Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

A nukleáris szankciókból ezúttal sem lesz semmi


Ukrajnát támogató tüntetők az uniós külügyminiszterek találkozója alatt Brüsszelben 2023. január 23-án
Ukrajnát támogató tüntetők az uniós külügyminiszterek találkozója alatt Brüsszelben 2023. január 23-án

Magyarország nem fog támogatni semmilyen szankciós döntést, amely az Oroszországgal való nukleáris együttműködést korlátozná – jelentette ki Szijjártó Péter a külügyminiszterek hétfői tanácsülésén. A magyar kormány nem állt útjába annak, hogy az Európai Békekeretből újabb ötszázmillió euróval támogassák az ukrajnai fegyverszállításokat.

A magyar külügyminiszter hétfőn közölte, hogy Magyarország számára elfogadhatatlan lenne bármilyen olyan szankciós döntés, amely korlátozná az együttműködést Oroszországgal a nukleáris energia területén. Szijjártó Péter – aki a külügyminiszteri tanácsülés közben ezúttal is a nem kormánypárti sajtó kizárásával tartott sajtótájékoztatót – elmondta, hogy bár a magyar kormány nem ért egyet vele, nem áll útjába annak, hogy az Európai Békekeretből újabb ötszázmillió eurót fordítsanak az ukrajnai fegyverszállításokra. A miniszter közben az EU segítségét kérte „az ukrajnai magyar nemzeti közösség ellen intézett súlyos és koncentrált támadás” ellen.

Szijjártó elutasít minden nukleáris szankciót

Mire a külügyminiszter egy újságírói kérdésre válaszolva belengette a potenciális magyar vétót, értesülésünk szerint már lekerült a napirendről az, hogy az Oroszország ellen tervezett, sorrendben tizedik szankciós csomag az orosz energiát és azon belül a nukleáris szektort is érintse. Szijjártó Péter hétfőn elmondása szerint külön is kérte az Európai Bizottságot, hogy a nukleáris szankciók ne legyenek részei az új csomagnak, amelyre vonatkozó javaslat brüsszeli tájékoztatás szerint már a hét második felében napvilágot láthat.

Korábban lapunk írt arról, hogy a tagállamok egy csoportja Varsóval az élen ismét napirendre tűzné az orosz nukleáris ipar és a Roszatom vezetésének szankcionálását, tekintettel arra, hogy a kezdeményezők szerint aktív szerepet játszanak az Ukrajna elleni orosz agresszióban. „Magyarország számára az atomenergia nélkülözhetetlen. A paksi blokkok nélkül az energiaellátás nem lenne biztosítható” – szögezte le hétfőn Brüsszelben a külgazdasági és külügyminiszter, hozzátéve, hogy semmilyen ezzel kapcsolatos szankciót nem fognak támogatni.

Nem Magyarország az egyetlen, ahol orosz technológiával működő atomerőművek vannak, de közülük többen is elkezdték más, nyugati technológiával felváltani az oroszt, azt állítva, hogy igenis van alternatív megoldás. Legutóbb például Bulgária kötött ilyen megállapodást egy francia beszállítóval.

Mehet az újabb kifizetés a békekeretből

Szijjártó hazugságnak nevezett „minden olyan előzetes híresztelést”, ami az Európai Békekeretből ukrajnai fegyverszállításokra szánt újabb, sorozatban már a hetedik ötszázmillió eurós támogatás magyar vétójáról szólt. A külügyminiszter szerint ez már csak azért is képtelenség, mert a politikai döntés eleve a hétfői tanácsülésre volt időzítve. Valójában brüsszeli források szerint annyi történt, hogy Magyarország az előkészítő tárgyalásokon alacsonyabb, nagyköveti szinten egyedüli országként nem járult hozzá az újabb pénzügyi transzferhez, amit sokan blokkolásként értelmeztek.

A külügyminiszter ugyanakkor azt is világossá tette, hogy az Orbán-kormány továbbra is ellenzi a fegyverszállításokat Ukrajnának, mert felfogása szerint az a háború folytatásához és további eszkalációjához vezet. „Ezért nem tartjuk helyesnek a fegyverszállítások fokozását, de nem akadályozzuk meg egy ilyen döntés végrehajtását” – tette hozzá. Arról ugyanakkor hallgatott, hogy a számos civil áldozatot követelő, az ukrán infrastruktúrák elleni célzott orosz támadások – az ezek elleni védekezést könnyítenék meg részben a fegyverszállítások – miért nem számítanak eszkalációnak.

Oligarchák listázása: cáfolják a külügyminisztert

Szijjártó Péter ugyancsak kérdésre válaszolva azt állította, hogy „semmilyen jogi vagy tartalmi oka nincs” a kilenc orosz oligarcha elleni uniós szankciók meghosszabbításának. A külügyminiszter ezt akkor mondta, amikor megkérdezték, Magyarország milyen alapon kardoskodik a kilenc oligarcha szankciós listáról való levétele mellett. Úgy vélte, hogy az EU hitelessége miatt fontos, hogy az említett személyeket levegyék a listáról.

Brüsszeli források ugyanakkor cáfolták a Szijjártó által elmondottakat, emlékeztetve arra, hogy a tanács jogi szolgálata szerint továbbra is fennállnak azok az okok, amelyek miatt a Putyin elnökhöz közelinek mondott üzletembereket és – egyes esetekben – családtagjaikat korábban feketelistára helyeztek. Ráadásul bizonyos esetekben még az Európai Bíróság is megerősítette az ellenük hozott szankciók jogszerűségét.

A külügyminiszter ugyanakkor láthatóan nyitva hagyta az ajtót a magyar pozíció esetleges megváltoztatása előtt, hangsúlyozva, hogy folyamatos, hathavonta ismétlődő felülvizsgálatról van szó. A következő hat hónap egyébként március 15-én telik le.

Figyelmeztetés a magyar kisebbség miatt Kijevnek

Szijjártó elmondása szerint az ülésen a kárpátaljai magyar kisebbség ellen hetek óta zajló „súlyos és koncentrált támadással” szemben kérte az uniós tagállamok segítségét. Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője ígéretet tett arra, hogy a megfelelő fórumokon, így a február 3-i EU–ukrán-csúcson szóba hozza a témát. A magyar külügyminiszter – aki szerint a tavaly decemberben elfogadott ukrán törvénymódosítás még tovább rontott a kisebbségi oktatás helyzetén – kilátásba helyezte, hogy amennyiben nem változik az ukrán hozzáállás, a magyar kormány keresztbe tehet Ukrajna csatlakozási törekvéseinek. „Minden egyes ilyen intézkedés nagyon megnehezíti az Ukrajnát támogató döntéseinket” – jegyezte meg a magyar diplomácia vezetője.

A litván külügyminiszter az ülésre érkezve a félelem legyőzését nevezte a legfontosabbnak most az EU-ban. „Ami leginkább akadályozza az előrelépést, az a félelem, hogy milyen következményei lesznek, ha Oroszország elveszíti a háborút” – vélekedett Gabrielius Landsbergis. A litván külügyminiszter szerint el kell fogadni, hogy ebben a háborúban valakinek veszítenie kell, nincs döntetlen, és tárgyalásos úton nem lehet véget vetni a konfliktusnak.

„A háborús attitűd nem változott. Ugyanaz a háborús hangulat uralkodik a tanácsban, mint tavaly” – jegyezte meg sajtóértekezletén a magyar külügyminiszter.

  • 16x9 Image

    Gyévai Zoltán

    Gyévai Zoltán a Szabad Európa brüsszeli munkatársa. Több mint harminc éve újságíró, ebből 25 évet Brüsszelben dolgozott tudósítóként. Pályáját az Esti Hírlapnál kezdte, majd a Köztársaság című hetilap és a Magyar Hírlap külpolitikai rovatának tagja volt. Ez utóbbit és a Figyelőt az EU központjából tudósította éveken keresztül. A BruxInfo brüsszeli uniós hírportál alapítója és főszerkesztője. Másfél évtizeden át az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorának állandó uniós szakértője.

XS
SM
MD
LG