Az illegális migráció elleni küzdelemben az embercsempészek állnak a túloldalon, a bűnüldöző hatóságoknak elsősorban velük kell megküzdeniük. Nélkülük ugyanis az illegális határátlépés jóformán megszűnne – ahogy erre az Európai Számvevőszék legfrissebb jelentése is rávilágított. Ugyanakkor sokkal nehezebbé teszi a helyzetet, hogy az európai bűnüldöző hatóságnak, az Europolnak csak koordinációs szerep jut ezen a téren, a tagállamok és az uniós intézmények azonban csak hiányosan látják el őket információval.
Az Europol becslése szerint az unió határait jogellenesen átlépők körülbelül kilencven százaléka veszi igénybe migránscsempészek segítségét: ezek gyakran bűnözői csoportok formájában működnek, és más bűncselekményekben, például közokirat-hamisításban vagy emberkereskedelemben is részt vesznek. A migránscsempészet elleni küzdelemre irányuló bűnüldöző tevékenységek azonban a tagállamok hatáskörébe tartoznak. Az Europol koordinációs és információcsere-platformként szolgál. E szolgáltatás értéke nagyrészt attól függ, hogy partnerei milyen aktívan cserélnek információt az Europollal. Jelentésében a számvevőszék megjegyzi, hogy az egyes tagállamok eltérő mértékben aktívak az együttműködést illetően, és a feltöltött adatok néha hiányosak.
Sok milliárd eurós üzlet – évente
A európai hatóságok előtt ismertté vált csempészek rendkívül vegyes, de sokszor nagyon jól szervezett társaság. Tavalyelőtt 122 különböző ország polgárát fogták el, akik csempészként segítették a migránsokat az EU területére. A csempészipar méretére vonatkozó becslések a jelentésekben eltérnek, az EU-n belüli bandák csak 2015-ben 4,7 milliárd és 5,7 milliárd euró közötti illegális bevételhez jutottak. Igaz, 2015-ben és 2016-ban példátlan számú migráns érkezett az unióba. Több mint egymillió emberről van szó, akiknek többsége a szíriai vagy más háborúk elől menekült. Bár azóta az illegális beutazások az EU-ba több mint kilencven százalékkal csökkentek, a fejlődő országokban elhúzódó gazdasági instabilitás, a lehetőségek hiánya, valamint a Covid–19-válság hatása középtávon együtt járhat az EU-ba irányuló illegális migráció növekedésével.
„A migránscsempészet az utóbbi években komoly humanitárius és biztonsági kihívást jelentett az unió számára – mondta Bettina Jakobsen, a jelentésért felelős számvevőszéki tag. – Az Europol értékes partnere a tagállamoknak a migránscsempészet elleni küzdelemben. Információcsere-platformként az Europolnak hozzáféréssel kellene rendelkeznie minden szükséges adatforráshoz, és szisztematikusan fel kellene használnia, de jelenleg nem ez a helyzet. Reményeink szerint ellenőrzésünk értékes információkkal fogja segíteni az Europol-rendelet folyamatban lévő felülvizsgálatát.”
A számvevőszék kiemelte, hogy az Europol tárgyalásokat folytatott fontos országokkal, hogy olyan nemzetközi megállapodásokat kössön velük, amelyek értelmében az Europol hozzáférést kap ezen országok nyomozásainak operatív adataihoz, de a folyamat nem volt zökkenőmentes. Holott nagyon fontos lenne tudni az előrejelzések érdekében, hogy az embercsempészek milyen tervekkel rendelkeznek. Az Európai Számvevőszék szerint az is gond, hogy az Europol nem gyűjthet közvetlenül információkat magánszervezetektől, és nem elemezheti azokat, továbbá nem használhatja fel szisztematikusan (vagy alkalmanként sem) az olyan külső adatforrásokat, mint a Vízuminformációs Rendszer vagy az utasnyilvántartási adatállomány (PNR). A számvevők elsősorban azt javasolják az Europolnak, hogy a határőrizeti ügynökséggel, a Frontexszel való együttműködést kölcsönös adatcsere révén, az Eurojusttal folytatott együttműködését pedig az adatbázisokhoz való közvetett hozzáférésen keresztül erősítse meg.
Az európai politika kudarca
A héten az Európai Bizottság is elvégzett egy összesítést azzal kapcsolatban, hol tart a migrációval és a menekültüggyel kapcsolatos jogalkotás. Röviden: sehol. Ugyan egyes területeken vannak részeredmények, de az éppen egy éve bemutatott törvényjavaslat tárgyalását a tagállamok jóformán meg sem kezdték. Pedig – többek között a magyar kormány nyomására – ez a jogszabály már egyértelműen a szigorú határőrizetre és az illegális bevándorlók hatékony visszaküldésére épít. De éppen a magyar kormány az, amelyik a leghangosabban tiltakozik a tervezet ellen, mert kötelező kvótákat lát bele a szövegbe, pedig nem szerepel benne.
Az Európai Bizottság legfrissebb adatai megerősítik, hogy a Covid–19-világjárvány 2020-ban jelentős hatást gyakorolt a migrációra: 2019-hez képest mind a legális, mind az irreguláris érkezések száma csökkent. Ami mindennek a demográfiai hatásait illeti: az előzetes adatok azt mutatják, hogy az EU népessége 2020-ban mintegy háromszázezer fővel csökkent, részben a kisebb nettó migráció miatt, részben a halálesetek számának növekedése miatt. Az érkezők számának csökkenése 2020-ban átmeneti volt, mivel a rendelkezésre álló 2021. évi adatok éves növekedéssel számolnak. Ez a helyzet különösen a Földközi-tenger középső térségéből, a Földközi-tenger nyugati térségéből és a keleti határok felől (Belaruszból) érkező irreguláris migránsok esetében.
A brüsszeli tervek középpontjában is az embercsempészek elleni küzdelem áll, ahogy mondják, meg kell törni ezeknek a bűnbandáknak az üzleti modelljét. Ami a konkrét számokat illeti: 2020-ban 125 100 szabálytalan határátlépés történt, 2019-hez képest ez 12 százalékkal csökkent; hét éve nem volt ilyen alacsony. 2021 januárja és júniusa között 28 200 szabálytalan határátlépést jegyeztek fel, ami kilenc százalékkal több, mint 2020 azonos időszakában. A szabálytalan határátlépések körülbelül kétharmada a tengeren, egyharmada pedig a szárazföldön történt. A különböző útvonalakat egymással összevetve azt láthatjuk, hogy a Magyarországot is érintő balkáni útvonalon kevesebb az illegális bevándorló és/vagy menedékkérő: a Földközi-tenger keleti medencéjében háromezerrel (74 százalékkal) csökkent az átkelések száma. Ugyanakkor – és ez a migránscsempészet legsötétebb oldala – idén az év első három hónapjában a tengeri halálesetek száma 28 százalékkal nőtt: 2021 januárja és márciusa között 435 ember halálát vagy eltűnését jelentették be a három fő útvonalon, szemben a 2020 azonos időszakában jegyzett 340 halálesettel, illetve eltűnéssel.
Még egy adatsor azok kedvéért, akik amiatt aggódnak, hogy a migránsok ellepik az EU-t: jelenleg 447,3 millió lakosa van az összesen a 27 tagállamnak. Közülük 23 millióan nem uniós ország állampolgárai (az EU összlakosságának 5,1 százaléka) és mintegy 37 millió fő nem EU-országban született (az EU összlakosságának 8,2 százaléka).
