A nemrégiben bevezetett tilalom ellenére nem csökkent az abortuszok száma Türkmenisztánban, mivel sok nő most kenőpénzt fizet a nem kívánt terhesség megszakításáért – mondják a nők és az orvosok.
Alig néhány nappal azután, hogy az autoriter vezetésű ország új elnöke, Szerdar Berdimuhamedov márciusban apja helyébe lépve átvette a hatalmat, a kormány olyan törvényt hozott, amely gyakorlatilag betiltja az abortuszt a terhesség ötödik hete után, kivéve ha az az anyára vagy a gyermekre nézve súlyos egészségügyi kockázatot jelent.
A törvény – amelyet eredetileg 2015-ben fogadtak el, de amelyet soha nem hoztak nyilvánosságra vagy vezettek be – a türkmén aktivisták és külföldi orvosok által működtetett, Egészség nevű weboldal szerint mindenkit meglepetésként ért.
A jogszabály 12 hétről öt hétre rövidíti le azt az időszakot, amely alatt a nők egészségügyi okok nélkül megszakíthatják a nem kívánt terhességet.
Egy reproduktív egészségügyi kérdésekre szakosodott türkmén orvos bírálta a törvényt, mondván, hogy a legtöbb nő az első öt hétben nem is tudja, hogy terhes.
A törvény bizonyos egészségügyi okok miatt lehetővé teszi a mentességet, de előírja, hogy ilyen mentességet csak egy speciális orvosi bizottság adhat, miután a nő számos orvosi vizsgálaton átesett, ami végső soron késlelteti az abortuszt és növeli az anya számára az egészségügyi kockázatot.
A Szabad Európa türkmenisztáni tudósítói több betegre és orvosi forrásra hivatkozva azt mondják, hogy a tilalom megnyitotta az utat a női klinikákon és kórházakban a korrupció előtt.
A források szerint a terhességet megszakítani akaró nők kenőpénzt fizetnek a szülészorvosoknak, akik a beteg látogatását megelőző vizsgálatként vagy konzultációként regisztrálják.
A páciens hivatalosan konzultációs díjat fizet, majd „kenőpénzt ad az abortuszért” – tették hozzá.
Türkmenisztánban, ahol a korrupció szinte minden téren elterjedt, az emberek szerint „minden problémát meg lehet oldani pénzzel” – mondta egy forrás.
A kenőpénz összege az abortuszért száz és ötszáz dollár között mozog, attól függően, hogy a terhesség milyen előrehaladott állapotban van – mondták Mari városbeli orvosi források, hozzátéve, hogy olcsóbb, ha a páciens az első hónapokban fordul orvoshoz.
Ez is változik a különböző városokban és régiókban. Egy Lebap tartománybeli női egészségügyi központban az egyik forrás szerint a betegek akár 340 dollár kenőpénzt is fizetnek az abortuszért a terhesség későbbi szakaszában.
Korlátozott hozzáférés a fogamzásgátlókhoz
Azért került sor az abortusztilalomra, mert Türkmenisztánban a reproduktív korú nők jelentős része nem jut fogamzásgátló eszközökhöz – mondja az ENSZ Népesedési Alapja (UNPFA), amelynek missziója a reproduktív egészség és az anyák egészségének javítása világszerte.
Az UNPFA szerint még mindig „körülbelül 160.000 olyan, 15–49 éves nő van Türkmenisztánban, aki szeretné megelőzni vagy késleltetni a terhességét, de nem használ modern fogamzásgátló eszközt”.
Az okok minden nő esetében eltérők. Ez lehet a szolgáltatásokról való tájékoztatás, illetve a szülők, a férj vagy a közösség támogatásának hiánya. De a nők nem tudnak önállóan dönteni a fogamzásgátló szerekről vagy a beszerzésükről – közölte az ügynökség.
Türkmenisztán konzervatív társadalmában a nők közel hatvan százaléka nem dönthet önállóan ezekben az alapvető kérdésekben, amelyek befolyásolják az életét és az egészségét.
Sok idősebb türkmén elítéli az abortuszt, de a fiatalabb generáció liberálisabban viszonyul hozzá. A türkmének általában nagycsaládosok, de a fiatalabb, városi türkmének kevesebb gyermeket vállalnak, és egyesek a gazdasági nehézségeket okolják a családok méretének csökkenéséért.
Türkmenisztánban az abortusz virtuális tilalma nagyrészt észrevétlen maradt a médiában, mivel a nők életét érintő számos más korlátozással egy időben hozták nyilvánosságra.
A nőket kitiltották a járművek első üléséről a magánautóktól kezdve a tömegközlekedésig. A rendőrség országszerte megállítja és megbírságolja azokat a sofőröket, akik szembeszegülnek a tilalommal, még akkor is, ha a női utas családtag.
A hatóságok azt is megtiltották, hogy a nők erős sminket viseljenek, műszempillát vagy műkörmöt használjanak. A mellimplantátumokat és az ajakfeltöltést is betiltották, csakúgy, mint a szemöldökfestést – ami az elmúlt években népszerűvé vált a türkmén nők körében.
Emellett a dolgozó nőket arra kényszerítették, hogy írásban garantálják a munkaadójuknak, hogy nem viselnek szűk ruhát és nem használnak erős sminket.
A tilalmakat a kormányzat hivatalos bejelentése vagy magyarázata nélkül vezették be. A nők a munkáltatójuktól vagy a rendőrségtől szereztek tudomást az intézkedésekről, miután március végén és április elején kezdték meg a tilalom végrehajtását.
