Immár kilencedszer módosította az Alaptörvényt a parlament. A változtatást a kormány a családok és a gyermekek biztonságának nagyobb védelmével indokolta. Újraszabályozták a különleges jogrend alkotmányban rögzített szabályait is.
Hogy a gyerekeknek jó legyen
A Szabad Európa is részletesen beszámolt arról, hogy amint rendkívüli hatalmat kapott a kormány a koronavírus-járvány kezelésére, azonnal benyújtotta a parlamentnek az Alaptörvény kilencedik módosítását, amellyel bekerült az alkotmányba, hogy az anya az nő, az apa meg férfi, és azt is, hogy a gyereknevelés keresztény kultúrán alapul. A törvényhozás kedden 134 igen, 45 nem szavazattal és öt tartózkodás mellett fogadta el az alaptörvény kilencedik módosítását.
Az igazságügyi tárgyú törvények módosításával a kormány kimondja, hogy csak házastársak fogadhatnak örökbe, egyedülálló csak miniszteri engedéllyel teheti azt meg.
Mint arról beszámoltunk, egy keddi éjszakán került fel a Polgári Törvénykönyv örökbefogadásról szóló részének módosítására tett javaslat a parlament honlapjára. A most elfogadott módosítás alapján gyermeket rokonok és a szülő házastársa általi örökbefogadás kivételével a jövőben csak házastársak fogadhatnak örökbe.
Ez egyedülállók számára gyakorlatilag lehetetlenné teszi az örökbefogadást. Kivételt, egyedi elbírálással, Novák Katalin családpolitikáért felelős miniszter adhat.
Az indoklás szerint a kormány azért tartotta szükségesnek rögzíteni az alaptörvényben azt, hogy az anya nő, az apa pedig férfi, mert folyamatos fenyegetettségben vannak
"az emberi közösségek formáira és tartalmára vonatkozó természeti törvényszerűségek, az azzal harmonizáló és a közösségek fennmaradását biztosító, a Teremtés rendjéből fakadó fogalmak".
Elveszítené közpénz jellegét?
A közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése - áll az elfogadott módosításban, amely sarkalatos törvényhez kötötte a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok - sok főiskola és egyetem is ebben a formában működik - szabályait.
Az indoklás szerint a rendelkezéssel a mindenkori kormányzattól való függetlenségét kívánták megteremteni ezeknek a szervezeteknek. A törvényalkotó szerint azzal, hogy az alapítványok létrehozásáról, működéséről és megszüntetéséről kétharmados törvény rendelkezik, nő a jogbiztonság, mivel politikai konszenzus kell a módosításukhoz.
Változtattak a különleges jogrend alkotmányban rögzített szabályain
A hatályos alaptörvény most a különleges jogrend hat esetét határozza meg:
- rendkívüli állapot,
- szükségállapot,
- megelőző védelmi helyzet,
- terrorveszélyhelyzet,
- váratlan támadás,
- veszélyhelyzet.
A parlament mai döntése után azonban a jövőben a különleges jogrendnek már csak három esete lesz:
- a hadiállapot,
- a szükségállapot,
- a veszélyhelyzet.
A módosítás hatályba lépésével mind a három esetben a kormányt ruházzák fel rendeletalkotási joggal, míg eddig rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanácsnak, szükségállapot idején pedig az államfőnek volt erre jogosítványa.
A rendkívüli állapot helyébe a hadiállapot lép, a megelőző védelmi helyzet egyes szabályait is átvéve. Katonai típusú különleges jogrendről van szó, amelynek kihirdetéséhez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
Az alaptörvény módosítása a kihirdetését követő napon lép hatályba, a különleges jogrenddel kapcsolatos szabályok azonban csak 2023. július 1-jétől érvényesek.
Megszavazta a választási törvény módosítását a parlament
A jövőben az eddigi 27 helyett 71 egyéni jelöltre lesz szükség – legalább 14 megyében és a fővárosban – országos lista állításához.
Mint ahogy arról korábban beszámoltunk, Volner János független parlamenti képviselő nevéhez fűződik a módosító, amivel a politikus szerint az állami támogatásra játszó, komoly politikai programmal nem rendelkező „kamupártokkal” szemben lépnek fel és így 2022-ben több milliárd forintot spórolhatnak meg az adófizetők pénzéből.
