Murmanszktól Habarovszkig több orosz politikai aktivistát ítéltek az elmúlt napokban kötelező pszichiátriai vagy egyéb orvosi kezelésre. Emberi jogi csoportok már évek óta figyelmeztetnek arra, hogy ezt a szovjet időket idéző gyakorlatot egyre gyakrabban vetik be a másként gondolkodók ellen.
Július 14-én egy orosz bíróság elrendelte, hogy a murmanszki városi tanács egyik mandátumáért induló Violetta Grugyinát, Alekszej Navalnij ellenzéki vezető egykori helyi képviselőjét kórházba szállítsák és Covid–19-cel kezeljék annak ellenére, hogy tünetmentes volt, negatív lett a tesztje, és egy orvos azt vallotta, hogy nincs szüksége kezelésre.
Július 26-án Grugyina tiltakozásul éhségsztrájkba kezdett. Azt állítja, hogy a kórházi illetékesek megakadályozták abban, hogy nyomtatványokat küldjön a munkatársainak, amelyeket az északnyugati város választási tisztviselőinek kell benyújtania.
A kórház főorvosa, Arkagyij Amozov nyerte meg a kormányzó Egységes Oroszország párt „előválasztását”, bár hivatalosan függetlenként indul ugyanazért a helyért, amelyet Grugyina is megcélzott.
Amozov „törvénytelenül tart fogva, akadályozza a jelöltségemet, megfoszt a személyes szabadságomtól és a választási jogomtól, és az ő fennhatósága alatt álló Covid–19-kórházban szigetel el” – mondta Grugyina a Szabad Európa és az Amerika Hangja közös orosz nyelvű csatornájának, a Current Time-nak.
Navalnijjal dolgozott, pszichiátriára küldték
Hasonló eset történt július 19-én az orosz Távol-Keleten, a Murmanszktól mintegy 9500 kilométerre keletre fekvő Habarovszkban: egy katonai bíróság kötelező pszichológiai kezelésre küldte Dmitrij Nadejin irkutszki bloggert, Navalnij egykori munkatársát. A férfi szerint mindez ahhoz a „terrorizmus indoklása” alaptalan vádhoz kötődik, amely miatt pert indítottak ellene.
Családja szerint június közepén Nadejint titokban átszállították Irkutszkból a több mint 2200 kilométerre lévő Habarovszkba. Az illetékesek nem voltak hajlandók megmagyarázni, miért egy másik régióban folytatják le ellene az eljárást.
Áprilisban, amikor a bíróság elrendelte, hogy pszichiátriai vizsgálatnak vessék alá, Nadejint előzetes letartóztatásba helyezték. Védői szerint ez idő alatt nem kommunikálhatott az ügyvédjeivel és veszélyes skizofréniát állapítottak meg nála.
Egy még nagyobb nyilvánosságot kapott ügyben egy jakutszki bíróság július 26-án „intenzív” kötelező pszichiátriai kezelésre küldte Alekszandr Gabisevet, a karizmatikus és ismert sámánt, aki 2019 óta Vlagyimir Putyin elnök leváltását követeli. Gabisev emlékezetes módon gyalog indult Moszkvába, hogy leváltsa Putyin elnököt. Később elítélték hatósági közeggel való szembeszegülés és szélsőségességre való uszítás miatt. Ezek után rendelték el a kényszerkezelését.
Agora: ismét büntetőeszközként vetik be a pszichiátriát
Grugyina, Nadejin és Gabisev csak néhány azon több száz aktivista közül, akiket kötelező pszichiátriai vagy más orvosi kezelésre küldtek. Az egyik vezető orosz jogvédő szervezet, az Agora egy 2016-os jelentésében ezt úgy értékelte, hogy Oroszország „visszatér a pszichiátria büntető jellegű alkalmazásához”. A kormány nem sokkal a jelentés megjelenése után feltette az Agorát a „külföldi ügynökszervezetek” listájára. Az NGO még ugyanabban az évben kénytelen volt feloszlatni magát.
A hidegháború idején a Szovjetuniót széles körben elítélték, amiért azzal büntette a másként gondolkodókat, hogy pszichiátriai osztályra zárta be őket.
Az Agora-jelentés – amely a legutóbbi független vizsgálat a témában – megállapítja, hogy a 2011-es vitatott parlamenti választások és a Putyin harmadik elnöki ciklusáról szóló 2012-es döntés utáni országos tiltakozási hullámban letartóztatottak közül sokakat ilyen kezelésre kényszerítettek.
Többeknél skizofréniát állapítottak meg, és tájékoztatásuk és beleegyezésük nélkül pszichotróp gyógyszereket adtak nekik.
Az Agora-jelentésben idézett hivatalos statisztikák szerint azoknak az eseteknek a száma, amelyekben a vádlottat kötelező pszichiátriai vizsgálatra kötelezték, a 2011-es 189 000-ről 2014-ben 216 744-re emelkedett.
A 2012-es Pussy Riot-ügy két vádlottját – Nagyezsda Tolokonnyikovát és Jekatyerina Szamucevicset – pszichológiai vizsgálatra kötelezték. A bírósági dokumentumok szerint olyan „rendellenességeket” diagnosztizáltak náluk, mint „a vélemény aktív hangoztatása”, „az önmegvalósítás iránti vágy” és „a saját véleményhez való kategorikus ragaszkodás”.
Tolokonnyikova viszont ezt mondta a bíróság előtt az utolsó szó jogán: „A pszichológiai vizsgálat, amelyet az ügyészek utasítására őrizetben tartásom alatt elvégeztek, megállapította, hogy a személyiségem fő vonásai a humanizmus, valamint a szabadság és az igazságosság iránti vágy.”
Nadia Szavcsenko ukrán pilóta és a néhai Szergej Mohnatkin, a foglyok jogaiért kiálló aktivista is azok közé a prominens vádlottak közé tartozott, akiket ilyen vizsgálatra köteleztek.
Az Agora figyelmeztetett, hogy az ügyészek jogköre, hogy minden indoklás nélkül ilyen vizsgálatokat rendeljenek el, a bíróságok hajlandósága, hogy szinte automatikusan helyt adnak ezeknek a kérelmeknek, valamint az ilyen kezelésben részesülő vádlottak felügyeletének szinte teljes hiánya olyan rendszert hozott létre, amely alkalmas a politikai indíttatású visszaélésekre.
„Harminc nap, aztán akár még harminc”
A Finnországban politikai menedékjogot kapó, korábban hegesztőként dolgozó Pjotr Trofimov nyugdíjas postai dolgozót és demokráciapárti aktivistát 2018-ban azzal a váddal tartóztatták le, hogy nem adta vissza a szerszámait korábbi munkaadójának.
Trofimov tagadja a vádakat, és azt állítja, hogy tiltakozásai miatt álltak bosszút rajta.
A férfi egy hónapot töltött kötelező pszichiátriai vizsgálaton.
„Egy kétszemélyes körletben voltam – mesélte. – Éjszakára bezártak minket. Volt ott egy mosdó és egy vécé. Volt zuhanyzó is, de azt csak hetente egyszer használhattuk.”
„A törvény értelmében a bíróság elrendelheti, hogy harmincnapos megfigyelésnek vessenek alá – tette hozzá. – Ha az orvosok addig nem jutnak semmilyen következtetésre, a bíróság további harminc nappal meghosszabbíthatja. És aztán még harminccal.”
Mihail Koszenko, az úgynevezett Bolotnaja tiltakozási ügy egyik vádlottja 18 hónapot töltött egy pszichiátriai intézetben paranoid skizofrénia diagnózissal.
„Miután kiengedték a kórházból, össze volt zavarodva – mondta 2015-ben a nővére, Kszénya a Szabad Európa orosz szolgálatának. – Körülbelül nyolc hónapba telt, mire visszarázódott a normális életbe.”
Anna Bitova a gyermekek kognitív és neurológiai károsodásának tanulmányozására szakosodott. Mint a Current Time-nak elmondta, a kötelező pszichológiai kezelésre ítélt emberek teljes mértékben annak az intézménynek az ellenőrzése alatt állnak, ahová beutalták őket.
„Nem kelhetsz fel, amikor akarsz, nem ehetsz, amikor akarsz, nem mehetsz sehova, nem viselheted azt, amit akarsz, és nem csinálhatod azt, amit akarsz – mondta. – Ténylegesen kényszerelszigetelésben vagy.”
2014 októberében Pjotr Pavlenszkij politikai performance-művész levágta a füle egy részét, miközben meztelenül ült a moszkvai Szerbszkij Állami Szociális és Törvényszéki Pszichiátriai Központ tetején. Ezzel akart tiltakozni a büntető jellegű pszichiátriai kezelés újbóli bevezetése ellen Oroszországban.
„A fehér köpenyes bürokraták a pszichiátriai diagnózisokkal lemetszik a társadalom azon részeit, amelyek akadályozzák, hogy monolitikus diktatúrát vezessenek be” – mondta akkor Pavlenszkij.
A tiltakozást követően a bíróság elrendelte, hogy a Szerbszkij központban pszichiátriai vizsgálatnak vessék alá Pavlenszkijt. Az orvosok alkalmasnak találták rá, hogy bíróság elé álljon.
