Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Vér, pénz és káosz: Oroszország ukrajnai háborújának ára


Gyerekjátékok egy szétlőtt ház romjai közt Borogyankában, Kijev mellett 2022. április 6-án
Gyerekjátékok egy szétlőtt ház romjai közt Borogyankában, Kijev mellett 2022. április 6-án

Oroszország február 24-i ukrajnai inváziójában tízezrek haltak meg, milliók kényszerültek elhagyni otthonukat, és gazdasági bajok ütötték fel a fejüket szerte a világon.

Íme a háború főbb hatásai:

Halál

Február 24. óta 5237 civil halálát és 7035 sebesülését jegyezték fel, bár a tényleges áldozatok száma ennél jóval magasabb – közölte az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága július 25-én.

A halottak és a sebesültek többsége robbanófegyverek, például tüzérségi, rakéta- és légicsapások áldozata lett.

Sem Oroszország, sem Ukrajna nem közölt részleteket a konfliktus katonaáldozatairól.

Az amerikai hírszerzés becslése szerint eddig mintegy 15.000 orosz katona vesztette életét Ukrajnában, és háromszor ennyi sebesült meg – ugyanennyi szovjet halottat követelt Afganisztán megszállása 1979 és 1989 között.

Az amerikai hírszerzés szerint az ukrán katonai veszteségek is jelentősek, de valószínűleg valamivel kisebbek, mint az oroszok – mondta William Burns, a CIA igazgatója ebben a hónapban.

A kelet-ukrajnai konfliktus 2014-ben kezdődött, miután Ukrajnában az oroszbarát elnököt megbuktatta a Majdan téri forradalom, Oroszország annektálta a Krímet, az oroszok által támogatott erők pedig harcba szálltak az ukrán fegyveres erőkkel.

Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának adatai szerint 2014 és 2022 között körülbelül 14.000 embert öltek meg Kelet-Ukrajnában, köztük 3106 civilt.

Szenvedés

Az ENSZ menekültügyi ügynöksége szerint február 24. óta Ukrajna több mint 41 millió lakójának harmada kényszerült otthona elhagyására, ez a jelenlegi legnagyobb áttelepülési válság a világon.

Az ügynökség adatai szerint ma több mint 6,16 millió, Ukrajnából érkező menekültet tartanak nyilván Európában, a legtöbbet Lengyelországban, Oroszországban és Németországban.

Ukrajna

A Reuters számításai szerint az emberi veszteségek mellett Ukrajna a Krím 2014-es annektálása óta elveszítette területe mintegy 22 százalékát Oroszország javára.

Elvesztette tengerpartja jó részét, gazdasága megbénult, több várost pusztasággá változtattak az orosz lövedékek. A Világbank és a Nemzetközi Valutaalap szerint Ukrajna gazdasága 45 százalékkal zsugorodik 2022-ben.

Nem világos, hogy Ukrajnának valójában mennyibe kerül a háború. Denisz Smihal miniszterelnök ebben a hónapban azt mondta, hogy a háború utáni teljes újjáépítés körülbelül 750 milliárd dollárt fog felemészteni, de az összeg ennél sokkal nagyobb is lehet.

Az sem világos, hogy a harcokra mennyit költött Ukrajna.

Oroszország

A háború Oroszországnak is drága – bár Moszkva nem hozza nyilvánosságra a költségeket, amelyek államtitkot képeznek.

A katonai költségek mellett a Nyugat súlyos szankciókkal próbálja büntetni Oroszországot – ez a legnagyobb sokk az ország gazdaságában a Szovjetunió 1991-es összeomlása óta.

Az orosz központi bank mostani előrejelzése szerint 2022-ben az 1,8 trillió dolláros gazdaság négy-hat százalékkal zsugorodik, szemben az áprilisi nyolc-tíz százalékos előrejelzéssel.

Az orosz gazdaságra gyakorolt hatás mégis súlyos – és még nem teljesen világos. Az országot kizárták a nyugati pénzügyi piacokról, oligarchái többségét szankcionálták, és gondjai vannak egyes árucikkek, például a mikrocsipek beszerzésével.

Oroszország a múlt hónapban először nem teljesítette külföldi kötvény-visszafizetéseit az 1917-es bolsevik forradalmat követő vészterhes hónapok óta.

Árak

Az invázió és az Oroszország elleni nyugati szankciók a műtrágya, a búza, a fémek és az energia árának meredek emelkedéséhez vezettek, ami egyaránt táplálja a kibontakozó élelmiszerválságot és a világgazdaságon végigsöprő inflációs hullámot.

Oroszország Szaúd-Arábia után a világ második legnagyobb olajexportőre, valamint a világ legnagyobb földgáz-, búza-, nitrogénműtrágya- és palládiumexportőre. Röviddel azután, hogy megtámadta Ukrajnát, a nemzetközi olajárak a 2008-as rekordok óta nem látott magas szintre emelkedtek.

Az orosz olajtól, gáztól és olajtermékektől való függés csökkentésére – vagy akár az árak korlátozására – tett kísérletek tovább súlyosbították a hetvenes évek arab olajembargója óta legsúlyosabb energiaválságot.

Miután Oroszország csökkentette az Északi Áramlat 1 vezetéken Németországba érkező gáz mennyiségét, a nagykereskedelmi gázárak megugrottak Európában.

A Goldman Sachs szerint a gázcsap teljes elzárása recesszióba taszítaná az euróövezetet, és ez Németországban és Olaszországban is jelentős zsugorodással járna.

Növekedés

A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint a világ gazdasága idén 3,2 százalékos növekedést produkál a tavalyi 6,1 százalékhoz képest, ami jelentősen elmarad az áprilisi 3,6 százalékos, a januári 4,4 százalékos és az októberi 4,9 százalékos prognózistól.

Egy valószínű, alternatív forgatókönyv szerint, amely magában foglalja az Európába irányuló orosz gázszállítás teljes leállítását az év végére, valamint az orosz olajexport további harmincszázalékos csökkenését, az IMF szerint a globális növekedés 2022-ben 2,6, 2023-ban pedig két százalékra lassul, míg Európában és az Egyesült Államokban gyakorlatilag nulla lesz jövőre.

A globális növekedés mindössze ötször esett két százalék alá 1970 óta – mondja Pierre-Olivier Gourincha, az IMF vezető közgazdásza: az 1973-as, 1981-es, 1982-es és 2009-es recesszió idején, illetve a 2020-as Covid-világjárványban.

Az Egyesült Államok gazdasága az előrejelzések szerint 2022-ben 2,3 százalékkal, 2023-ban pedig egy százalékkal nő. Az alap jelentősen, 3,3 százalékra csökkentette Kína 2022-es GDP-növekedési prognózisát az áprilisi 4,4 százalékról.

A háború kitörése óta az Európai Bizottság leminősítette a 27 tagú unió GDP-növekedési kilátásait idén 2,7 százalékra, 2023-ban pedig 1,5 százalékra a február 24-i orosz invázió előtt várt 4,0, illetve 2,8 százalékról.

Nyugati fegyverek

Az Egyesült Államok mintegy 7,6 milliárd dollár biztonsági támogatást nyújtott Ukrajnának február 24. óta, beleértve a Stinger légvédelmi rendszereket, a Javelin páncélelhárító rendszereket, a 155 mm-es tarackokat és a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris védőfelszereléseket.

Az utána következő legnagyobb adományozó Nagy-Britannia, amely 2,3 milliárd font katonai támogatást nyújtott Ukrajnának. Az Európai Unió 2,5 milliárd eurós biztonsági támogatásban állapodott meg.

Készült a Reuters összefoglalójának felhasználásával.
XS
SM
MD
LG