A tiltakozások első jeleire megjelennek Iránban a fekete ruhás, motoros férfiak, akik gyakran hadonásznak fegyverrel vagy gumibottal.
Ők a Baszidzs néven ismert félkatonai önkéntes milícia tagjai, akik vadul lojálisak az Iszlám Köztársasághoz. Az ajatollahok rohamcsapatai több mint két évtizede vezető szerepet vállalnak más nézeteket megsemmisítésében.
A legutóbbi tüntetéseken, amelyek azután robbantak ki, hogy múlt hónapban egy fiatal nő meghalt az ország erkölcsrendőrségének őrizetében, a Baszidzs (ba-SEEJ’) hadrendbe állt a nagyvárosokban, tüntetőket támadott meg és vett őrizetbe, akik sok esetben visszavágtak.
Az egyik virálissá vált videón több tucat iskolás lány látható, amint leveszik magukról a kötelező iszlám fejkendőt, a hidzsábot, és rákiabálnak a Baszidzs iskolájukba látogató tisztviselőjére, hogy takarodjon.
Még várni kell arra, hogy meglássuk, elcsitulnak-e a legújabb zavargások, de sok múlhat azon, hogy a Baszidzs és más biztonsági erők hogyan reagálnak a további tiltakozásokra.
És most vessünk egy pillantást a Baszidzsra.
Mikor alapították?
A Baszidzsot – amelynek hivatalos neve Elnyomottak Mozgósításának Szervezete – Ruhollah Homeini ajatollah hozta létre nem sokkal az 1979-es iszlám forradalom után, hogy iszlamizálja az iráni társadalmat, és felvegye a harcot a belső ellenséggel.
A nyolcvanas évek pusztító iráni–iraki háborújában a Baszidzs hírhedt „emberihullám-támadásokat” vezetett Szaddám Huszein hadserege ellen, vagyis nagyszámú, rosszul felfegyverzett harcost küldött a frontvonalba, akik közül sokan tizenévesek voltak, és elpusztultak, miközben aknamezőkön keresztül rohantak a tüzérségi tűzbe.
A kilencvenes évek végének diáklázadásai óta a Baszidzs nagyjából egy tekintélyelvű állam kormányzópártjához hasonló szerepet tölt be. Az iráni Forradalmi Gárda parancsnoksága alatt áll, és végsőkig hűséges Ali Hámenei ajatollah legfőbb vezetőhöz, aki rendszeresen az Iszlám Köztársaság oszlopaként méltatja a szervezetet.
Kirendeltségeket hoztak létre országszerte, diákszervezeteket, kereskedelmi céheket és orvosi karokat alapítottak. Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma szankciókat vezetett be a Baszidzs titkos irányítása alatt álló, több milliárd dolláros vállalkozáshálózattal szemben.
A Baszidzs biztonsági intézményrendszere fegyveres dandárokat, zavargások ellen bevethető erőket és szomszédaik után kémkedő besúgók hatalmas hálózatát foglalja magába.
Saeid Golkar, a Tennessee Chattanooga Egyetem iráni tudósa, aki könyvet írt a Baszidzsról, úgy becsüli, hogy teljes tagsága körülbelül egymilliós, biztonsági erői létszáma pedig több tízezerre tehető.
„Mivel egyenruha nélküli, hétköznapi irániak, az Iszlám Köztársaság rendszerpárti támogatóként írja le őket – mondja azokra utalva, akik szemben állnak a tüntetőkkel. – Ugyanakkor ezeknek az embereknek a többsége az Iszlám Köztársaságtól kapja a fizetését.”
Miért támadnak iráni erők a tüntetőkre?
Szakértők szerint sokan a gazdasági lehetőségek miatt csatlakoznak a Baszidzshoz, a tagság előnyt biztosít az egyetemi felvételinél és az elhelyezkedésnél a közszférában.
Az újoncokat komoly kiképzésnek is alávetik, beleértve egy kezdeti 45 napos katonai és ideológiai felkészítést. Azt tanítják nekik, hogy az iszlám forradalom istenfélő küzdelem az igazságtalanság ellen, és számtalan ellenség fenyegeti az Egyesült Államoktól és Izraeltől kezdve a száműzött iráni ellenzéki csoportokig, sőt maga a nyugati kultúra is.
Még ha az újoncokat kezdetben személyes haszonszerzés is vezérli, Golkar szerint „a kiképzés segíthet módosítani a motivációkat”.
A baszidzsik szemében az iszlám fejkendő vagy hidzsáb védőbástya a nemek keveredése, a házasságtörés és a romlottság ellen – eltávolítása a dekadens nyugati kultúra jele. Irán vezetői a legfrissebb tiltakozásokat a zavargások szítására irányuló külföldi összeesküvés részeként állítják be.
A tiltakozók ezt elutasítják, azt mondják, hogy a tüntetések a több évtizedes elnyomó uralom, a rossz kormányzás és a nemzetközi elszigeteltség miatti harag spontán kitörései.
Hogyan lépnek fel az iráni erők a tiltakozók ellen?
Az ellenvélemények elleni eljárás Iránban a polgárok szigorú megfigyelésével kezdődik, ennek nagy részét a Baszidzs tagjai végzik, akik szinte minden közintézményben jelen vannak. Irán korlátozza az internet-hozzáférést is, különösen a tüntetések idején, és a Baszidzsnak van egy kiberosztálya, amely az érzékelt ellenségek oldalait töri fel.
„Különféle stratégiák vannak. Természetesen az erőszakos a legszembetűnőbb” – mondja Sanam Vakil, a londoni Chatham House agytröszt Irán-szakértője.
Amikor tiltakozások törnek ki, a feketébe vagy kommandós terepszínűbe bújt baszidzsik motorkerékpárra ülnek, és néha közvetlenül a tüntetők közé hajtanak, hogy feloszlassák őket. A rendőrséggel és az iráni Forradalmi Gárdával együtt tevékenykednek, amelyek szintén részesei a szigorú fellépésnek.
„Üldözték a tüntetőket, bottal verték, és közéjük lőttek, megpróbálták összeszedni, megverni, kisteherautókba dobni őket, hogy aztán fogdába vigyék, ahol durván bánnak velük és nyomás alatt tartják őket” – mondja Vakil.
A baszidzsik ott vannak besúgóként a tüntetők között is, megpróbálják azonosítani a hangadókat. Az Amnesty International egyik múlt havi jelentésében azt írta, hogy négy férfit, akit az iráni hatóságok baszidzsiként azonosítottak, a biztonsági erők lőttek le és öltek meg, miközben a tüntetőkkel keveredtek.
Sikerül-e Iránnak letörnie a tiltakozásokat?
Irán az évek során számos tiltakozási hullámot fojtott el, köztük a 2009-es Zöld Mozgalmat, amikor milliók vonultak utcára egy vitatott elnökválasztás után. 2019-ben több százan haltak meg, amikor Iránban tüntetések törtek ki a súlyosan szankcionált ország elhúzódó gazdasági válsága miatt.
A legutóbbi tiltakozásoknak azonban más a hangulatuk, ami megnehezítheti az elfojtásukat.
Fiatal nők vezetik, akiknek elegük van az ország konzervatív iszlám öltözködési szokásainak egyre szigorúbb betartatásából, de a társadalom sokkal szélesebb körétől kapnak támogatást, beleértve az etnikai kisebbségeket, sőt Irán döntő fontosságú olajiparának néhány dolgozóját is.
A tüntetők azzal vádolják az iráni erkölcsrendőrséget, hogy agyonverte a 22 éves Mahsza Aminit, amiért túl lazán viselte a hidzsábot. A hatóságok tagadják, hogy rosszul bántak volna vele, azt mondták, szívrohamban halt meg, ami alapbetegségeihez köthető – ezt a család vitatja.
A mostani tüntetésekről készült videókon az látható, hogy fiatal nők pörgetik a kendőjüket a levegőben, és levágják a hajukat, miközben olyan jelszavakat skandálnak, mint „Halál a diktátorra!”
Amikor a Baszidzs megérkezik, a tüntetők gyakran visszavágnak, és néha sikerül elüldözniük őket.
Arra azonban senki sem számít, hogy az iráni hatóságok egyhamar meghátrálnak.
„Korai lenne még megmondani Iránon kívülről, az internetes cenzúra mostani szintje mellett, hogy pontosan mi történik – mondja Vakil. – De azt hiszem, a kormány kezdetben abban bízott, hogy a tiltakozások kifulladnak, és most fokozza az elnyomóképességet.”
