Akkor költözik ki a Fehér Házból és adja át a hatalmat Donald Trump, ha az elektorok Bident választják, de megfogadta, hogy folytatja a választás eredménye elleni küzdelmet, mert szerinte választási csalás történt.
Mintegy három héttel a választások után beszélt először Donald Trump arról, hogy elkezdődhet a hatalomátadás folyamata. Csütörtökön azt is pontosította, milyen feltétellel hajlandó kiköltözni a Fehér Házból: ha az elektori testület szavazásán is Joe Biden lesz a győztes.
„Természetesen meg fogom tenni”- mondta távozó elnök a hatalomátadásról, aki azért hozzátette, hogy ha az elektori tanács hivatalossá teszi Biden győzelmét, akkor „hibát követnek el”, amit szerinte „nagyon nehéz beismerni”. A sajtótájékoztató során Trump azt is leszögezte, hogy az elektori tanács üléséig még sok minden történhet, utalva arra, hogy több tagállamban is egy sor kereset nyomán folynak a perek.
Az elektori tanács december 14-én ül össze, a testület ekkor hirdetheti ki Biden hivatalos győzelmét. A választás eredménye azt valószínűsíti, hogy Biden 306 elektori szavazatra, míg Trump 232-re számíthat.
Zöld utat kapott az átadás-átvétel
Bár Trump hivatalosan azóta sem ismerte el a vereséget, de a választásokat követő harmadik héten, november 23-án zöld utat adott a hatalomátadásnak, így Joe Biden stábja végre hozzáférést kaphatott a szövetségi ügynökségekhez, kommunikálni tudnak a tisztségviselőkkel, valamint rendelkezésükre állnak az átmenethez szükséges állami források. Trump a Twitteren jelentette be, hogy engedélyt adott a hivatalos folyamat beindítására, ez azt is jelenti, hogy Joe Biden és Kamala Harris megválasztott alelnök azokat a rendszeres nemzetbiztonsági eligazításokat is elolvashatja, amiket az elnök megkap.
Példátlanul viseli a vereséget
Trump a november 3-i választást követően hadjáratot folytatott a voksolás eredményének megváltoztatása érdekében. Több helyen is megpróbálta késleltetni a hivatalos eredményhirdetést, a csatatérállamokban -mint például Michigan és Pennsylvania-, pedig arra próbálta rábírni a republikánus törvényhozókat, hogy járjanak közben az érdekében. Trump azt akarta elérni, hogy a hozzá hű képviselők válasszák ki az elektorokat az államban.
Trump bizonyítékok nélkül állította, hogy több körzetben is választási csalás történt, sorra nyújtotta be a kereseteket a bíróságra, amelyek rendre elbuktak. Pennsylvaniában például az ügyben eljáró bíró egyenesen azt állította, hogy Trump ügyvédjének beadványa „Frankenstein szörnyéhez hasonlóan, össze-vissza fércelt munka”, a felperes ugyanis nem tudta hitelt érdemlően bizonyítani, hogy elvesztek volna a Trump-párti levélszavazatok a számlálás során.
Emlékezetes, hogy Trump nem egyszer támadta a levélszavazás rendszerét, és a koronavírus járvány tombolása ellenére is arra biztatta híveit, hogy inkább személyesen járuljanak a szavazófülkékhez, míg ellenfele, Joe Biden a kampány során a biztonságot szem előtt tartva arra kérte szavazóit, hogy ha tehetik, levélben szavazzanak, ez pedig megmagyarázza, hogy miért érkezhetett arányaiban több levélszavazat Bidenre.
Trump jogászai több államban is folytatják a jogi csatát, így nem engedik el Georgiát, Michigant és Wisconsint sem.
Biztos fölény
Az elnökséghez szükséges legalább 270 elektori szavazatot Joe Biden november 7-én szerezte meg, miután az amerikai média a demokrata jelöltet hozta ki győztesnek Pennsylvaniában. Biden ezt követően behúzta Nevadát 6, és Arizonát 11 elektori szavazattal. Utolsóként Georgiában hirdettek győztest, ahol szintén a demokrata jelölt nyert, ezzel pedig további 16 szavazatot nyert, Biden így összesen 306 elektori voksot szerzett meg, míg Trump 232-t.
Az amerikai elnökválasztás eredményéről szóló térképünket itt találja.
Érdekesnek találta cikkünket? Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!
