Iránban aggodalmat keltett a liszt árának drámai emelkedése. A hatóságok a közelmúltban döntöttek úgy, hogy megszüntetik az importált búza támogatását, ami viszont erőszakos tiltakozásba torkollhat.
Amióta az iráni kormány május 1-jén megszüntette az importbúza támogatását, mintegy ötszáz százalékkal ment fel a liszt ára, és várhatóan tovább fog emelkedni. A drágulással az olyan alapvető élelmiszerek, mint a kenyér és a tészta, valamint az édességek és más lisztalapú termékek ára is felment, aminek nyomán kiürültek a pékségek és élelmiszerboltok polcai.
Mivel nagyon hirtelen alakult ki a helyzet, a törvényhozók és az iráni klerikális rezsim hívei arra figyelmeztettek, hogy tömeges tiltakozások következhetnek.
A Diák Baszidzs, a hírhedt Baszidzs milícia egyik tagszervezete, amely maga is az iráni Iszlám Forradalmi Gárda egyik ága, komoly figyelmeztetést intézett a keményvonalas Ebrahim Raiszi elnökhöz.
„Határozottan kijelentjük, hogy a társadalom nincs felkészülve az árak ilyen hirtelen és ilyen mértékű emelésére – áll a csoport május 5-i közleményében. – Az elmúlt hetek piaci zavarai, különösen a mezőgazdasági minisztérium megdöbbentő lépése, amellyel megemelte a liszt árát az ipari termelők számára, társadalmi következményekkel és zavargásokkal járhat.”
A nyilatkozat a támogatások megszüntetésére vonatkozó lépést súlyos sokknak minősítette az olyan ágazatok számára, amelyek nagyban függnek a kedvezményes árú búzától és liszttől, és azt tanácsolta a kormánynak, hogy tartózkodjon attól, hogy a következmények mérlegelése nélküli hozzon ilyen döntéseket.
A reformpárti politikus, Zsalil Rahimi Zsahánabadi szintén elítélte a döntést. Azt írta Twitteren, hogy a támogatások megszüntetése és a liszt árának a dollár által vezérelt globális árfolyamokhoz való igazítása hatalmas hiba volt a kormány részéről.
„Már évek óta alacsony az emberek tűrőképessége” – mondta.
Sok iráni küzd a megélhetésért egy olyan gazdaságban, amelyet megnyomorítottak a bénító amerikai szankciók és az évek óta tartó rossz gazdálkodás.
Az irániakat megrázta a kormányzati statisztikák szerint mintegy negyvenszázalékos, elszabadult infláció. A drágulás az élelmiszerek esetében még magasabb. Az iráni média arról számolt be, hogy a rizs ára 130 százalékkal emelkedett.
Van, amikor már nem futja rizsre – marad a kenyér
Ez azért húsbavágó, mert egy olyan alapvető élelmiszerről van szó, amelynek emelkedő ára az elmúlt években már sok fogyasztót az alternatívák, például a kenyér felé terelt. A bab ára eközben állítólag 120 százalékkal ugrott meg, és az étolaj és a cukor ára is emelkedett.
A növekvő hiány kezelésére Raiszi pénzszűkében lévő kormánya a főbb állami támogatások, beleértve a gyógyszerek támogatásának csökkentésére törekszik.
A kormány azonban, amely jelenleg Irán jövő évi költségvetését dolgozza ki, kénytelen szembesülni a rideg tényekkel.
Mohammad-Reza Mortazavi, az iráni lisztgyártók szövetségének vezetője május 2-án azt mondta, hogy az ország minden eddiginél jobban függ a külföldi gabonától, és hogy 2022-ben több mint húsz tonna gabonát kell majd importálnia.
Mortazavi szerint a búzaimport a helyi kereslet mintegy egyharmadát fedezi. Mivel a búza világpiaci ára az egekbe szökött a jelentős búzaexportőrnek számító Ukrajna orosz megszállása közepette, Irán számára nem lesz olcsó a behozatal.
Mivel az ukrán gabonaexport a háború és az ukrán gabonakészletek ellopásáról szóló jelentések miatt akadályokba ütközik, Mortazavi szerint Irán nem számíthat a mezőgazdasági nyersanyagok emelkedő árának csökkenésére, és egyre inkább Oroszországhoz vagy a balti államokhoz, sőt Nyugat-Európához fog fordulni az ellátásért.
A Ports and Maritime Organization nevű hajózási szervezet szerint Irán tavaly mintegy 16,5 millió tonna gabonát importált, amelynek mintegy fele búza, a többi pedig árpa, kukorica és rizs volt.
Szankciós románc: az oroszokra hagyatkoznak?
Irán az egyik legnagyobb gabonaimportőr Oroszországból, amely a világ egyik legnagyobb búzatermelője.
A két ország, amely a nemzetközi szankciók miatt gazdasági nehézségekkel és kereskedelmi korlátokkal küzd, állítólag márciusban kötött egy olyan megállapodást, amelynek értelmében Irán húszmillió tonna élelmiszert és állati takarmányt – benne növényi olajat, búzát, árpát és kukoricát – importálna Oroszországból.
Bár a következő, az iráni naptárhoz igazított költségvetésben a hazai gabonatermelőknek nyújtott támogatások emelését fontolgatják, ez még mindig azt jelentené, hogy a helyi beszállítók jóval kevesebbet kapnának, mint amennyit Teherán az importért fizet.
A lisztgyártók szövetségét képviselő Mortazavi április végén azt mondta, hogy az ipari pékségeket és más élelmiszer-előállítókat előre figyelmeztették a kormányzati támogatások közelgő elvesztésére és arra, hogy a liszt drágulása milyen hatással lesz a termékeikre.
Az emelkedő árak miatti aggodalmak enyhítésére a gazdasági minisztérium egyik magas rangú tisztviselője május 5-én bejelentette, hogy új programot vezetnek be, amelynek keretében a fogyasztók támogatott kenyeret kaphatnak.
„Amikor az emberek kenyeret vásárolnak, ugyanazt az árat fizetik, mint eddig. A kormány fogja kifizetni a különbözetet” – mondta Ebrahim Sziami, a minisztérium Jövőkutatási, Tervezési és Menedzsment Főosztályának főigazgatója.
Sziami nem mondta el, hogy mikor indul az új program, bár a hírek szerint már a közeljövőre várható.
A bejelentés Szejed Zsavad Szadatinezsád mezőgazdasági miniszter május 4-i ígéretét követte, miszerint támogatást nyújtanak a liszt növekvő költségeinek ellensúlyozására.
Szadatinezsád más tisztviselők megjegyzéseit is megismételte, miszerint a búzát és a lisztet kicsempészik az országból, és azt állította, hogy a támogatások a külföldi szomszédok zsebébe vándoroltak.
„Nagy társadalmi felfordulás”
A társadalmi elégedetlenség veszélyével kapcsolatos figyelmeztetések nem alaptalanok.
Tavaly nyáron a vízhiány miatti tömeges tüntetések halálos áldozatokkal végződtek Nyugat-Iránban. A hatóságok erőszakhoz folyamodtak, hogy leverjék a több városban zajló, napokig tartó tiltakozást.
A vízhiány, amely Iránban állandó probléma, a hosszan tartó szárazság és a vízkészletekkel való rossz kormányzati gazdálkodás következményének tekinthető, ami akadályozza az iráni mezőgazdaság működését.
2019-ben a kormány váratlan döntése a benzinárak emeléséről több mint száz iráni városban és településen váltott ki tüntetést. A kormány erőszakkal válaszolt, jogvédő csoportok több mint háromszáz tüntető és járókelő halálát jegyezték fel.
Januárban Ahmad Naderi konzervatív törvényhozó arra figyelmeztetett, hogy a kormány rossz úton jár, amikor a jövő évi költségvetés megnyirbálására tett erőfeszítései részeként az élelmiszer-támogatások csökkentését javasolja.
„Figyelmeztetem, hogy ha marad ez a hozzáállás, eljutunk egy olyan pontra, ahol nagy társadalmi megrázkódtatásokat fogunk látni” – mondta.
