A tagállamok nagy része napokon belül hozzájuthat a koronavírus gazdasági hatásainak enyhítését célzó uniós támogatás első részletéhez. Tizenhat kormány programja már zöld jelzést kapott, ketten még be sem adták a tervet, Magyarország pedig – hat másik országgal együtt – várakozni kényszerül. A kormány szerint a gyermekvédelmi törvény miatt nem jön a pénz, Brüsszel azonban ezt cáfolja, és átláthatóbb közbeszerzéseket szeretne.
Alig valamivel több mint egy éve fogalmazódott meg egy közös uniós mentőcsomag gondolata a tagállami vezetők körében, most pedig már heteken belül el is lehet kezdeni költeni ezt a pénzt. Ugyan az egy év soknak tűnik, különösen a koronavírus gazdasági hatásainak értékelésekor, de EU-s szinten mégis gyorsnak számít a folyamat. Az állam- és kormányfők 2020 júliusában körvonalazták a 750 milliárd eurós mentőcsomagot, amelyet közös hitelfelvételből kívántak fedezni. A végső hozzájárulást tavaly decemberben adták meg – igaz, a magyar és a lengyel vétófenyegetés miatt óriási törés keletkezett az EU-n belül. Ezt követően a tagállamok és az Európai Parlament is meghozták saját döntéseiket, majd elkészültek a nemzeti helyreállítási tervek. Ezek alapján az országok többsége hamarosan megkapja a támogatás első részletét.
Történelmi méretű mentőcsomag
A helyreállítási pénzek kifizetésével kapcsolatos folyamat is meglehetősen erőltetett tempójú. A kormányok számára rendelkezésre álló 672,5 milliárd eurós forrás valamivel kisebb része vissza nem térítendő támogatás, a nagyobb része pedig hitel formájában érhető el. Az egyes országok számára elérhető összeg felső határát szabták meg, de sokan a hitelre egyáltalán nem is tartanak igényt. A nemzeti helyreállítási tervek leadási határideje április 30. volt, ez azonban inkább csak jelképesnek számított, a legtöbben határidő után adták le a tervüket – ennek azonban nem sok jelentősége van. A nemzeti programok számára az EU pontos feltételrendszert szabott meg, amelynek központi eleme az volt, hogy a gazdaság zöldítését és a digitalizációt kell szem előtt tartani a beruházások megtervezésekor. Az Európai Bizottságnak a beadástól számítva két hónapon belül kellett az értékelését elkészítenie, amelynek birtokába a tagállamok jóváhagyásukat adják a programra. Ezt követően röviddel érkezik a pénz, amelynek első részlete az igényelt összeg 13 százaléka. Fontos megjegyezni, hogy az Európai Bizottságnak kiemelt szerep jut – ugyan nincs döntési jogköre, de ajánlása nélkül nem képzelhető el a tagállamok támogatása.
Tizenhatan már a célegyenesben
Jelen állás szerint a tagállamok négy nagy csoportba oszthatók.
- Az a 16 ország, amelyeknek az Európai Bizottság ajánlása alapján a tagállamok pénzügyminiszterei már megadták a jóváhagyást. Ez két körben történt, a következő országok tartoznak ide: Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Németország, Görögország, Olaszország, Lettország, Luxemburg, Portugália, Szlovákia, Spanyolország, Litvánia, Horvátország, Ciprus és Szlovénia.
- Az a hét ország, amelyek esetében az Európai Bizottság a rendelkezésre álló két hónapos határidő lejárta miatt az értékelési időszak meghosszabbítását javasolta: Lengyelország, Svédország, Málta, Románia, Finnország, Észtország és Magyarország.
- Írország, amely esetében a terv elbírálása folyamatban van, és előreláthatólag nincs szükség hosszabbításra, és
- az a két ország, ahol nemrégiben választások voltak, és az új kormányok még nem készítették el a nemzeti helyreállítási tervüket: Hollandia és Bulgária.
Magyar vádak, uniós cáfolatok
Míg a többi késlekedő terv helyzetéről, sorsának alakulásáról tulajdonképpen semmit sem lehet tudni és hallani, a magyar tervvel kapcsolatban bontakozott ki a legnagyobb vita. Ennek két oka van: a magyar kormány közlései, amelyeket folyamatosan cáfol Brüsszel, illetve a brüsszeli hallgatás az okokról. Ha végén kezdjük a helyzet ismertetését, akkor azt mondhatjuk, hogy az Európai Bizottság fenntartásai nem új keletűek: a magyar pályáztatási rendszer átláthatóságát és a magas korrupciós kockázatot kifogásolják, mint ahogy azt már évek óta teszik. Most azonban erre hivatkozással az Európai Bizottságnak lehetősége van a folyamat lassítására, pontosabban arra várnak, hogy Budapestről megfelelő garanciák érkezzenek kifogásaikra. Hogy ezek pontosan mit jelentenek, arról még csak kiszivárgott hírek sincsenek.
Ezzel szemben a magyar olvasat az, hogy a bizottság a gyermekvédelmi törvény miatt nem akarja az uniós pénzt odaítélni Magyarországnak. Tény, hogy a pedofiltörvény miatt a brüsszeli testület kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben. Ez azonban a helyreállítási alaptól egy teljesen független folyamat – mint ahogy azt Brüsszelben minden létező fórumon hangsúlyozzák is. A két eljárás legfeljebb időben zajlik azonos síkon, a két ügynek az iratai nem érnek össze, az egyik nem következik a másikból, és fordítva. A kötelezettségszegési eljárás sem irányul arra például, hogy kik léphetnek be az oktatási intézményekbe vagy hogy a szülőknek joguk van-e dönteni a gyermekük nevelésével kapcsolatban. Ezeket ugyanis senki sem vonja kétségbe, a bírálatok főként a médiaszolgáltatók korlátozásán, a nemi irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetésen alapulnak.
Éppen ezért az a magyar érvelés, hogy Brüsszel megtámadta Magyarországot, és a gyermekvédelmi törvény miatt nem akarja kifizetni a helyreállítási pénzt, nem felel meg a valóságnak.
Az illiberális út járhatatlan
Érdemes értékelni azt is, hogy mennyiben változik meg a helyzet, ha Magyarország saját forrásból kezdi meg a helyreállítás finanszírozását – ahogy erről a kabinet döntött. A hét elején Valdis Dombrovskis bizottsági alelnök felhívta arra a figyelmet, hogy ebben az esetben is csak olyan tételeket fog az EU megtéríteni, amelyekre előzőleg jóváhagyást adott. Vagyis amire e nélkül költ a kormány, azt a költségvetés terhére teszi, amellyel viszont a hiányt fogja növelni, és ez már most is aggasztó Magyarország esetében. Arra van lehetőség, hogy akár tavalyi tételeket is elszámoljon a kormány, természetesen olyanokat, amelyek egyébként indokoltak és részét képezik a helyreállítási tervnek – az elfogadás azonban itt is feltétel.
A helyreállítási terv egyébként meglehetősen rugalmas, már ami az elszámolást illeti, de a kohéziós alapokhoz hasonlóan nem lehet hatással a költségvetési egyensúlyra, vagyis amennyi pénz bejön, annyit is kell kifizetni. Szakértők szerint a helyreállítási folyamatot nem befolyásolja lényegesen, ha valamikor ősszel kapja meg a magyar terv a zöld jelzést. Azonban ha csak jövőre jön el ez a pillanat – nos, erre nincs uniós forgatókönyv.
Mindenesesetre Brüsszel most Budapestre vár. Věra Jourova bizottsági alelnök múlt héten azt mondta a Szabad Európa brüsszeli tudósítójának, hogy az Európai Bizottság kénytelen várni a jóváhagyással addig, amíg Magyarország bemutatja a kért garanciákat. Hasonlóra utal az is, hogy hétfőn, a pénzügyminiszterek videokonferenciáján – diplomáciai források szerint – a magyar és a lengyel helyzetre reagálva a dán, a finn, a svéd és a holland miniszter a jogállamiság tiszteletben tartását, a német tárcavezető pedig a megfelelő ellenőrzési rendszerek szükségességét vetette fel.
Magyarország egyébként 2511 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra jelentett be igényt, amelynek első részlete 326 milliárd forint lenne. A bizottság azt javasolta, hogy a magyar terv elbírálását szeptember 30-ig hosszabbítsák meg. Ehhez – a bizottsági szóvivő szerint – a magyar kormány konstruktívan állt hozzá.
