Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

„Emberéletekben lesz mérhető a törvény hatása az LMBTQI-közösségekre”


Háttérben a Capitolium épülete egy LMBTQ+ Pride-felvonuláson Washingtonban, az Egyesült Államokban 2021. június 12-én
Háttérben a Capitolium épülete egy LMBTQ+ Pride-felvonuláson Washingtonban, az Egyesült Államokban 2021. június 12-én

Orosz propagandatörvényhez hasonlítják közös nyilatkozatukban civil és jogvédő szervezetek azt a fideszes javaslatot, amelyről a pedofília elleni törvény módosításaként tavaszi ülésszakának utolsó napján, június 15-én tervez szavazni az Országgyűlés. Milyen orosz törvénycsomagról van szó, és mi a hasonlóság?

„A szexuális kisebbségeket a magyar kormány már régen megtalálta, több törvénymódosítás született, amely emberi jogi és társadalmi szempontból is rendkívül káros, de ez a mostani talán az egyik legveszélyesebb, amely az elmúlt tizenegy évben készült” – mondta a Szabad Európának Demeter Áron, az Amnesty International programvezetője.

A jogvédő szervezet honlapjára is felkerülő állásfoglalás szerint az új törvényjavaslat tovább mérgezné a közvéleményt, súlyosan korlátozná a szólásszabadságot és a gyermekjogokat, és egy Oroszországban 2013 júniusában elfogadott propagandatörvényre hasonlít, de még azon is túlmutat.

Az Oroszországban melegellenes törvényként emlegetett jogszabály gyermekvédelmi és szabálysértési törvényt módosított. Lényege, hogy meg kell védeni a kiskorúakat az olyan típusú hatásoktól, amelyek ellentétesek a hagyományos családi értékekkel.

Szabálysértésként bünteti a nem hagyományos kapcsolatok propagálását és tiltja az olyan kiadványokat, amelyek a törvényalkotó szerint a homoszexualitást népszerűsítenék a kiskorúak körében. Hogy mi számít népszerűsítésnek? Már az is, ha kiskorúak előtt beszélnek a szexuális kisebbségekről vagy arról, hogy ugyanolyan jogok illetik meg a homoszexuálisokat, mint a heteroszexuálisokat.

„Most a fiatalok, a szüleik, a tanáraik az érintettek”

Az orosz törvénymódosítás kellően tág és homályos ahhoz, hogy mindenre rá lehessen húzni, és benne van, hogy a melegek és a transzneműek veszélyt jelentenek, ami ellen törvénnyel kell védekezni. Oroszországban azonban nem egy pedofilellenes törvénybe írták bele a módosítást, mint Magyarországon. Demeter Áron szerint ez „extrém súlyossá” teszi a magyar javaslatot. Az AI programvezetője szerint az orosz módosítás és a magyar javaslat mérhetetlen abszurditásában és nehezen értelmezhetőségében is hasonló.

„Nagyon nehéz ezt jogi dokumentumként kezelni, pontosan ugyanaz a trend, mint a civil szervezetek vagy a menekültek esetében; ez azonban különösen kegyetlen, hiszen most a fiatalok, a szüleik, a tanáraik az érintettek.”

Demeter Áron szerint ezzel a törvénymódosítással ironikus módon épp azzal a korosztállyal megy szembe a magyar kormány, amelyet meg akar védeni. A jogvédő szervezet szakembere azt mondja, bíznak abban, hogy „felizzik a képviselők mélyen szunnyadó lelkiismerete”, és végül nem fogadják el a törvényt. Ha azonban mégis megteszik, akkor a jogvédők minden lehetőséget kihasználva, minden fórumon tovább tiltakoznak, az Alkotmánybíróságtól a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságáig. Ez utóbbi egyébként 2017-ben már kimondta, hogy jogsértő az orosz propagandatörvény: megsérti Az emberi jogok európai egyezményének a véleménynyilvánítás szabadságáról, illetve a megkülönböztetés tilalmáról szóló cikkelyét.

Demeter Áron ugyanakkor hangsúlyozza, ha ez így lesz, hosszadalmas, évekig tartó folyamat indul meg, miközben a törvénymódosítás hatása ez alatt az idő alatt emberéletekben lesz mérhető az LMBTQI-közösségen belül.

A magyar LMBTQI emberek 42 százaléka gondolt már az öngyilkosságra

A Szabad Európa is beszámolt arról a javaslatcsomagról, amelyet a kormánypártok nyújtottak be a pedofilellenes törvénycsomaghoz, és amelyben egyebek között szerepel, hogy tilos lenne elérhetővé tenni a 18 éven aluliak számára olyan tartalmat, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg. Betiltanák az iskolai LMBTQI-témájú oktatási programokat és társadalmi célú reklámokat.

A tiltakozó civilek – az Amnesty International Magyarország, a Budapest Pride, a Háttér Társaság, a Labrisz Leszbikus Egyesület és a Prizma Transznemű Közösség – nyilatkozata szerint „orosz mintán alapuló, Európában példa nélküli propagandatörvényről” van szó, amellyel a Fidesz veszélyezteti az LMBTQI fiatalok lelki egészségét, és megakadályozza, hogy kellő időben, prevenciós céllal jussanak információhoz, beleértve a szexuális edukációt és a családi életre nevelést is.

A nyilatkozat egyik kezdeményezője, a Háttér Társaság arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar LMBTQI emberek 42 százaléka gondolt már öngyilkosságra, és harminc százalékuk meg is kísérelte. Idézik az ILGA-Europe kutatását, amely szerint az LMBTQI fiatalok többsége azért követ el öngyilkosságot, mert kilátástalannak gondolja a helyzetét, elviselhetetlennek tartja a családon belül, az oktatásban, a kortársi vagy vallási közösségben tapasztalt kirekesztést és zaklatást.

Oroszországban a törvény életbelépése óta az LMBTQI emberek nyilvánosan meg sem említhetik szexuális irányultságukat vagy nemi identitásukat. Nagyobb mértékű hátrányos megkülönböztetésnek vannak kitéve, tagjaik körében nőtt az öngyilkosságok aránya.

A magyar törvényjavaslat ellen több civil szervezet tervez tüntetni Budapesten. Közben a Budapest Pride tíz civil szervezet közreműködésével petíciót indított a Fidesz által benyújtott törvénymódosító javaslat ellen. A szervezet sajtószóvivője, Majercsik Johanna a Mércének azt mondta, hogy „a Budapest Pride-felvonuláson kívül LMBTQ jogi tüntetés ekkora társadalmi támogatottságot még soha nem kapott”, a petíciót három nap alatt több mint hatvanötezren írták alá.

Ha úgy érzi, hogy Önnek vagy ismerősének lelki segítségre lenne szüksége, hívja a krízishelyzetben lévők ingyenes, anonim, a nap 24 órájában működő lelki elsősegély-szolgálatát a 116-123 vagy a 06-80-810-600 telefonszámon!
  • 16x9 Image

    Fazekas Pálma

    Fazekas Pálma a Szabad Európa budapesti irodájának hírszerkesztője. Csaknem harminc éve dolgozik újságíróként, elsősorban hírek, hírműsorok szerkesztőjeként, hírszerkesztőségek vezetőjeként. A nyomtatott és az elektronikus sajtó szinte minden területén dolgozott, így a Kurírnál, az Interpress Magazinnál, a Magyar Rádióban, a Westelnél, a Magyar Televízióban, az InfoRádióban, az Origóban és az Infostartnál is.  

XS
SM
MD
LG