Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

A belarusz ellenzék vezetője a szankciók kiszélesítését kéri Washingtontól


Szvjatlana Cihanovszkaja nyilatkozik Genfben a Nemzetközi Emberi Jogi Filmfesztivál és Fórum alatt, 2021, március 7-én.
Szvjatlana Cihanovszkaja nyilatkozik Genfben a Nemzetközi Emberi Jogi Filmfesztivál és Fórum alatt, 2021, március 7-én.

Vonják be a körbe Lukasenka elnök "zsebeit" is – sürgeti Szvjatlana Cihanovszkaja. Szerinte a lehető legnagyobb nyomást kellene gyakorolnia Washingtonnak a tekintélyelvű Aljakszandr Lukasenkára: a büntetőintézkedések kiterjesztésével el kellene érnie, hogy a belarusz rezsim leüljön tárgyalni az ellenzékkel.

A belarusz ellenzéki vezető szerdán arról beszélt az amerikai Kongresszus külügyi bizottsága előtt, hogy a további szankcióknak bírókat, állami tulajdonú vállalkozásokat, oligarchákat, biztonsági, oktatási és sport tisztségviselőket kellene célba venniük.

“Büntetőintézkedéseket kell bevezetniük Lukasenka "zsebei" ellen, melyek fenntartják a rezsimet" – mondta Cihanovszkaja a videókonferencia keretében tartott meghallgatáson.

Ezek között vannak olajipari és gázipari vállalkozások, mondta, sürgetve, hogy a Kongresszus "sújtson le a rezsim elsődleges haszonélvezőire és túlélőképességének elsődleges forrásaira."

A Kongresszus külügyi bizottsága előtt

Cihanovszkaját azért hívták meg, hogy beszámoljon a belarusz demokratikus mozgalmakról és arról, hogy a nők milyen szerepet játszanak ezekben.

Történeteket sorolt fel "Belarusz bátor nőiről", akik kiálltak a rezsim ellen – nemegyszer férfiakat is védve a biztonsági erőktől –, a szinte mindennapos tüntetéseken az augusztus 9-i elnökválasztás óta. Ezen Cihanovszkaja is elindult, miután a saját kampányát előkészítő férjét bebörtönözték.

Ő és támogatói azt mondják, ő volt a törvényes győztes, de Lukasenka a saját győzelmét hirdette ki. A tiltakozások erre egyből elkezdődtek, új választások kiírását, a tüntetéseken őrizetbe vettek elengedését követelték a tiltakozók, akik párbeszédet is sürgettek a kormánnyal.

Cihanovszkaja szerint több kell

“Lukasenkának még mindig megvannak a forrásai a hatalom megtartásához" – mondta Cihanovszkaja. “Tehát az Egyesült Államoknak ragaszkodnia kell az erőszak leállításához, a politikai foglyok elengedéséhez, a törvényesség helyreállításához, és valós párbeszéd megkezdéséhez Belarusz törvényes képviselői és a rezsim között."

Belarusz népének azonnali segítségre van szüksége, "mert az emberek ebben a szent pillanatban is szenvednek a börtönökben és azokon kívül" – mondta. "Sürgős segítség kell."

Cihanovszkaja beszámolója szerint 32 000 embert vettek őrizetbe, 2 500 esetben kezdeményeztek büntetőeljárást, ezer kínzásról szóló esetet dokumentáltak emberi jogi civil szervezetek, és 290 embert most is politikai fogolyként tartanak börtönben. Legkevesebb nyolc tüntetőt megöltek, és egyetlen kormánytisztviselőt sem vontak felelősségre semmilyen erőszakos eseményért.

A nyugati országok nem ismerik el Lukasenkát Belarusz elnökének,szankciókat hoztak ellene és magas rangú belarusz tisztségviselők ellen a választások "meghamisítása" és a békés tüntetők elleni erőszak miatt.

Bírják rá a bírákat, hogy kétszer is gondolják meg, mit csinálnak

Az amerikai külügyminisztérium februárban vízumkorlátozásokat vezetett be 43 másik belarusz állampolgárral, köztük az igazságszolgáltatásban dolgozókkal, illetve olyanokkal szemben, akik őrizetbe vettek vagy bántalmaztak békés tüntetőket. De nem menekültek ez alól olyan bírák és ügyészek sem, akiknek közük volt tüntetők és újságírók elítéléséhez.

Ám Cihanovszkaja szerint ezek a szankciók nem voltak hatékonyak, mert az illetők tudták, hogyan kerüljék meg őket és nem érintették a vagyonukat, például az amerikai bankszámláikat.

Azt kérte a Kongresszustól, hogy a bírák elleni szankciókat különösképpen szigorítsák, mert akkor "kétszer is meggondolnák, mielőtt békés tüntetőket ítélnének el."

A bizottság tagjai elismerően nyilatkoztak egyrészt Cihanovszkajáról, aki tanúvallomását Litvániából tette, ahová biztonsági okokból költözött át, másrészt a többi nőről, akinek volt bátorsága fellépni a rezsim ellen.

Új tüntetéshullám készül

Brian Fitzpatrick pennsylvaniai republikánus képviselő azt mondta, hogy Cihanovszkaja és a többi tiltakozó "nem törődve az esélyeikkel, lángra lobbantották az új életre kelt demokratikus szellemet" Belaruszban. Hozzátette, hogy Cihanovszkaja és a hozzá hasonló nők ezrei bebizonyították a hazájuknak és a világnak, hogy "a jövő az ő rátermett kezeikben van."

Cihanovszkaja azt is elmondta, hogy új tüntetéshullámot terveznek március 25-től, attól a naptól, amelyről nem hivatalosan Dzen Voliként, a Szabadság Napjaként emlékeznek meg a rövid életű Belarusz Népköztársaság emlékére, amely nem egészen egy évig létezett 1918-ban.

Azt is kérte a bizottság tagjaitól, hogy hívják fel a figyelmet a tiltakozó akciókra a közösségi médiában és más csatornákon.

“A nemzetközi támogatás rendkívül fontos" – mondta. "Tudnunk kell, hogy az egész világ figyel ránk és nem vagyunk egyedül."

XS
SM
MD
LG