Váratlanul kisebb átnevezési kampányba kezdett a Fidesz. Varga Mihály egy salátatörvényben átnevezné a megyéket vármegyére, Kocsis Máté pedig az alkotmányba íratná, hogy főispánok legyenek kormánymegbízottak helyett. A változás a néven kívül semmilyen különbséggel nem járna. A vármegye ötlete 2011-ben egyszer már megbukott.
A kormány átnevezné a kormánymegbízottakat főispánná. Ezt a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló salátatörvényben javasolja Varga Mihály pénzügyminiszter, írta meg a 168.hu.
Az indoklás szerint a kormány ezzel történelmi hagyományokat kíván tisztelni és újraéleszteni. Emellett felidézik, hogy más országokban is előfordul, hogy régies tisztségnevek maradtak fenn bizonyos településeken, például Angliában vagy Hollandiában. Varga Mihály szerint a főispánság visszahozatala lehetőséget teremt arra, hogy „ezáltal az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is továbbéljenek”.
Újra bedobták a vármegyéket is
Nem kósza ötletről, célzottabb kampányról lehet szó, mivel a fideszes Kocsis Máté nem sokkal később alkotmánymódosítást indítványozott részben az ügyben, hogy a megyéket nevezzék át vármegyére.
Az Alaptörvény 11. módosításának indoklása néhol szó szerint egyezik az előző ötlettel. Kocsis Máté szerint például fontos, hogy „az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is továbbéljenek”.
Kocsis indoklása szerint emellett a vármegye a védekezést is jobban szimbolizálja, mint a hétköznapi megye. A Fidesz frakcióvezetőjének másik javaslata ismert volt, ebben azt akarja elérni, hogy összevonják és egy napon tartsák az önkormányzati és az európai parlamenti választásokat.
2011-ben egyszer már megbukott az ötlet
2011-ben, az új Alaptörvény parlamenti elfogadásakor már erősen felmerült a Fidesznél a vármegyék visszahozatala. Az akkori módosító javaslat ellen a fideszes Lázár János kelt ki nyíltan, idézte fel a 444.hu.
„Remélem, hogy a józan ész az érzelmeket felülírja” – mondta Lázár 2011-ben az MTI-nek. Szerinte ugyanis egy modern, jövőorientált alkotmányban nem kell, hogy olyan kérdéseket érintsenek benne, amelyek sértik az emberek érzékenységét, vagy amelyeknek a XXI. század Magyarországához semmi közük.
„…nem jó történeti aspektusai vannak. (…) Sokkal inkább azt gondolom, amit nekem egy hódmezővásárhelyi választó mondott, hogy annak, akinek cseléd vagy napszámos volt a nagyapja vagy dédnagyapja, annak mást jelent a vármegye, mint aki a XII. kerületből szemléli a világot” – érvelt 2011-ben a Fidesz akkori frakcióvezetője. A vármegyék ötletét hamar le is szavazták.
