A legfontosabb híreink hétfő reggel: törzsi politika vak hittel egy karizmatikus vezető mellett – politikatudós a NER-ről, komolytalan konzultáció a kollégiummal az egészségügyről, miért nem lehet wifi és zene a cseh kocsmákban.
Vezérdemokrácia – így jellemzi Magyarország elmúlt 10 évét Körösényi András, az ELTE tanára, a Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatóprofesszora. Mint a politikatudós fogalmaz: Az Orbán-rezsim nem jogállam, de nem is így értelmezi magát, hanem a nagy felhatalmazással rendelkező politikai vezetés a nép érdekében autonóm módon, a különböző jogállami fékek, korlátok által nem korlátozva szabadon cselekszik. További részletek a Nemzeti Együttműködés Rendszerének működését elemző podcast-sorozatunk legfrissebb epizódjában.
77 évvel ezelőtt lázadtak fel azok a romák, akik az Auschwitz-Birkenau közelében lévő úgynevezett roma családi táborban várták a kivégzésüket. A kövekkel, késekkel felfegyverkezett halálraítéltek megfutamították az SS-es őröket, így három hónapnyi életet nyerve még a családjaiknak. Történészek a Roma Ellenállás Napját a varsói gettófelkeléshez hasonlítják, derül ki összefoglaló cikkünkből.
Komolytalan határidő
Az egészségügy átalakítására vár javaslatokat a kormány a Szakmai Kollégium tagozataitól, de az ötletek elküldésére adott határidőt komolytalannak tartja az Orvosi Kamara. A fekvő- és járóbeteg intézmények fejlesztése a cél, az elképzelések beküldésére azonban mindössze két munkanapot kaptak a felkért szervezetek. Feltételezések szerint a tervezett egészségügyi reformnak köze lehet az EU járvány utáni segélycsomagjához.
A koronavírus terjedése határozottan lassulni látszik itthon a hivatalos adatok szerint. Az elmúlt 24 órában 426 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki a fertőzést. Az aktív fertőzöttek száma 138 384. Kórházban 2.259 koronavírusos beteget ápolnak, közülük 258-an vannak lélegeztetőgépen. Vasárnap óta 38 beteg halt meg a fertőzés miatt. 4,6 millióan megkapták már legalább az első oltásukat, 2,7 millióan pedig már mindkettőt. A 16-18 évesek több mint 50 százaléka regisztrált a koronavírus-elleni vakcinára.
Kétségbe vont vakcinák
Egyelőre nem fogadja ez a keleti vakcinával oltottak védettségét Ausztria. Nyugati szomszédunk úgy döntött, hogy csak az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott koronavírus elleni készítményeket ismerik el, ha a közösségi terek látogatásához szükséges zöld kártya kiadása a kérdés. Ez nem csak az Ausztriába utazó magyaroknak, hanem sok osztráknak is gondot jelenthet, mert vannak, akik például Szerbiában oltatták be magukat kínai vagy orosz vakcinával.
Csehország is egyéni szabályokat állított fel a nyitásra. Az üzletek már egy hete várják a vásárlókat, a kocsmák, éttermek azonban csak mostantól fogadhatják a vendégeket. Az eljárás egyedi: például nem lehet wifi és zene, illetve beülni csak a betegségen átesve, beoltva vagy negatív teszttel lehet, de ennek ellenőrzését semmilyen jogszabály pontosítja.
Nem lehet tisztán látni az Európai Unió bővítésének menetrendjét sem. A brüsszeli vezetők először 2003-ban, Szalonikiben adták a Nyugat-Balkán államainak tudtára, hogy készülhetnek az uniós tagságra. 18 évvel később, idén áprilisban az EU külügyi tanácsa ugyanerre a következtetésre jutott: a régió előtt nyitva áll az európai perspektíva. Brüsszeli tudósítónk összefoglalja a majdnem két évtized fejleményeit: Szlovénia és Horvátország tényleg tag lett, Szerbia és Montenegró csigalassúsággal araszolnak a belépés felé.
Nyugodt napot kívánok,
Vovesz Tibor
