Az ukrán légierő tájékoztatása szerint a Szaki légi bázison előző nap bekövetkezett robbanásokban kilenc orosz katonai repülőgép semmisült meg, ezt Moszkva tagadja.
Az orosz vezetés határozottan állítja, hogy a támaszpontot nem érte támadás, senki nem sebesült meg, és a repülőgépekben sem esett kár, arról azonban nem számoltak be, hogy akkor mégis mi okozhatta a történteket. Az ukrán fél sem vállalt felelősséget nyilvánosan a robbanásokért, azonban sokan úgy vélik, hogy a védelmi erők állhatnak a robbanások mögött.
Moszkva próbálta csökkenteni az eset jelentőségét, azt hangsúlyozva, hogy az orosz nyaralók körében kedvelt területen lévő szállodák és strandok semennyiben nem érintettek.
Sajtóhírek szerint a robbanásokban egy ember életét vesztette és tizenhárom megsebesült, a turisták pedig pánikszerűen menekültek.
Az orosz hadsereg rendszeresen hajt végre támadásokat Szakiból, így a közösségi oldalakon sokan arról spekulálnak, hogy az ukrán fegyveres erők mérhettek csapásokat a támaszpontra nagy hatótávolságú rakétákkal.
Olekszij Aresztovics ukrán elnöki tanácsadó előző nap titokzatos nyilatkozatot tett, amely szerint a robbanásokat vagy ukrajnai gyártású fegyverek, vagy krími gerillák okozhatták.
A légi bázis a legközelebbi ukrán hadállástól legalább kétszáz kilométerre található, így kívül esik a HIMARS amerikai rakéta-sorozatvetők hatótávolságán.
Az ukrán hadsereg számos célpontot, köztük hidakat, fegyver-, üzemanyag- és lőszerraktárakat lőtt ki az utóbbi hetekben ezekkel a nagyjából nyolcvan kilométeres hatótávolságú fegyverekkel.
Ukrajna többször is kért az Egyesült Államoktól ennél nagyobb, háromszáz kilométeres hatósugarú tüzérségi fegyvereket, az amerikai kormány azonban eddig még nem szállított le ilyet, attól tartva, hogy kiszélesíthetik a konfliktust. A mostani krími robbanásokból ugyanakkor egyesek arra következtetnek, hogy titokban mégis érkezhettek nagyobb hatótávolságú rakéták Ukrajnába.
Oleh Zsdanov katonai szakértő úgy vélekedett, hogy az ukrán hadsereg Neptun hajó elleni rakétákat is bevethetett némi átalakítás után a Mikolajiv-környéki állásokból, ahogy szerinte az sem kizárt, hogy az erre a célre ugyancsak alkalmas nyugati Harpoon rakétákat használták.
„Hivatalosan Kijev csendben van az ügyben, de nem hivatalosan a hadsereg elismeri, hogy ukrán csapás történt” – mondta.
Amennyiben valóban az ukrán haderő áll a robbanások mögött, akkor ez volt az első jelentős támadás orosz katonai létesítmény ellen a még 2014-ben illegálisan elcsatolt Krímen.
A félsziget az invázió kezdete óta is szinte teljesen kimaradt a harcokból, és Moszkva korábban arra figyelmeztetett, hogy itt bármifajta támadásra nagyon kemény választ fognak adni, így „döntéshozatali központokra” is csapást mérhetnek Kijevben.
