Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

A homofób-törvények miatt az EU fele a magyar kormány ellen van


Orbán Viktor miniszterelnök (j), mellette Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes (b) szavaz az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. június 15-én.

Az EU-n kívüli autoriter államok döntéseiről szoktak olyan kemény véleményt mondani az uniós kormányok, mint tették most a magyar parlament döntése kapcsán. A pedofíliát a melegekkel összemosó jogszabály kiverte a biztosítékot, a tagállamok szerint ez a fajta kirekesztés és megkülönböztetés nem fér össze az uniós alapértékkel. A magyar kormány szerint ennek nincs köze az EU-s joghoz.

A VRT nevű, holland nyelvű belga közszolgálati televízió kedden délben az élő hírműsorából húsz percet szánt a magyar pedofiltörvénynek és a melegeket kirekesztő jogszabálynak. Élőben kapcsolták Luxemburgot, ahol a tudósító beszámolt arról, hogy az EU Állandó Ügyek Tanácsában (ennek tagjai általában az európaügyi miniszter, Magyarország esetében pedig Varga Judit igazságügyi miniszter) az alapszerződés hetes cikkelye szerint eljárás keretében meghallgatást tartanak a magyarországi jogállamiságról. A riporter tudósított arról, hogy mi várható, mi történt eddig, miért nem halad az eljárás és beszélt a múlt héten elfogadott magyar jogszabályról. A műsorvezető – aki nem értette azt sem, hogy Magyarországon mi szükség van ilyen törvényre és azt sem, hogyan tarthat egy eljárás ilyen hosszú évekig – ezt követően egy melegjogi aktivistával beszél a stúdióban. Később részletes beszámoló jelent meg honlapjukon, amelyben megszólaltatták a magyar külügyminisztert is.

"A liberális mainstream támadása"

Nem sokkal korábban, szintén Luxemburgban, Szijjártó Péter – aki a délelőtti napirendi pontnál, a bővítés tárgyalásokkal kapcsolatban képviselte a kormány – először a kormánysajtónál dolgozó magyar újságírókkal találkozott. Elmondta, hogy a liberális mainstream ismét támadás alá vette hazánkat és álhíreket terjesztenek olyanok, akik nem is olvasták a törvényt. (Szerinte ezek aránya az erről véleményt nyilvánítók 99 százaléka.) Utána a rá várakozó külföldi újságírókkal is beszélt 3-4 percet, nekik is elmondta, hogy nem is olvasták a törvényt és álhíreket terjesztenek. Amikor azonban a jogszabályról, annak indokáról valódi kérdéseket tettek volna fel neki, akkor faképnél hagyta a riportereket.

A tanácskozásra érkező miniszterek közül többen is – például a német, francia és a luxemburgi – nagyon határozottan kiállt amellett, hogy minden ember egyenlő és nem szabad szexuális orientáció alapján megkülönböztetést tenni közöttük. Amennyiben mégis ilyen történik, az egyáltalán nem egyeztethető össze az európai joggal és az európai értékekkel sem – jelentették ki.

A hetes cikk csapdája

Ilyen előzmények után kezdődött meg a hetes cikk szerint eljárás tárgyalása. Utoljára 2019 decemberében volt példa hasonló meghallgatásra, azt követően a koronavírus-járvány nem tette lehetővé a személyes találkozást – márpedig ezt a témát nem akarták videokonferencia formájában “letudni”.

Az eljárás elindítója az Európai Parlament. A Sargentini-jelentés, amelyet 2018 szeptemberében fogadtak el, 12 pontban sorolja fel azokat a magyar demokráciával szembeni kifogásokat. Bár a magyar kormány előszeretettel állítja azt, hogy ez csak arról szól, hogy Magyarország nem akar migránsokat befogadni, a jelentésben szó van a civil szervezetek, az akadémiai szabadság, a kisebbségek és a sajtó helyzetéről is. A dokumentumot kétharmados többséggel fogadta el az EP. Ezt a magyar kormány megtámadta, mondván, nem jól számolták a szavazatokat, de az Európai Bíróság közelmúltbeli ítéletében elutasította a keresetet.

Közben megkezdődött az eljárás a tagállamok szintjén, amelyeknek előbb-utóbb arról kellene dönteniük, hogy elfogadnak-e az érintett tagállamra – Magyarországra – vonatkozó ajánlásokat. Ezt négyötödös többséggel lehet megtenni, majd az ajánlások teljesítésének értékelése után jöhet szóba bármiféle szankció – ahhoz azonban már egyhangúság kell.

Azért is szokták reménytelennek nevezni ezt az eljárást, mert a lengyel kormány már kijelentette, hogy nem adná a szavazatát semmiféle Magyarország elleni szankciókhoz, vagyis nem lenne meg a kívánt szavazati arány. Hasonlóan: mivel Lengyelországgal szemben az igazságügyi reform miatt folyik a 7-es cikkely szerinti eljárás, a magyar kormány is hajlandó ugyanígy megvédeni a lengyeleket.

Szijjártó Péter külügyminiszter a másodosztályú bajnoki serleget nyújtja át Dzsudzsák Balázs debreceni focistának 2021. május 6-án. Középen Bánki Erik fideszes képviselő.
Szijjártó Péter külügyminiszter a másodosztályú bajnoki serleget nyújtja át Dzsudzsák Balázs debreceni focistának 2021. május 6-án. Középen Bánki Erik fideszes képviselő.

Ennek ellenére némi elmozdulás tapasztalható. Erről számolnak be különböző háttérbeszélgetéseken diplomaták, politikusok. A magyar kormány folyamatos konfliktusai az uniós intézményekkel, más tagállamokkal, egyre többeket késztet arra, hogy igényt tartsanak legalább az első szavazásra. Így legalább egyértelműen kiderülne, lehet-e, érdemes-e folytatni az eljárást, vagy pedig be kell látni, hogy a kezdeményezők és a kezdeményezés kudarcot vallott.

Az EU fele a magyar kormánnyal szemben áll

A Benelux-államok egy nyilatkozattal is készültek a meghallgatásra, amelyhez először csak Németország és Franciaország csatlakozott. Később azonban egymás után jelezték a delegációk, hogy ők is egyetértenek az abban foglaltakkal. Végül a következő államok írták alá: Belgium, Hollandia, Luxemburg, Franciaország, Svédország, Németország, Lettország, Litvánia, Dánia, Finnország, Spanyolország, Írország, Észtország. A nap végére pedig csatlakozott Olaszország is. Ez azt mutatja, hogy a magyar “ügy” teljes mértékben kettészakította az Európai Uniót.

A nyilatkozat aláírói arra kérik az Európai Bizottságot, hogy használják ki valamennyi rendelkezésre álló jogi lehetőséget az EU-s jog védelme érdekében, ideértve, hogy az Európai Bírósághoz fordulnak. A tagállamok szerint a magyar jogszabály elítélendő, mert hátrányos megkülönböztetés súlyos formáját tartalmazza és az LMBTQI-közösség megbélyegzése súlyosan sérti az EU Alapjogi Chartáját és a nemzetközi jogot is.

Az eljárás folytatódik...

A szólás szabadsága, az oktatás szabadsága és a megkülönböztetésmentesség azokat a területek, amelyekkel kapcsolatban meg kell vizsgálni, hogy sérti-e a magyar szabályozás az EU-jogot – foglalta össze a meghallgatás utáni benyomásait Vera Jourova. Az Európia Bizottság alelnöke azt is hozzátette, hogy az aggodalmak nem csökkentek a magyarországi helyzettel kapcsolatban és nem csak a legújabb fejlemények, hanem a korábban felmerült ügyek miatt sem. Ezek közé sorolta az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökének kinevezését vagy a Klubrádió műsorszolgáltatási engedélyének megvonását, amellyel kapcsolatban már kötelezettségszegési eljárás is indult. “Minden rendelkezésünkre álló eszközt használni fogunk” - jelentette ki Jourova.

“A munka folytatódik a hetes cikk kapcsán” – ezt már Ana Paola Zacarias, a soros elnökséget betöltő Portugália minisztere mondta. Ez azt jelenti, és erre Jourova is utalt, hogy újabb meghallgatások is várhatók. Arról azonban egyikük sem beszélt, hogy szükséges, vagy lehetséges lenne-e az ajánlások megfogalmazása a magyar kormány számára, amely az eljárás továbbvitelét jelentené.

Thomas Bryne, az ír kormány európai ügyekért felelős minisztere a tanácskozás után azt mondta, hogy “nagyon nehéz párbeszédünk volt Judittal” (t. i. Varga Judtittal – a szerk.), de az ír álláspont szerint az LGBTI-közösségre káros magyar jogszabályt felül kell vizsgálni és vissza kell vonni, “mert nem igazságos és nem helyes”.

A magyar igazságügyi miniszter a nap végén még egyszer adott egy tájékoztatót, amelyen az MTI beszámolója szerint azt mondta a hetes cikkelyes meghallgatásról, illetve az egész eljárásról, hogy “ilyen hosszú időn keresztül nem lehet farkast kiáltani. Azok a magyar jogállamiságra leselkedő veszélyek, amelyeket az eljárás vizionál, nem következtek be, nem történtek meg, nem voltak igazak. Minél tovább tart az eljárás, annál nyilvánvalóbbá válik, hogy nem lehet veszélyben a jogállam ott, ahol a társadalom javára és boldogulására rendben működik.”

Az EU-s államok felének véleménye Varga Judit szerint álhíreken alapul, deklarációjuk egy a sok közül, egyébként is: a jogszabálynak nincs köze az uniós joghoz, mert a szubszidiaritás, és az alkotmányos, a nemzeti identitás kérdése tagállami hatáskör. Hozzátette: az Emberi Jogok Európa Chartája is azt mondja, hogy a szülőnek van joga ahhoz, hogy kulturális, tradicionális háttérrel meghatározza gyermeke fejlődési irányát.

XS
SM
MD
LG