1901 óta ez volt a legszárazabb hét hónap Magyarországon, az átlagos csapadékmennyiség csaknem fele hiányzik. Egy hónap alatt egy velencei-tónyi vízmennyiséget emeltek át a vízügyi szakemberek a Dunából a Ráckevei- (Soroksári-) Duna-ágba, és soha nem volt még ilyen kevés víz a Velencei-tóban, mint most.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) közleménye szerint januártól július végéig csaknem ötvenszázalékos csapadékhiány halmozódott fel Magyarországon, a nagy folyók vízgyűjtőin is jóval kevesebb eső esett az átlagosnál. Vízkorlátozásra sehol nincs szükség, az ivóvízellátás és a szerződött mezőgazdasági vízigények kielégítése is biztosított. Ugyanakkor rendkívüli – vagyis az öntözési igény elején nem jelzett – vízigények lekötésére csak korlátozott mértékben van lehetőség, és csak ott, ahol van szabad vízkészlet.
121 év legszárazabb hét hónapja
A Magyarország területére és az az ország nagy folyóinak vízgyűjtőire hullott héthavi csapadék összesítése alapján az év első felében az átlagosnál 45 százalékkal kevesebb eső esett, vagyis az ilyenkor megszokott csapadék mintegy fele hiányzik. Az Országos Meteorológia Szolgálat adatai alapján 1901 óta ez volt a legszárazabb hét hónap Magyarországon.
A vízgyűjtőkön már a tavalyi év is szárazabb volt az átlagosnál, az idei esztendő első hét hónapja pedig ezt a hiányt csak tovább növelte. Januártól július végéig a Duna-vízgyűjtőn az éghajlati átlaghoz képest 25 százalékos, míg a Tiszáén 31 százalékos csapadékhiány alakult ki. Mindkét területen a március volt a legszárazabb, amikor a csapadék 79–89 százaléka hiányzott.
A megnövekedett vízigény a korábban visszatartott és betározott vízmennyiségből elégíthető ki. A kiskörei tározóból, vagyis a Tisza-tóból biztosítják Szolnok ivóvízellátását és a mezőgazdasági vízigény kielégítését.
A Dunából július 13. óta szivattyúzással mintegy negyvenmillió köbméter vizet, azaz egy velencei-tónyi vízmennyiséget emeltek a Dunából a Ráckevei- (Soroksári-) Duna-ágba, amit a térségben elsősorban öntözésre, halastavak üzemeltetésére használtak fel, vagyis nem hagyta el az országot – írja közleményében az OVF.
A Balaton átlagvízállása augusztus 9-én reggel 78 cm volt. A következő egy hétben folytatódik a vízszint lassú csökkenése. A legfrissebb előrejelzések alapján az üdülési idény végére (szeptember 1.) a tó átlagvízállása 70–75 cm között várható.
A Velencei-tó vízállása 58 cm. A halak oxigénellátásának biztosítására a vízügy több ponton is levegőztető, vízforgató berendezést telepített, és azokat minden nap a kritikus hajnali időszaktól (4-5 órától) délelőtt 10-ig üzemeltetik.
Ugyanakkor azt írják, hogy az igen alacsony vízszint és a párolgás miatt fellépő vízvesztés a tó vizének jelentős koncentrálódását okozza, aminek következtében számos jellemző a jövőben a halak tűrőképességét meghaladhatja, ami halpusztuláshoz vezethet.
Az aszályhelyzet, a tavak, folyók rendkívül alacsony vízállása, valamint a megnövekedett öntözési igények miatt folytatja munkáját a vízügy Országos Műszaki Irányító Törzse. Az országban a tizenkét vízügyi igazgatóságból tíz területén van érvényben vízhiány elleni készültség.
