Finnország múlt héten csatlakozott a NATO-hoz, lezárva a katonai semlegesség évtizedeit. Az ünnepség idején a szövetség brüsszeli székhelyének biztonsági kerítése előtt Ukrajna támogatóinak egy kis létszámú, de hangos csoportja azt skandálta, hogy „Ukrajnának szüksége van a NATO-ra”, „Ukrajnát a NATO-ba!” és „Ukrajnának szüksége van vadászgépekre”. De mik is Kijev kilátásai a tagságra?
Oroszország Ukrajna elleni háborúja a NATO soraiba terelte Finnországot – Helsinki is élvezni akarja a biztonsági garanciát, miszerint a szövetség bármely tagja elleni támadás a 31 tagállam elleni támadásnak minősül, amire kollektíven válaszolnak. A finnek után Svédország, Bosznia, Georgia és – a legsürgősebben – Ukrajna is be akar lépni.
A július 11–12-én Litvániában tartandó csúcstalálkozójukon Joe Biden amerikai elnök és kollégái valami többet, valami erősebbet akarnak felajánlani Ukrajnának, összhangban Volodimir Zelenszkij elnök elvárásaival, miközben több mint egy éve vívja a védekező háborút, amelyben több tízezren meghaltak és milliók menekültek el otthonukból. A NATO-diplomaták szerint a kérdés a következő: Pontosan mit ajánlhatnak?
A probléma egyszerű. A NATO nagyobb tagországainak többsége úgy véli, hogy nem szabad bevenni a közösségbe olyan országot, amely háborút vív. Milyen Ukrajna csatlakozna? Hogy néznének ki a határai? Zelenszkij beleegyezne a csatlakozásba a megszállt Krím és a Donbász nélkül? Ezek a fő kérdések.
Néhány ország, amely közelebb van Oroszország határaihoz, és tisztában van az óriási szomszéd problémás történelmével, már most támogatná Ukrajna tagsági kérelmét.
A borotvaélen táncoló Jens Stoltenberg NATO-főtitkár – mivel 31, különböző álláspontot képviselő szövetséges nevében próbál beszélni, akik egyhangúlag hozzák meg a döntéseket – azt mondja, hogy egyszerű a képlet: nincs értelme a csatlakozásról beszélni, ha Oroszország elfoglalja Ukrajnát.
„Ukrajna a szövetség tagja lesz – mondta Stoltenberg kedden újságíróknak. – Ugyanakkor mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy ahhoz, hogy érdemi előrelépést érjünk el ebben a kérdésben, az első annak biztosítása, hogy Ukrajna szuverén, független ország maradjon.”
Egy konkrét elképzelés: több száz millió dolláros segélycsomag Kijevnek
A szervezet becslései szerint a NATO és szövetségesei közel 150 milliárd euró támogatást nyújtottak Ukrajnának Oroszország 2022. februári inváziójának kezdete óta. Ez a pénzügyi támogatástól a helyszíni segítségnyújtásig terjed, beleértve a generátorokat, üzemanyagot, sátrakat és orvosi segítséget.
Néhány tag kétoldalúan vagy csoportosan mintegy 65 milliárd euró (71 milliárd dollár) értékben szállított katonai felszerelést: légvédelmi rendszereket, páncéltörő fegyvereket, tüzérségi lövedékeket és harckocsikat. Lengyelország és Szlovákia még azt is vállalta, hogy szovjet gyártmányú harci gépeket küld, amelyeknek kezelését ismerik az ukrán pilóták.
A NATO mint szervezet nem szállít fegyvereket Ukrajnának. Ezt a határt a 31 szövetséges nem hajlandó közösen átlépni. Óvakodnak attól, hogy belekeveredjenek egy szélesebb körű háborúba a nukleáris fegyverekkel rendelkező Oroszországgal. Ehelyett a NATO saját határait védik, hogy visszatartsák Vlagyimir Putyin elnököt háborúja kiterjesztésétől.
A legújabb gondolatmenet az, hogy jobban kihasználják az Ukrajnának 2016-ban, évekkel a háború előtt összeállított átfogó segélycsomagot, hogy segítsenek az országnak saját biztonságáról gondoskodni. A hivatalos szöveg szerint „NATO-szabványokon, euroatlanti elveken és legjobb gyakorlatokon alapuló, széles körű reformokat hajtson végre”.
Az elképzelés szerint egy olyan alapot hoznának létre, amely mintegy ötszázmillió euró (548 millió dollár) összegű lehet, és körülbelül tíz évig állna fenn. Úgy becsülik, eddig csaknem kétszázmillió eurót ajánlottak fel. Az összeg más támogatásokhoz képest csekélynek tűnik, de kifejezetten olyan reformokat céloz meg, amelyekkel Ukrajna segíthet önmagán.
Stoltenberg vonakodott nyilvánosan számadatot vagy időkeretet mondani. Ez olyan elvárásokat támaszthatna Kijevben, amelyeket a szövetségesek végül nem biztos, hogy teljesíteni tudnának.
„Úgy gondolom, hogy jelentős mértékű pénzzel rendelkezünk majd, egyben elkötelezzük magunkat a sokéves támogatás mellett – mondta, ám hozzátette: – De óvatos lennék a konkrét számok bejelentésével.”
És mi van Svédországgal?
Hacsak nem történik valami nagyobb meglepetés – a háború valamilyen kifürkészhetetlen fejleménye, esetleg vége –, úgy tűnik, ez a csomag és valamilyen hivatalos nyilatkozat a legtöbb, amit a NATO vezetői Ukrajnának fel tudnak ajánlani, amikor júliusban Vilniusban találkoznak.
A dolgok jelenlegi állása szerint Svédország tagsági kérelme addigra több szerencsével járhat. A Finnországhoz hasonló védelemre törekvő Svédország tavaly májusban szintén kérte NATO-csatlakozását, de Törökország ideiglenesen elzárta az útját.
Recep Tayyip Erdoğan török elnök szerint Svédországnak többet kell tennie a szélsőségesek – elsősorban a kurdbarát csoportok – elleni fellépés érdekében.
Négyszemközt nyilatkozó NATO-diplomaták szerint a probléma néhány hónapon belül megoldódik. Törökország a májusi választások kampányhajrájában van.
A NATO-nál az az érzés, hogy a választások után – és a csúcstalálkozóig – minden rendeződik.
