Tovább „orbanizálódik-e” Szlovénia? Ez a tétje a most vasárnapi választásnak Szlovéniában. A tét Magyarországról nézve is nagy, hiszen Orbán Viktornak fontos szövetségese az Európai Unióban Janez Janša miniszterelnök. Orbán ezért több fronton is támogatja Janšát: egy extra képviselővel és a jobboldali pártmédia életben tartásával. Azonban még ez is kevés lehet Janšának a hatalom megtartásához, aki most igyekszik nem mutatni, milyen szoros szövetségese a magyar miniszterelnöknek.
A Politico összesítése szerint Janša Szlovén Demokrata Pártja (Slovenska Demokratska Stranka, SDS) 26 százalékon áll, míg legnagyobb kihívója, a Szabadság Mozgalom (Gibanje Svoboda) 25 százalékon. Elemzők szerint mégis Janša kihívóinak lehet nagyobb esélye a kormányalakításra. Szlovéniában ugyanis teljesen arányos a választási rendszer, jellemzően sok párt jut be a parlamentbe. „A választások kimenetele paradox módon a parlamenti küszöb környékére mért kis pártokon múlik. Arra tippelek, hogy a mostani ellenzék 55 százalékot kap, a kormányoldal pedig 45 százalékot. A baloldalnak kicsit több esélye van a kormányalakításra, de majd meglátjuk” – mondta a Szabad Európának Samo Uhan, a Ljubljanai egyetem szociológiaprofesszora. A tét nagy, ugyanis sokan a demokratikus Szlovénia jövőjét féltik az Orbánt mintának tartó Janšától.
Lassú orbanizáció
Janez Janša úgy lett miniszterelnök két évvel ezelőtt, hogy elődje az egészségügyi reform miatt kialakult kormányválságot követően lemondott. Új választások helyett azonban Janšának sikerült két kisebb pártot maga mellé vennie, így többséget szerzett a törvényhozásban. Egyik koalíciós partnerének kiválása óta ráadásul ez a többség minimálisra csökkent, és Janša mindent megtett, hogy hatalomban maradjon.
A kormány antidemokratikus intézkedéseit tükrözi a Freedom Hosue értékelése is, ami szerint a régióban Szlovéniában romlott leginkább a demokratikus környezet. Az amerikai központú civil szervezet az elmúlt egy évből főleg azt kritizálta, hogy a kormány első sorban az SDS érdekeit szem előtt tartva irányította az országot, és hogy törvények helyett sokszor rendeleti úton hoztak döntéseket – ez utóbbira épp a törékeny többség miatt volt szüksége a kormánynak. Janša kormánya megpróbálta hátráltatni az Európai Ügyészség munkáját, bizonyos csalási ügyleteket egész könnyen meg lehetne úszni egy törvénymódosítás után, de a kormány csökkentette a közbeszerzések átláthatóságát is.
A kormány és maga a miniszterelnök is komoly nyomást gyakorolt a független bíróságokra. „Janša a saját, külföldről finanszírozott médiáját használta arra, hogy folyamatosan támadja a bírókat és a bíróságokat, hogy egyes ítéletekből botrányokat keltsen ezzel aláásva a bíróságokba vetett bizalmat”, fogalmazott Uhan. Ezt a nyomásgyakorlást a Freedom House is kiemelte.
A szlovén kormány a járvány elleni intézkedéseket kihasználva csökkenteni kezdte a Szlovéniában fontos szerepet játszó civil szervezeteknek járó támogatásokat, és a közmédiának is nekiment. A kormány majdnem egy éven át nem utalta át a nemzeti hírügynökségnek járó állami támogatást, a köztévé és – rádió vezetőit pedig nem sokkal a választások előtt váltották le Janša emberére. A hírügynökség forrásmegvonását az Európai Bizottság is többször kritizálta.
Az elmúlt évben számtalan kormányellenes tüntetés volt országszerte, a kormány ezeknek több ízben a tüntetőkre kirótt büntetésekkel próbálta elővenni, de volt olyan demonstráció is, amit könnygázzal oszlatott fel a rendőrség.
A romló tendenciák ellenére Szlovénia még mindig szilárd demokráciának számít. A Freedom House skáláján 5,7 pontot ért el a maximális 7-ből (Magyarország ugyanitt 3,68 pontot kapott, és nem a demokráciák, hanem a hibrid rezsimek közé tartozik), de teljesen bevett dolog például, hogy a miniszterelnök-jelöltek kiállnak egymással vitázni a kampányban.
Sok múlhat a mozgósításon
„A szlovén politikai berendezkedés miatt Janša nem tudja egy az egyeben lemásolni Orbán politikáját. A tisztán arányos választási rendszer miatt csak koalícióban tud kormányozni, és Szlovénia településszerkezete is más, mint Magyarországé. Szlovéniában több regionális központ van, ahol többségben vannak a liberális szavazók, és a Ljubljana elnyerése nélkül nem lehet választást nyerni – igaz, a fővárosi győzelem sem elég a végső győzelemhez”, magyarázta Uhan. „Orbán elveszítheti Budapestet, mert olyan erős a támogatottsága vidéken. Szlovéniában ez nem történhet meg. Ez a jobboldali pártok egyik legnagyobb problémája”, tette hozzá.
„Az SDS szavazói nagyon elkötelezettek, szinte hívők. Nagyon hűségesek a párthoz, és személyesen annak vezetőjéhez, Janšához is. Nagyon fegyelmezettek, mindig el is mennek szavazni. Ez a szavazóbázis ugyanakkor méretében korlátozott is, ezért a végeredmény szempontjából sok múlik majd a részévételen. A magasabb részvétellel a balközép pártok járnak jól”, magyarázta Uhan miért a mozgósítás lett az ellenzéki pártok egyik legfontosabb feladata.
Ebben a civil szerveztek idén különösen aktívak, részben azért, mert a Janša-kormány jelentősen visszavágta a nekik járó támogatásokat. A részvételre buzdító civilek közül kiemelkedik a Nika Kovač vezette Március 8. mozgalom. A nőjogi mozgalomnak indult szervezet tavaly népszavazást kezdeményezett egy, a vízparti területek beépítését megkönnyítő jogszabály-módosítás ellen. A hamar kormányellenes népszavazássá alakuló referendumon majdnem 87 százalékos többséggel utasították el a törvénymódosítást, és mondtak véleményt Janša kormányáról.
A Magyarországról életben tartott pártmédia
Ahogy arról a Szabad Európa is többször beszámolt, az SDS-hez köthető médiatermékek (tévé, hetilap, megyei lapok, netes portálok) fő tulajdonosai Orbán Viktorhoz közel álló magyar befektetők lettek. Az amúgy veszteséges kiadványokat főleg Magyarországról érkező eurómilliók tartják el, Rogán Antal ügyvédje például egymillió euróval segítette ki a tulajdonosokat (a gyanús pénzmozgások miatt már feljelentés is született az ügyben). A pártmédiát kiegészítendő pedig a magyar Tv2 Mészráros-közeli tulajdonosai megvásárolták a harmadik legnagyobb szlovén kereskedelmi adót, a Planet Tv-t is. Ezek a sajtótermékek pedig nagyon aktívak a kampányban, Janša főleg ezekre támaszkodva kampányol és ezeken a tévéken és lapokon keresztül támadja politikai ellenfeleit.
„Az SDS médiája egyértelműen botrány- és szenzációhajhász újságírást végez. Főleg az alacsonyabb végzettségűeket célozzák, és megpróbálják hitelteleníteni hagyományos médiát, azt állítva, hogy azok a pénzügyi elit kezében vannak”, mondta Samo Uhan. Janša ezen túl nagyon aktív Facebookon és Twitteren, sokszor ezeken a felületeken keresztül intéz agresszív támadásokat nem csak politikai ellenfelei, de akár független újságírók ellen is.
Muravidéken mintegy hétezer magyar él (négy évvel ezelőtt 6000 fő volt a választási névjegyzékben, becslések szerint most valamivel kevesebben lehetnek), akik egy nemzetiségi képviselőről is szavaznak. A szlovén parlamentben 90 képviselő ül, a kisebbségi képviselőknek (a magyar mellett az olaszoknak is van egy garantált helyük), így viszonylag nagy súlyuk van. Az arányos választási rendszer miatt sok párt jut be a parlamentbe, és előfordult már korábban is, hogy a jobb- és a baloldalnak is 44-44 képviselője volt. Ekkor a kisebbségi képviselők jelenthetik a mérleg nyelvét. 2018 előtt a magyar képviselők alapvetően távol tartották magukat a szlovén belpolitikától, és jobbára csak a kisebbségi ügyekben hallatták a hangjukat.
A magyar kormány segítségével azonban 2018-ban Horváth Ferenc lett a magyar nemzetiségi képviselő, aki most is indul a pozícióért. Horváth korábban sportújságíró volt a Népújság című helyi hetilapnál, onnan váltott a politikára. 2010 óta áll a nemzetiségi önkormányzat csúcsszervének (Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség, MMÖNK) élén.
Amikor pedig 2017-ben megindultak a támogatások Magyarországról a határon túlra, Horváth maximálisan kihasználta az abban rejlő lehetőségeket, jelen van minden átadáson, rendezvényen és személyes sikerének állítja be a Magyarországról érkező támogatásokat. Mivel a helyi magyar nyelvű sajtóban sem lehet igazán a Horváth Ferenccel kapcsolatos kritikákkal találkozni, 2018-ban gond nélkül bejutott a parlamentbe.
„A parlamenti mandátuma mellett Horváth megtartotta a MMÖNK-elnöki pozícióját is, ami összeférhetetlen. Ennek ellenére Horváth nem mondott le egyik posztról sem, ami miatt feljelentették Horváthot. Először a szlovén korrupcióellenes hivatal mondta ki az összeférhetetlenséget, de az ő döntésüket bíróságra vitte. A bíróság első fokon, majd idén év elején másodfokon is azt mondta ki, hogy összeférhetetlennek a két pozíció. Ennek ellenére Horváth már kijelentette: akkor is marad MÖNKK-elnök ha idén is bejut az országgyűlésbe”, mondta a Szabad Európának Kovács Attila, aki korábban kisebbségi képviselő volt az önkormányzatban. A választás előtti jelölti vitában Horváth azt is elmondta, hogy a másodfokú döntést is megfellebbezi a bíróságon. Szerinte ugyanis az összeférhetetlenségről szóló bírósági döntés a magyar közösség jogait csorbítja.
„Amikor 2020-ban ismét Janša lett a miniszterelnök, megállapodást kötött a magyar és az olasz képviselővel is, hogy a kisebbségnek a kormány extra álláshelyeket biztosít a hivataloknál és komoly gazdasági támogatásokat is kaptak a kisebbségi önkormányzatok. De nincsen ingyenebéd, ezért cserébe a kormánnyal együtt kellett szavazniuk”, magyarázta Kovács. A kisebbségi képviselők így nem egyszer biztosították a döntő szavazatot Janša pártjának, szlovén belügyeket érintő kérdésekben. „Nagy botrány volt az alkotmánybíró választásból. Csak harmadik nekifutásra sikerült megválasztani Janša jelöltjét, és ekkor is Horváth volt a mérleg nyelve. Ezen nagyon felháborodtak a baloldali és liberális pártok, komoly támadások érték a képviselőket, és részben a magyar kisebbséget is”, mondta Kovács, hozzátéve hogy korábban épp ezek a pártok támogatták leginkább a magyarokat. „Nem csak az Orbán-Janša kapcsolat miatt, de a kisebbségi képviselő miatt is romlik a magyarok és Magyarország megítélése Szlovéniában”. Kovács ugyanakkor azt is hozzáteszi, hogy ezek a kisebbséget érő kritikák egyáltalán nem olyan hevesek, mint amilyenek Szlovákiában vagy Erdélyben fordulnak elő.
Horváth Ferencnek idén két kihívója is van Kasaš Mihael (Kaszás Mihály) és Močnek Otto (Mocsnek Ottó). Kasaš korábban is dolgozott a járási (nem a kisebbségi) önkormányzatnál, jelenleg a lendvai polgármester jobbkeze. Močnek pedig inkább gazdasági szakember, csak rövid ideig volt önkormányzati képviselő.
„Év elején Lendván járt Janez Janša és Orbán Viktor, és hatalmas fejlesztéseket ígértek. A következő öt évben 33 millió euró jöhet a Muravidékre. Ennyi pénz ellen nem lehet választást nyerni”, fogalmazott Kovács, aki szerint Horváth kampányán is látszik, hogy mögötte egy profi csapat áll – szemben a másik két jelölttel.
Orbán már Szlovéniában is ciki
Janša régi szövetségese Orbánnak, a négy évvel ezelőtti választásokon Orbán személyesen is részt vett az SDS választási nagygyűlésén. „A mostani kampányban azonban Janša megpróbálja elrejteni az Orbánhoz fűződő barátságát” – mondta Samo Uhan. „Szlovéniában Orbán neve összekapcsolódott a korrupcióval, első sorban a médiabevásárlások és a nem áltatható turisztikai befektetések miatt”, mondja a professzor. A médiafinanszírozásról feljebb már írtunk, a turisztikai befektetések közül a legnagyobb azonban botrányba fulladt. A mára hivatalosan is Tiborcz István tulajdonában lévő Diófa Alapkezelő vásárolta volna meg a legnagyobb szlovén szállodalánc 43 százalékos tulajdonrészét. A vevőről hamar kiderült, hogy Orbán Viktor közelében kell keresni. Az adásvétel pedig azért hiúsult meg, mert az állam két alapítványon keresztül birtokolta az idegenforgalmi cég tulajdonjogait – és az egyik alapítvány élén nem Janša emberei ültek.
A kihívó
A szlovén politika sajátos hagyománya, hogy a választások előtt rendre felbukkan egy új formáció, ami gyorsan nagy népszerűségre tesz szert. „Amikor a szlovénok csalódnak a nagy pártokban, új arcokat keresnek. A baloldali szavazók nagyon kritikusak, nem olyan vezérelvűek, mint a jobboldaliak és nem követik annyira hűségesen a vezetőiket”, ad magyarázatot a jelenségre Uhan.
Janša mostani kihívója Robert Golob, a Szabadság Mozgalom (Gibanje Svoboda) elnöke. Noha Golob úgy állítja be magát, mint aki most kezdi politikai karrierjét, valójában komoly politikai múltja van. 1999 és 2000 között volt energetikai államtitkár, korábban dolgozott együtt Zoran Jankovićtyal Ljubljana jelenlegi polgármesterével, és Alenka Bratušekkel is, amikor Bratušek miniszterelnök volt. Ennek ellenére Golob inkább topmenedzser. Uhan jellemzése szerint liberális, erős karizmája van, meggyőzően beszél, és az utóbbi években a Janša-kormány egyik legfőbb kritikusa lett. Ennek személyes okai is vannak. Golob ugyanis egészen tavalyig az állami tulajdonú GEN-I nevű energetikai cég élén állt, de novemberben eltávolították posztjáról. E mögött sokan politikai motivációt sejtettek, így maga Golob is, aki ekkor határozta el, hogy politikai pályára lép. Ekkor egy kisebb zöld párt alapjain hozta létre saját liberlis pártját, amivel most esélye van legyőzni Janez Janšát.
Samo Uhan szerint „Janša megpróbálta megváltoztatni a politikai kultúrát Szlovéniában. Még nem sikerült neki, de a változás folyamatban van, és ha újra és újra neki tud futni, akkor még sikere lehet. Szlovénia még nem tart ott, ahol Magyarország, de a veszély valós, ha ismét Janša tud kormányt alakítani, az ország tovább haladhat az autoriter berendezkedés irányába. Ha nem Janša nyer, akkor optimista vagyok Szlovénia demokratikus fejlődésével kapcsolatban.”
