Tíz év alatt két helyet rontott Magyarország a nemek közötti egyenlőség terén, így most hátulról a harmadik helyen áll az ország - egy friss EU-s felmérés szerint. Minden mutatóban elmaradunk az uniós átlagtól, és van olyan terület, ahol Magyarország teljesít a legrosszabbul az EU-ban. Eközben a magyar kormány minden olyan nyilatkozat ellen tiltakozik, amelyben a szerepel a “gender” kifejezés és azzal a tévhírrel kampányolnak, hogy az EU-ban megszavazták, hogy a férfiak is szülhessenek.
Idén harmadik alkalommal tartották meg a nemek közötti egyenlőség hetét az Európai Parlamentben. A parlamenti szakbizottságok különböző eseményeket szerveztek ebből az alkalomból, meghallgatásokat tartottak és bemutatták az idei Nemek Közötti Egyenlőség Indexét, amelyet a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) készít el minden évben. A témák között szerepelt az afganisztáni tálib hatalomátvétel hatásainak elemzése ezen a téren, az EU-szerződések lehetséges módosítása a nemek közötti egyenlőség növelése érdekében, illetve a transznemű és nem bináris személyek depatologizálása is szóba került.
A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság meghallgatást tartott a fiúk szexuális és párkapcsolati neveléséről, valamint a nemi alapú erőszak, a nemi sztereotípiák elleni küzdelemről, a szexuális és reproduktív egészség és jogok tiszteletben tartásának biztosításáról.
A rendezvénysorozat kapcsán az osztrák Evelyn Regner, az EP alelnöke és a lengyel Robert Biedroń, az illetékes szakbizottság elnöke a Szabad Európának eljuttatott közleményében kijelentette: „A nemek közötti egyenlőség nem csak a nők problémája. Ez mindenkinek a dolga. Ezért örülünk, hogy olyan sok EP-bizottság, küldöttség és más uniós intézmény csatlakozik hozzánk a Nemek közötti egyenlőség európai hetének megünnepléséhez. Az EU-nak ebben a tekintetben példát kell mutatnia, így remélhetőleg jövőre még több intézmény csatlakozik hozzánk!”
A téma tárgyalása kapcsán többször is szóba került, hogy az ukrajnai orosz agresszió, a gazdasági és energiaválság, a nemi alapú erőszak eszkalációja arra emlékeztet, hogy mindig a nők fizetik a legmagasabb árat. Általánosan elfogadott vélemény az Európai Parlamentben, hogy célzott támogatást kell nyújtani a nőknek, jobb munkakörülményeket és magasabb fizetést kell biztosítani számukra és a nemi alapú erőszak elleni küzdelemre vonatkozó európai ígéreteket be kell tartani és számon kell kérni.
Kirívó magyar egyenlőtlenségek az egyenlőség terén
Amint említettük, a nemek közötti egyenlőség hetében mutatták be a nemek közötti egyenlőség mutatóját, amelyet minden évben elkészít a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE). A szerzetet 2010-ben jött létre azzal a céllal, hogy erősítse és előmozdítsa a nemek közötti egyenlőséget az EU-ban. Az adatgyűjtés, kutatás és források fejlesztése terén szerzett 10 évnyi tapasztalatával az EIGE ma már a nemek közötti egyenlőség uniós tudásközpontja.
Az egyenlőségi mutató a szakpolitikai döntéshozás egyik fontos eszköze, amellyel mérhető a nemek közötti egyenlőség terén az időben elért haladás az EU-ban. Ennek keretében az EU egésze és a tagállamok minden évben kapnak egy pontszámot 1-től 100-ig. A 100 pont azt jelentené, hogy az adott ország elérte a nők és férfiak közötti teljes egyenlőséget.
A pontszámok a nők és a férfiak helyzete, teljesítménye közötti különbséget jelzik hat fő területen – munka, pénz, tudás, idő, hatalom és egészség –, illetve ezek részterületein. A mutatónak két kiegészítő terület is része: a nők elleni erőszak és az interszekcionális egyenlőtlenségek. Az interszekcionális egyenlőtlenségek elemzése azt vizsgálja, hogy olyan tényezők, mint a fogyatékosság, a kor, a végzettség, a születés helye szerinti ország és a családi háttér a társadalmi nemmel kölcsönhatásban hogyan alakítanak ki különböző női és férfi életutakat.
Az uniós összehasonításban Magyarország kifejezetten rosszul szerepel. Az összesített adatok alapján csak Románia és Görögország áll Magyarország mögött. A száz pontos skálán az EU-s átlag 68,6 pont, ehhez képest Magyarországnak 54,2 pontja van, Romániának 53,7, Görögországnak pedig 53,4. A legjobban Svédország teljesít, 83,9 ponttal, őket a dánok 77,8-cal követik.
Idevág korábbi podcastunk átirata: A gender mint hidegháborús terület: Pető Andrea történész a nők helyzetéről ‒ Élet a NER-ben 2. rész
Van olyan mutató, méghozzá a nőknek a hatalomban betöltött szerepe - ez vonatkozik a politikai, pénzügyi és civil szektorra is -, ahol a magyar adat a legrosszabb az egész Európai Unióban - ez 24,8 pontot jelent, amely alig több mint fele az uniós átlagnak (57,2). Úgy, hogy ezen a téren az elmúlt tíz évben gyakorlatilag nem történt lényeges elmozdulás és Magyarország 2015 óta következetesen az utolsó az összes tagállam között.
Összességében az is elmondható, hogy a magyar pontok egyetlen területen sem érik el az uniós átlagot. A legmagasabb magyar pontszámot az egészség területén regisztrálták (ez az egészségi állapotot, az egészségmagatartást és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést tartalmazza), 87,3 ponttal, de az uniós átlag itt 88,7. 2010 óta Magyarország pontszáma csupán 1,8 ponttal nőtt, ami miatt két helyet visszacsúszott a rangsorban.
Magyar virtus
Ha még jobban belemegyünk a részletekbe, akkor olyan fontos megállapításokat tehetünk, amelyek arra utalnak, hogy hatalmas a szakadék a férfiak és a nők között közötti családon belüli munkamegosztás között. 2021-ben a nők 54%-a, a férfiaknak viszont csak 20%-a számolt be arról, hogy 0 és 11 év közötti gyermekeket gondoz és felügyel teljes egészében vagy többnyire ő maga. A világjárvány alatt az intenzív gyermekgondozási feladatok oroszlánrésze a nőkre hárult. A nők 39%-a, míg a férfiaknak csupán 22%-a töltött naponta több mint 4 órát 0–11 év közötti gyermekeinek gondozásával.
Az is kiderült, hogy a férfiakhoz képest a nők sokkal kisebb valószínűséggel támaszkodtak segítségre a tartós ápolás-gondozás terén. 2021-ben a legtöbb nő (46%) és férfi (69%) rokonok, szomszédok és barátok segítségére támaszkodott az idősek vagy az egészségi problémákkal küzdők ápolása-gondozása terén. A nőkhöz képest a férfiak jóval nagyobb valószínűséggel támaszkodtak bentlakásos tartós ápolás-gondozási létesítményekre (a férfiak 46%-a, a nőknek pedig 15%-a) és nappali ellátási központokra (a férfiak 49%-a, a nőknek pedig 11%-a) tartós ápolás-gondozási feladataik csökkentéséhez.
A háztartási munka elsődlegesen a nőkre hárult: 2021-ben a nők 66%-a, a férfiaknak viszont csak 11%-a számolt be arról, hogy teljes egészében vagy többnyire ő maga végzi el a házimunkát. A nők nagyobb valószínűséggel végeztek intenzív háztartási munkát, mint a férfiak: a nők 16%-a, a férfiaknak pedig 9%-a töltött napi 4 óránál többet házimunkával.
Parlamenti javaslatok
A nemek közötti egyenlőségre vonatkozóan az EU-nak leginkább alapelvei, a szerződésekből levezethető elvásásai vannak, ezek megvalósítása, érvényre juttatása azonban a tagállamok feladata. Így az Európai Parlament leginkább csak állásfoglalások formájában mondhatja el a véleményét, illetve különböző jelentések elkészítésével, tényfeltáró bizottságok kiküldésével mutathat rá a tagállami állapotokra.
2022 januárjában a képviselők - ismét - szorgalmazták egy olyan, új tanácskozási forma létrehozását, ahol a nemek közötti egyenlőségért felelős miniszterek és államtitkárok találkozhatnak. A képviselők abban bíznak, hogy a tagállamok Tanácsának ilyen típusú, új felépítése segíti a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos fontos kezdeményezéseket, például a nők elleni erőszakkal kapcsolatos isztambuli egyezmény ratifikálását.
A Parlament 2021 februárjában állásfoglalást fogadott el a női jogok terén az elmúlt 25 évben elért eredményekkel és az aktuális kihívásokkal kapcsolatban. Arra szólította az Európai Bizottságot, biztosítsa, minden javaslatában figyelembe veszi a nők jogait, és dolgozzon ki konkrét terveket a nők szegénységi arányának javítása és a nemek közötti bérszakadék megszüntetése érdekében.
Tévhitek arról, hogy a férfiak is szülhessenek
Egy fontos dokumentum az a tavaly júniusi jelentés, amelyben az EP a nők szexuális és reproduktív egészségének és jogainak védelmében nagy többséggel kijelentette: garantálni kell, hogy a nőknek rendelkezésére álljon biztonságos és legális terhességmegszakítás, el kellene törölni a menstruációs termékek áfáját és megállapították azt is hogy a koronavírus-járvány káros hatással járt a nők egészségére és jogaira. Ez magyar szempontból különösen lényeges, erre az állásfoglalásra hivatkozva állítja azt a magyar kormány és médiája, hogy az EP megszavazta, hogy férfiak is szülhessenek. Nézzük, mi áll az egyébként terjedelmes és sok megállapítást tartalmazó anyagban: “Mivel bizonyos körülmények között a transznemű férfiak és a nem bináris személyek is teherbe eshetnek, és az ilyen esetekben részesülniük kell a terhességgel és szüléssel kapcsolatos gondozásra vonatkozó intézkedésekben, a nemi identitásuk alapján való hátrányos megkülönböztetéstől mentesen.”
Az előbbi helyzet egy létező állapot, az eredetileg nőnek született, de már férfiként élő, illetve a nem-bináris (azaz a nemi önmeghatározástól tartózkodó, de esetünkben biológiailag nőnek született) személyek is szülhetnek, erre számos példa van a világban. Arról nincs szó benne, hogy a férfiak is, úgy általában szülhessenek.
Ugyanakkor ennek kedvéért a Fidesz képviselői elutasították az összes többi pont támogatását, például “a tényeken alapuló, életkornak megfelelő, nem ítélkező szexuális és reprodukciós egészséggel és jogokkal kapcsolatos oktatáshoz való hozzáférést”, az olyan káros gyakorlatok azonnali felszámolását, mint a női nemi szervek megcsonkítása, valamint a korai és a kényszerházasságot, vagy a sokféle, jó minőségű és korszerű fogamzásgátlási módszert és eszközt, családtervezési tanácsadást és széles körű tájékoztatást a fogamzásgátlással kapcsolatban, illetve annak kimondását, hogy az egészséghez, és különösen a szexuális és reproduktív egészséghez fűződő jog alapvető eleme a női jogoknak és a nemek közötti egyenlőségnek.
