Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Megrohanták a Facebook-csoportot a kínai vakcinával oltott védettség nélküliek


Oltáshoz készítik elő a kínai Sinopharm koronavírus elleni vakcinát az orosházi kórház és rendelőintézetben kialakított oltóponton 2021. május 26-án
Oltáshoz készítik elő a kínai Sinopharm koronavírus elleni vakcinát az orosházi kórház és rendelőintézetben kialakított oltóponton 2021. május 26-án

Az elmúlt napok sajtónyilvánossága ráirányította a figyelmet a problémára. Naponta mintegy százan jelentkeznek, egy hét alatt csaknem a duplájára nőtt a létszám – mondja a Sinopharm-vakcinával oltottak negatív laboratóriumi eredményekkel elnevezésű Facebook-csoport alapítója.

Egy hete, mielőtt a hivatalos helyek mellett a sajtónak is elküldték nyílt levelüket, még ezerkilencszázan voltak, azóta háromezer-ötszáznál is többre gyarapodott a létszám. Már négyszázötvennél is több lelet került fel a csoport közösségi oldalára, és egyre több köztük a negatív T-sejtes immunválaszról született eredmény. Ez egy elég költséges teszt, hatvanezer forint körül van az ára.

Englohner Beáta, a csoport alapítója azt mondja, hogy naponta száz körül kérik a felvételüket a csoportba, amelynek célja „a laboratóriumi ellenanyag-vizsgálaton negatív vagy alacsony szintű eredményekkel rendelkezők vizsgálatának kezdeményezése, illetve szükség esetén újraoltása”.

„Hibásnak érzem magam, hogy rábeszéltem”

Beátát nem kínai vakcinával oltották, Esztergomban élő, 76 éves édesanyját azonban igen. Szinte az elsők között kapta meg az oltást február végén.

„Azért is alapítottam ezt a csoportot, mert hibásnak érzem magam, hogy rábeszéltem a kínai vakcinára. Igaz, a háziorvosa részéről is volt nyomás, azt mondta anyának, hogy vagy elfogadja ezt, vagy lekerül a listáról.

Beáta családjában mindenkit beoltottak, de más vakcinával, és mindenkinél volt az oltás után egyfajta reakció, voltak tünetetek. A Sinopharmmal oltott édesanyjánál viszont semmi ilyesmit nem tapasztaltak, azt mondja, ez már gyanús volt, közben pedig egyre több fórumon lehetett hallani, hogy az első tesztek alapján többekben nem alakult ki védettség.

Május elején végeztek az édesanyjánál egy vérvételes antitestvizsgálatot, amely azt mutatta, hogy szinte semmilyen védettsége nincs a 76 éves nőnek. Amikor elküldte a teszt eredményét háziorvosának, az meglepődött. Jelezték az ÁNTSZ felé, hogy mi történt, azt a választ kapták, hogy egyelőre nincs az ilyen helyzetekre semmilyen protokoll, nem tudnak mit tenni, tartsák be a védelmi előírásokat.

„Kétségbeesetten ül otthon, maszkban látogatjuk”

Beáta látta, hogy az anyukája kétségbeesett, csalódott, a közösségi oldalakon pedig azt tapasztalta, hogy sokan vannak hasonló helyzetben, innen jött az ötlet, „hátha együtt többre megyünk; és elindítottam a csoportot”.

Azt mondja, az a legszörnyűbb, hogy semmit sem változott az életük, ugyanaz a bezártság folytatódik. Hiába van védettségi igazolvány, az anyukája sehova nem tud menni. „Kétségbeesetten ül otthon, maszkban látogatjuk.

Beáta úgy érzi, becsapták

Azt szeretné, hogy a döntéshozók ismerjék el, hogy ez valós probléma, és javasoljanak rá valamilyen megoldást. Mint mondja, úgy érzi, hogy becsapták. Azt tartaná korrektnek, ha azoknak, akik érintettek, ingyen elvégeznék a védettséget vizsgáló laboratóriumi vizsgálatokat, ha pedig kiderül, hogy nem védettek, kapnának egy harmadik oltást.

„Több mint félmillió hetven év felettit oltottak be ezzel a vakcinával, pedig ezeknek az embereknek nem lett volna szabad beadni ezt. A szakemberek is elismerik, hogy a 18 és 59 közötti korosztályra állapították meg a kínai vakcina hatásosságát. Miért oltották be akkor vele a hatvan év felettieket?" – kérdezi Beáta arra a levélre hivatkozva, amelyet a Nemzeti Népegészségügyi Központtól kapott, és amelyben ez áll:

„A III. fázisú klinikai vizsgálatok adatai alapján ez a készítmény meghatározott védőhatással bír a 18–59 éves népességnél. A vakcina a hatvanéves és idősebb személyeknél is alkalmazható, a vakcina által biztosított védettség pontos
mértékének tekintetében náluk egyelőre korlátozott mennyiségű adat áll rendelkezésre, a kutatások zajlanak. A vakcina alkalmazása előtt figyelembe kell venni a hatvanéves és idősebb személyek egészségi állapotát és a vírusfertőzés súlyos szövődményének való kitettségük kockázatát.”

Azt is írják, hogy amíg az oltóanyaggyártó, illetve az engedélyező hatóságok és/vagy nemzetközi tudományos szervezetek nem határozzák meg az alkalmazási előírásban foglaltaktól eltérő alkalmazás feltételeit, addig nem cserélhetők fel a különböző oltóanyagok.

„Tehát jelenleg nincs lehetőség harmadik oltás beadására sem ugyanabból, sem másik vakcinából.”

A levél azzal zárul, hogy tartsák be az aktuálisan javasolt óvintézkedéseket és figyeljék az operatív törzs tájékoztatóját.

"Nagyon várom a harmadik oltást" - antitest nélkül a vakcina után
please wait

Jelenleg nincs elérhető tartalom

0:00 0:03:07 0:00

„Amint lehet, be kell adni a harmadikat”

A csoport több ismert virológus, kutató véleményét kikérte, mások mellett megkeresték Kemenesi Gábort, Duda Ernőt, Sarkadi Balázst és Rusvai Miklóst is. Valamennyien jogosnak nevezték a felvetésüket.

Rusvai Miklós pár napja az ATV-nek beszélt arról, hogy a kínai vakcinával oltott, hatvanévesnél idősebbek közül minden ötödiket érintheti ez a probléma, ami Magyarországon az összes oltotthoz képest 15-20 százalékot jelent.

A virológus szerint annak, aki az érintett korosztályból a második oltás után négy héttel megvizsgáltatja az antitestszintjét, és az eredmény negatív lesz, minél hamarabb kapnia kell még egy adag vakcinát, és annak más típusúnak kell lennie. Akinek pedig nincs lehetősége antitesttesztre, annak – ebben a korosztályban – ugyanúgy kell viselkednie, mintha nem lenne beoltva.

A virológus azt mondta, hogy noha hivatalosan erre nincs lehetőség, ismer olyan orvost, aki beadta a páciensének a harmadik oltást, amikor kiderült, hogy nincs a szervezetében ellenanyag.

Merkely Béla szerint az ellenanyagszint pontosan nem mérhető

Mint arról a Szabad Európa is beszámolt, a Semmelweis Egyetem rektora június 6-án a Kossuth rádióban beszélt egyebek között arról, hogy sokféle ellenanyag keletkezik, a fertőzöttségi állapotoktól, oltásoktól függően „más és más típusú védettség alakul ki”, ezeket pedig nem lehet „egy az egyben összehasonlítani”.

Merkely Béla szerint nem érdemes az ellenanyagszintet magánellátás keretében méretni, mert az „nem is alkalmas semmire”.

A szakember magyarázata szerint a szervezet úgy alakítja ki a védettségét, hogy közvetlenül a megfertőződés vagy oltás után átmenetileg folyamatosan nő az ellenanyagszint, majd – mivel nincs rá szükség, hogy nagy mennyiségű ellenanyagot képezzen – ez csökkenni fog. A memóriasejtek azonban emlékeznek majd arra, hogyan kell az ellenanyagot újratermelni, így egy újabb találkozásnál a vírussal a reakció maximális lesz, és nem alakul ki megbetegedés.

„Nem csak a hatvan felettieket érinti”

Mariann (nevét kérésére megváltoztattuk) még csak 36 éves, de nála sem alakult ki az immunitás.

„Két kisgyermekem van, és túlsúlyos, tehát veszélyeztetett vagyok. Az orvosom azt mondta, van Sinopharm. Úgy gondoltam, mindegy, csak legyek végre védett.”

Március elején kapta az első, majd április elején a második adagot. Ő is akkor kezdett el nyugtalankodni, amikor az oltás után semmilyen immunválaszt nem tapasztalt, „még bőrpírt sem az oltás helyén”.

Azt mondja, sok cikket olvasott, hogy túlsúlyosaknál csökkenhet a vakcina hatásossága, ezért a második adag beadása után öt héttel elvégeztetett egy tizenhétezer forintos laborvizsgálatot, amelynek eredménye szerint nincs védettsége. Ezt elmondta az orvosának, aki „borzasztóan sajnálja, nem én vagyok az egyetlen, de nem tud mit tenni”.

„Beoltottak, de nálunk nem ért véget a járvány”

„Minden ott folytatódik, mint az oltás előtt. Nem megyek vásárolni, rendelek. Maszkban járok, kézfertőtlenítőt használok. És hát nem vagyok nyugodt, a fiam óvodába jár.”

Mariann azt mondja, egy percig sem hibáztatja magát, hiszen ő csak bízott egy szerben, amelyről azt mondták, hogy hatásos és jó.

„Nagyon dühös vagyok, hogy ezt a szemetet rám tukmálták úgy, hogy nem volt ellenőrizve. Ismerjék be, hogy nem volt kellő mennyiségű adatuk, csináljanak egy átfogó vizsgálatot a Sinopharmmal oltottaknál, és adjanak harmadik vakcinát annak, aki nem védett” – felelte arra a kérdésre, mit tartana korrekt eljárásnak ezek után.

Az interjú után pár nappal Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő arról beszélt a Kossuth rádióban, hogy a koronavírus-járvány csak azoknak ér véget, akik beoltatták magukat. A jelek szerint azonban ez egyáltalán nincs így, sok oltott számára semmi sem változott. Miután hivatalos érdemi választ megkeresésükre alig kapnak, a Facebook-bejegyzések tanúsága szerint egyre többen feszegetik azt, hogy maguk próbálnak harmadik oltáshoz jutni.

  • 16x9 Image

    Fazekas Pálma

    Fazekas Pálma a Szabad Európa budapesti irodájának hírszerkesztője. Csaknem harminc éve dolgozik újságíróként, elsősorban hírek, hírműsorok szerkesztőjeként, hírszerkesztőségek vezetőjeként. A nyomtatott és az elektronikus sajtó szinte minden területén dolgozott, így a Kurírnál, az Interpress Magazinnál, a Magyar Rádióban, a Westelnél, a Magyar Televízióban, az InfoRádióban, az Origóban és az Infostartnál is.  

XS
SM
MD
LG