felét főleg a katolikus horvátok, a keletit pedig a muszlim bosnyákok lakják. A városban 2008 óta nem volt választás, 2010-ben ugyanis Bosznia alkotmánybírósága kimondta, hogy a városban alkotmányellenes oszlik meg a hatalomgyakorlás, ezért reformra szorul. A helyi hatóságok azonban nem voltak képesek végigvinni a szükséges reformokat.
75 éve alapították Jugoszláviát: életképek a szocializmusból
Párhuzamos közigazgatás alakult ki
Ez oda vezetett, hogy a két nagy nemzetiségi párt, a Horvát Demokratikus Unió és a Bosnyák Párt a Demokratikus Akcióért párhuzamos közigazgatást vezetett a város kerületeiben. A városban párhuzamosan saját postaszolgálata, közművei, kórháza, egyeteme és futballcsapata is van a két nagy etnikumnak.
A választások kiírására azután kerülhetett sor, hogy az Európai Emberi Jogi Bíróság elítélte Boszniát, amiért a választási törvénye ellehetetleníti, hogy választást tartsanak Mostarban. Közben a városban a két nagy nemzetiség szimbolikusan is egyezségre jutott, amikor sikerült megállapodniuk a város egy új köztéri szobráról is.
