A hatályos magyar törvénnyel egyébként összhangban semminemű tájékoztatást nem kapott a magyar hatóságoktól a Pegasus kémprogram két áldozata, akiket csütörtökön hallgatott meg az EP vizsgálóbizottsága. Az orgánum elnöke két munkanappal a tényfeltáró delegáció budapesti útja előtt még nem kapott időpontot Varga Judittól.
Több évvel azután sem tudnak semmilyen részletet, hogy a magyar titkosszolgálatok a Pegasus kémprogrammal lehallgatták a telefonjukat – állította a lehallgatási ügy két áldozata, egy magyar újságíró és egy belga–kanadai állampolgárságú egykori diák a kémszoftverek európai alkalmazását vizsgáló európai parlamenti különbizottság csütörtöki meghallgatásán.
Varga válaszára várva
A meghallgatás mindössze néhány nappal előzte meg a „Pega-bizottság” tényfeltáró küldöttségének magyarországi látogatását, amelynek célja, hogy az érintettek meghallgatásával utánajárjon a kémprogram magyarországi alkalmazásának. A hétfőn és kedden esedékes kétnapos vizit előtt mindössze két munkanappal a képviselők még nem tudták, hogy mikor találkoznak Varga Judit igazságügy-miniszterrel, mert a különbizottság holland néppárti elnöke szerint mostanáig semmilyen választ vagy megerősítést nem kaptak megkeresésükre a minisztertől. Jeroen Lenaers csütörtökön még a Twittert is segítségül hívta, hogy kicsikarja a választ Vargától, megismételve a találkozóra szóló meghívását.
Megfigyelők szerint ugyanakkor a vizsgálóbizottság praxisában nem lenne szokatlan, ha a magyar igazságügy-miniszter végül nem állna kötélnek. A kilenc hónappal ezelőtt alakult grémium jelentéstevője, a holland Sophie in ’t Veld korábban gyakran panaszkodott amiatt, hogy a tagállami kormányok nem álltak szóba a képviselőkkel, arra hivatkozva, hogy nemzetbiztonsági kérdésről van szó.
„A lehallgatás részleteiről semmit nem sikerült megtudni. A törvény abszurditása, hogy nem is lehet semmit kiadni” – közölte a képviselők kérdésére a csütörtöki meghallgatáson Dercsényi Dávid, akit a rendelkezésre álló információk szerint 2019-ben vehettek célba a rendkívül szofisztikált kémszoftverrel a magyar hatóságok. Feltételezése szerint azzal hívta fel magára a titkosszolgálatok figyelmét, hogy angolról lefordított magyarra egy görög újságcikket, amely egy szíriai terrorista magyarországi letartóztatásának körülményeiről szólt. Dercsényi később úgy értesült, hogy a hatóságok három telefonját is lehallgatták, a szolgálati mellett például azt is, amelyet elvált felesége használt.
Az újságíró, akárcsak más, a Pegasusszal ugyancsak célba vett kollégái a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével harcolnak az igazukért, mint szavaiból kiderült, elsősorban nemzetközi jogi és politikai fórumokon. Dercsényi szerint a TASZ néhány napon belül a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul a szerinte törvénytelen lehallgatások miatt.
„Minden törvényesen zajlott. Igaz, a jogszabály úgy lett megírva, hogy bárkit törvényesen le tudnak hallgatni” – jelentette ki a magyar újságíró, aki szerint „Magyarországon nincs igazi kontroll a lehallgatások felett”.
Ez a megállapítás egyébként eléggé egybevág a vizsgálóbizottság jelentésének tervezetében foglaltakkal, amelyek Magyarországnak is meglehetősen nagy teret szentelnek.
Mit ír a jelentéstervezet Magyarországról szóló része?
A várhatóan még számos ponton változó dokumentum szerint a kémszoftverek magyarországi használatát szabályozó jogi eszközök a leggyengébbek közé tartoznak Európában. A szerző úgy véli, hogy a kormány azon állítása ellenére, miszerint minden esetben jogszerűen és a törvények tiszteletben tartásával jártak el, „a rendszer az Emberi Jogok Európai Bírósága által a polgárok megfigyelésével összefüggésben előírt kötelezettségek és normák kirívó megsértésével működik”.
A szövegtervezet a magyar szabályozás hibájának rója fel többek között azt, hogy a megcélzott személyeket nem kötelesek tájékoztatni arról, hogy szaglásznak utánuk, és a homályos rendelkezések nem rögzítik világosan, hogy milyen bűncselekmények vagy kritériumok vonhatják maguk után a megfigyelést.
A dokumentum azt is észrevételezi, hogy a megfigyelés alá helyezésről szóló döntések ellen nem lehet fellebbezni, és a folyamat fölött lényegében senki sem gyakorol ellenőrzést.
Sophie in ’t Veld jelentése „egy különösen aggasztó kiskapuról” is említést tesz a magyar szabályozásban, amelynek révén elméletileg sürgősségre hivatkozva hivatalos engedély nélkül is végre lehet hajtani akár néhány óra alatt a célszemély megfigyelését.
Adrien Beauduin, egy, a 2018-as tüntetésekben való részvétele miatt a rendőrség által hat társával együtt több napra lecsukott, majd meggyanúsított belga–kanadai állampolgárságú korábbi diák azt mondta a képviselőknek, hogy „egyértelmű nyomai voltak a mobiltelefonján annak, hogy a Pegasust felhasználták ellene”. A vizsgálóbizottság az Amnesty Internationalra hivatkozva úgy tudja, hogy Magyarországon több mint háromszáz személyt hallgattak le az izraeli kémprogrammal.
