Az Európai Bíróság keddi ítéletében egyértelműen kimondta, hogy a 2018 nyarán nagy nemzetközi felháborodást kiváltó "Stop Soros!" törvénycsomag több eleme is szembemegy az uniós joggal, például a civil szervezetek kriminalizálása terén. A döntés megerősített több olyan bírósági ítéletet, amely hasonló tartalommal született korábban, és a magyar menekültpolitika jogi megalapozatlanságára mutatott rá.
A "Stop Soros!" néven ismert jogszabálycsomagot 2018. június 20-án fogadta el a magyar parlament, ennek két szabályozási körével kapcsolatban vélte úgy az Európai Bizottság, hogy sérti az uniós jogot. Emiatt a brüsszeli testület megindította a kötelezettségszegési eljárást, amelyet néhány eredménytelen levélváltás követett: a bizottság nem kapott kielégítő választ a magyar kormánytól kérdéseire és kifogásaira. Ezért úgy döntöttek, hogy pert indítanak, amely a mostani ítélettel zárult. A jogszabályt egyébként megalkotásától fogva élénk nemzetközi tiltakozás övezte.
Brüsszeli kifogások
Az Európai Bizottság szerint a "Stop Soros!" azon rendelkezése, amely szerint elfogadhatatlan a nemzetközi védelem iránti kérelem, amennyiben a kérelmező biztonságos tranzitországon keresztül érkezett Magyarországra, nincs összhangban az eljárási irányelvvel. Ez ugyanis gyakorlatilag azt jelenti, hogy a menedékkérők csak akkor lehetnek jogosultak Magyarországon nemzetközi védelemre, ha közvetlenül egy nem biztonságos országból jönnek, ami lényegében kizárja a Szerbián keresztül Magyarországra érkezőket a védelem lehetőségéből. Az Európai Unió Bírósága más ügyben már kimondta erről, hogy sérti az uniós jogot: 2020. március 19-én leszögezték, hogy ez az elfogadhatatlansági ok ellentétes Magyarország európai kötelezettségvállalásaival.
Másrészről a bizottság kifogásolta, hogy Magyarország bűncselekménnyé nyilvánította, ha valaki olyan menedékkérőnek nyújt segítséget, aki az előbbiek alapján nem jogosult menedékkérelem beadására. Ugyan Magyarország arra hivatkozott, hogy ténylegesen senkit sem büntettek meg, ennek lehetősége mégis elrettentő erővel bírt a civil szervezetek számára. Az Európai Bizottság szerint Magyarország az uniós menekültügyi jogszabályokba ütközően egyrészről korlátozza a menedékkérők számára tanácsadást és segítséget nyújtó személyek tevékenységét, másrészről megsérti a menedékkérők arra vonatkozó jogát, hogy találkozhassanak és kapcsolatban lehessenek az ilyen tevékenységet folytató szervezetekkel és személyekkel.
Főtanácsnoki aggályok
Idén februárban Athanasios Rantos főtanácsnok az ügy jogi értékelését tartalmazó véleményében rámutatott, hogy a bíróság egy ítéletében – ahogy említettük – már megállapította a bizottság által kifogásolt elfogadhatatlansági ok jogellenességét. Ezért Rantos szerint Magyarország az elfogadhatatlansági ok bevezetésével (tehát azoknak az elutasítását, akik biztonságos országon át érkeznek, és a magyar kormány szerint Szerbia ilyen ország) megszegte az eljárási irányelvből eredő kötelezettségeit. Ráadásul a főtanácsnok úgy látja, hogy nem a civilek feladata mérlegelni, ki jogosult és ki nem a menedékkérelemre. Ezért a szervező tevékenység (tehát ha valaki olyannak segít menedékkérelmet beadni, aki amúgy nem jogosult rá) bűncselekménnyé nyilvánítása Rantos szerint nem igazolható módon akadályozza a nemzetközi védelmet kérelmezők számára történő segítségnyújtásra vonatkozó uniós jogok gyakorlását, így kötelezettségszegésnek minősül.
Az ítélet
Az Európai Bíróság ítéletében lényegében helyt adott az Európai Bizottság keresetének, és elfogadta a főtanácsnoki érvelést is. A bíróság megállapította, hogy Magyarország nem teljesítette az eljárási irányelvből eredő kötelezettségeit, mivel „lehetővé tette a nemzetközi védelem iránti kérelem elfogadhatatlanság miatti elutasítását azon indok alapján, hogy a kérelmező olyan államon keresztül érkezett a területére, amelyben nincs kitéve üldözésnek vagy súlyos sérelem veszélyének, vagy amelyben biztosított a megfelelő szintű védelem”. Az eljárási irányelv ugyanis kimerítően felsorolja azokat a helyzeteket, amelyekben a tagállamok valamely nemzetközi védelem iránti kérelmet elfogadhatatlannak tekinthetnek. Márpedig a magyar szabályozásban elfogadott elfogadhatatlansági ok nem felel meg e helyzetek egyikének sem. Szintén elutasította a bíróság a magyar védekezést a civil szervezetekkel kapcsolatban. A testület arra jutott, hogy ezzel a szabályozással Magyarország ugyancsak jogot sért, mert az ilyen korlátozás nem igazolható a magyar jogalkotó által hivatkozott célokkal, „nevezetesen a menedékjogi eljárás visszaélésszerű igénybevételéhez nyújtott segítség és a megtévesztésen alapuló, jogellenes bevándorlás elleni küzdelemmel”.
Újabb eljárás következik
A teljességhez tartozik, hogy Magyarország időközben módosította a menedékkérelem beadásának lehetőségét. A most hatályos rendelkezés értelmében menedékkérelem iránti igényt csak magyar külképviseleten lehet leadni. Amennyiben az előzetes vizsgálat alapján a kérelmező jogosult lehet a nemzetközi védelemre, kap egy egyszeri beutazási engedélyt, amíg lefolytatják az eljárást. Ezt az eljárást is az uniós joggal összeférhetetlennek tartja az Európai Bizottság, mert szintén lehetetlenné teszi a kérelem határon történő leadását, márpedig az uniós és a nemzetközi szabályok még mindig ezt írják elő.
Kovács Zoltán reagált a magyar kormány nevében
A nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár Facebook oldalán arról írt, hogy Magyarország álláspontja a migrációval kapcsolatban változatlan. Segíteni ott kell, ahol a probléma van, nem pedig idehozni azt. Vagyis meg kell állítani az Európába irányuló migrációt, a kontinens jövőjének a családokon kell alapulnia.
Míg Magyarország tiszteletben tartja az Európai Unió Bíróságának a Stop Soros-törvényről hozott ítéletét, fenntartja a jogot, hogy fellépjen a külföldről finanszírozott civil szervezetek – köztük a Soros György által finanszírozottak – tevékenysége ellen, amely politikai befolyás megszerzésére vagy akár a migráció előmozdítására irányul – áll a bejegyzésben.
