Az Oroszországon belül zajló kaotikus és véletlenszerű mozgósítási folyamat felerősíti a találgatásokat arról, hogy a Kreml valójában jóval több katonát akar besorozni, mint az a háromszázezer, amelyet Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter eredetileg említett.
Egy nappal azután, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette a részleges mozgósítást – amely elméletileg a korábbi katonai tapasztalattal rendelkező tartalékosokra vonatkozott –, Viktor Djacsok 59 éves sebész és Artyom Szkutyin, egy 21 éves egyetemi hallgató is megkapta a behívót, ami azt jelentette számukra, hogy az ukrajnai háborúba küldhetik őket.
A szeptember 22-én kézbesített értesítés mindkét férfit sokkolta.
Szkutyinnak nappali tagozatos hallgatói státusza miatt mentesülnie kellett volna a mozgósítási parancs alól. A Putyin szeptember 21-i bejelentését követő éjszakát azzal töltötte, hogy barátnőjével átolvasta a parancs apró betűs részét, hogy megnyugodjon, nem fogják besorozni.
Djacsok eközben éppen egy késői műszakot fejezett be a kórházban, és úgy gondolta, hogy előrehaladott kora és rossz egészségi állapota – első stádiumú bőrrákja van, és fél szemére vak – megakadályozza, hogy behívják katonának.
Az idézés mégis megérkezett, és amikor mindkét férfi elment a helyi toborzóirodába, hogy megmutassa az iratait, és jelentse, hogy tévedés történt, mindkettőjüknek azt mondták, hogy mégis Ukrajnába mennek. Felszólították őket, hogy másnap jelentkezzenek kiképzésre, különben bűncselekményt követnek el.
„Egyetlen megfelelő orvosszakértő sem hagyta volna jóvá apámat a katonai szolgálatra – mondta Polina Djacsok, Viktor lánya a Szabad Európa és az Amerika Hangja által közösen üzemeltetett, Jelenidő című orosz műsornak. – Miután elküldték kiképzésre, csak egy katonai parancsnok volt ott, aki nem adott semmilyen magyarázatot, és nem volt egészségügyi vizsgálat.”
Végül mind Szkutyint, mind Djacsokot visszahozták a kiképzésről és felmentették az idézés alól, de csak a Djacsok lánya és Szkutyin régi barátnője által indított, átfogó petíciós kampány után, amely levelek írásával, a helyi jogvédő civil szervezetek bevonásával, a toborzótisztekkel való személyes találkozással és a helyi médiában való megszólalással járt.
Menekülés a sorozás elől
A két férfi tapasztalata korántsem elszigetelt eset. Jól tükrözi az Oroszországban zajló kaotikus mozgósítási folyamatot. Mindez felerősíti a találgatásokat, hogy a Kreml célja az, hogy a Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter által eredetileg megadott háromszázezer katonánál jóval többet vonultasson be a sorozás ideje alatt.
A szélesebb körű mozgósítási erőfeszítések által kiváltott pánik, valamint az egyre több jelentés arról, hogy a mentességre jogosult férfiak mégis behívót kaptak, olyan jelenetekhez vezetett, mint hogy a toborzók üldözik a férfiakat, buszra és repülőgépre pakolják, hogy katonai kiképzésre és ukrajnai bevetésre küldjék őket.
A sorozástól való félelem miatt oroszok százezrei menekültek az ország határain át szárazföldön és légi úton olyan közép-ázsiai országokba, mint Kazahsztán és Kirgizisztán, valamint Finnországba, Georgiába, Mongóliába, Törökországba és Szerbiába.
„Eddig sokan nyugodtan éltek, azt gondolták, hogy az ukrajnai háború nem érint minket – mondta Polina Artamonova, Szkutyin barátnője a Jelenidőnek. – Azonban nagyon feszültté váltak a dolgok, és bár Artyom most otthon van, félő, hogy bármikor kirángathatják, és visszamegy, ha teljes körű mozgósítást jelentenek be” – mondta.
Kiszámíthatatlan mozgósítás
Nem mindenkit küldtek haza, aki úgy gondolta, hogy mentesül a szeptember 21-i mozgósítási parancs alól.
A Szentpétervár melletti Vszevolozsszk városából származó 37 éves Andrej Griskovicsot kiképzésre küldték, miután megpróbálta megoldani a státuszával kapcsolatos, általa elírásnak vélt problémát. Közben a nővére megtudta, hogy egy tíz évvel korábbi lakcímére küldték neki az idézést.
Griskovics, akit fiatalabb korában krónikus egészségügyi problémái miatt felmentettek a kötelező katonai szolgálat alól, nem számított arra, hogy besorozzák. De miután megjelent egy helyi toborzóirodában, elkobozták az útlevelét és a személyi igazolványát, majd a Szentpétervártól délre fekvő Lugában fekvő katonai létesítménybe küldték.
Irina, Griskovics élettársa elmondta a Szabad Európa Északi valóság című műsorának, hogy hiába próbálta felhozni az ügyét, eddig nem járt sikerrel. Griskovics még mindig egy kiképzőtáborban van, ahol egészségügyi problémákkal küzd az általa keménynek nevezett körülmények között – tette hozzá. Továbbá lehet, hogy hamarosan Ukrajnába vezénylik.
A Griskovicséhoz hasonló esetek Oroszország-szerte erősítik a sorozással szembeni ellenállást, mivel civilek százezrei tartanak attól, hogy az ukrajnai orosz harctéri veszteségek nyomán katonai szolgálatra kényszerítik őket.
Tearful Farewells And Religious Blessings As Mobilized Russians Head To War Against Ukraine
Az OVD-Info, az oroszországi rendőri tevékenységet figyelő jogvédő csoport szerint több mint kétezer háborúellenes tüntetőt tartóztattak le a bejelentés óta, és néhány toborzóközpontot megtámadtak. Volt egy olyan eset is, amikor egy fiatal fegyveres férfi lövöldözött egy szibériai toborzóirodában – és sebesített meg súlyosan egy tisztet –, mert elméletileg mentességet élvező barátját is besorozták.
Most már azokat is aggasztja a háború, akiket eddig nem érdekelt
A közvélemény-kutatások szerint az oroszok a mozgósítási parancsot követően egyre jobban aggódnak a háborús erőfeszítések miatt.
A Levada Központ, amelyet régóta Oroszország legmegbízhatóbb közvélemény-kutatójának tartanak, egy szeptember 29-i felmérésében közölte, hogy a májusi 73 százalékról szeptemberre 53 százalékra csökkent azoknak az oroszoknak a száma, akik úgy vélik, hogy a Kreml úgynevezett különleges katonai művelete Ukrajnában a terveknek megfelelően halad. Emellett a megkérdezettek 47 százaléka azt mondta, hogy szorong, fél vagy elborzasztja a kormány döntése a részleges mozgósításról, 23 százalék pedig azt, hogy sokkolta a lépés.
A mozgósítási törekvés olyan fiatal férfiakat is megcélozhat, akik az őszi rendes sorkatonai szolgálatot fejezik be Oroszországban. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője október 1-jén azt is közölte, hogy az idei rendes sorozás november 1-jére csúszik, mivel a mozgósítás közepette túlterheltek a sorozási központok.
A növekvő aggodalmak beindították a katonaköteles korú orosz férfiak elvándorlását a szomszédos országokba a sorozás elkerülésének reményében. Kazahsztán, amelynek 7644 kilométeres határa van Oroszországgal, azt állítja, hogy a mozgósítás bejelentése óta több mint százezer orosz állampolgár lépett be az országba.
Míg sokan azok közül, akik közvetlenül a február 24-i inváziót követően menekültek el Oroszországból, családi kapcsolatokra vagy munkaszerződésre támaszkodtak az áttelepüléshez, az Oroszországból menekülők jelenlegi hullámának kevés konkrét terve van. Néhányan Kazahsztánt és más szomszédos országokat használnak tranzitközpontként, hogy további célállomásokra menjenek, mások viszont a régióban szeretnének letelepedni.
Szergej, aki a vezetékneve elhallgatását kérte, hogy megvédje a még Oroszországban tartózkodó családját, Kirgizisztán fővárosába, Biskekbe menekült. Itt a Jelenidőnek elmondta, hogy a Kreml mozgósítási erőfeszítései nagyrészt süket fülekre találtak otthon.
„Nincs konkrét agresszió Oroszország ellen, ellenkezőleg, agresszió van a mi országunk részéről egy másik ország ellen – mondta. – A legtöbb ember egyszerűen nem érti, hogy miért harcolnak, és miért kéne ott meghalnia.”
Célkeresztben a kisebbségek
Oroszország hét hónapja tartó ukrajnai háborúja során az orosz hadsereg az etnikai kisebbségi régiókból származó katonákból álló egységekre is támaszkodott. Többek között Szibériából és az észak-kaukázusi, muszlim többségű tartományokból vittek be embereket. Ezek a régiók aránytalanul sok embert veszítettek a harcokban.
Ugyanezek a kisebbségi népcsoportok a közelmúltbeli mozgósítási folyamat során is aránytalanul nagy mértékben kerültek célkeresztbe, ami elhúzódó tiltakozásokat váltott ki. Gyakran a férjük vagy a fiuk besorozását ellenző nők vettek részt ezekben, utakat torlaszoltak el, dulakodtak a rendőrséggel, és tüntettek a háború ellen.
A Kreml nem tette közzé az etnikai bontást a behívók hivatalos adataiban. Elemzők szerint Oroszország számos etnikai kisebbségi köztársaságában aránytalanul sok tartalékos lehet, akiket be kell hívni. Ennek ellenére a lépés hozzájárult annak az érzésnek a megerősítéséhez, hogy Oroszország az etnikai kisebbségek útján akarja biztosítani az invázió fő harcoló erejét.
Oroszország például nagy számban hívott be tatárokat, köztük krími tatárokat a korábban jogilag Ukrajnához tartozó félszigetről, amelyet Moszkva 2014-ben elfoglalt és annektált.
Egy névtelenséget kérő krími tatár férfi (aki így akarja megvédeni a Krímben élő rokonait attól, hogy az orosz hatóságok célkeresztjébe kerüljenek), azt mondta a Szabad Európa Krími valóság című műsorának, hogy autóval menekült Oroszországon keresztül Kazahsztánba, miután a nővére egy ismerősén keresztül megtudta, hogy a neve felkerült a listára, és nem tudja, hogy valaha hazatérhet-e.
Kijev az utóbbi időben igyekezett közvetlenül megszólítani Oroszország etnikai kisebbségeit. Szeptember 29-én Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy videóbeszédben arra szólította fel a kisebbségi csoportokat, hogy Oroszország-szerte álljanak ellen a Kreml mozgósítási törekvéseinek.
„Nem kell meghalnotok Ukrajnában. A fiaitoknak nem kell meghalniuk Ukrajnában” – mondta Zelenszkij egy kaukázusi imám emlékműve mellett állva Kijevben.
