A tálibok visszahozzák a szigorú büntetéseket, köztük a kézlevágásokat és a kivégzéseket Afganisztánban, de lehet, hogy ezeket a korábbiakkal ellentétben nem nyilvánosan fogják végrehajtani – közölte a szélsőséges iszlamista csoport egyik alapítója.
Nuruddin Turabi molla, aki az iszlám jog (saría) szigorú értelmezésének egyik fő képviselője volt a tálibok 1996 és 2001 közötti uralma idején, óva intette a világot attól, hogy megpróbáljon beavatkozni a szervezet kormányzásába.
„Mindenfelől bíráltak minket a stadionokban rendezett kivégzések miatt, míg mi soha egy szót sem szóltunk az ő törvényeikről és büntetéseikről. Senki nem fogja nekünk megmondani, hogy milyen szabályokat hozzunk. Követni fogjuk az iszlámot, törvényeinket a Koránra alapozzuk” – mondta a 60-as éveinek elején járó férfi az AP amerikai hírügynökségnek.
Amióta a tálibok a nemzetközi erők kivonásával párhuzamosan átvették az ellenőrzést augusztus közepén csaknem az egész ország felett, a világ feszülten figyeli, hogy visszatérnek-e korábbi, vasszigorral irányított rendszerükhöz. Turabi megjegyzései jól példázzák, hogy a lázadók vezetői továbbra is szélsőségesen konzervatív, keményvonalas állásponton vannak, miközben a technológiai újításokkal lépést tartanak.
Az előzőleg a belügyminisztériumot és a vallási rendőrséget vezető Turabi hivatali ideje alatt gyakoriak voltak a kivégzések a főváros stadionjában és egyes mecsetek udvarán, ezeken nemritkán több száz néző vett részt. A halálra ítélt gyilkosokat általában fejbe lőtték, jellemzően az áldozat valamelyik családtagja. A tolvajokat kézlevágással büntették, az útonállóknak pedig a kezét és a lábát is amputálták.
Radikális módszerek
A tárgyalás és az ítélethirdetés ritkán zajlott a nyilvánosság előtt, az igazságszolgáltatás az iszlám vallási elöljárók befolyása alatt állt. Turabi kijelentette ugyanakkor, hogy ezúttal bírák – köztük női bírák – fognak eljárni az ügyekben, a törvények alapját azonban a Korán fogja képezni, és újra bevezetik a korábbi büntetéseket.
„A kézlevágásokra nagy szükség van biztonsági szempontból” – emelte ki, hozzátéve, hogy a drasztikus retorzió komoly elrettentő hatással bír. Hozzátette, azt még nem döntötte el a kormányzat, hogy a büntetések végrehajtására nyilvánosan kerüljön-e majd sor.
A tálibok már visszahozták egyik közkedvelt módszerüket, a nyilvános megszégyenítést, s az utóbbi napokban több, piti tolvajlással gyanúsított férfit is bekentek szurokkal, és körbehordoztak egy kisteherautó platóján Kabul utcáin. Egy esetben a nyakukba akasztották és a szájukba tömték az általuk ellopott kenyeret.
A Szovjetunió afganisztáni háborúja alatt egyik szemét és egyik lábát elvesztő Turabi jelenleg az ország börtöneit felügyeli, régóta ENSZ-szankciók vannak ellene érvényben.
A férfi a mozgalom egyik legádázabb vezetőjeként ismert. A tálibok 1996-os hatalomátvételét követően azzal került be a hírekbe, hogy üvöltve kiküldött a teremből egy újságírónőt, majd felpofozott egy ez ellen tiltakozó férfit. Utasítására szigorúan büntették azokat, akik az autójukban zenét hallgattak, kötelezővé tette a turbánviselést a kormányhivatalokban, emberei pedig rendszeresen megverték az utcán azokat a férfiakat, akik nyírták a szakállukat. Ekkoriban a sportokat is betiltották, a férfiakat napi ötszöri imádkozásra kényszerítették.
Turabi ezúttal az AP női riporterének adott interjút, és kijelentette, hogy mára megváltoztak. Mint mondta, a tálibok engedélyezik a televízió, a mobiltelefon, a fényképezőgép, a kamera használatát, mert ez „az emberek szükséglete”.
