Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

„Anya, több menekültet most már ne hozz haza!”


Menekült fiú üdítővel. Ez a kisfiú is anyakönyvi kivonattal lépte át az ukrán–magyar határt. A szülei már két nap után inkább visszamentek volna Záhonyból Kárpátaljára, de útlevél nélkül nem tudtak

Egyre több, Kárpátaljáról Magyarországra menekülő roma térne vissza Ukrajnába – erről számoltak be lapunknak civil szervezetek. A gond csak az, hogy a romák többségének nincs útlevele, sokan anyakönyvi kivonattal érkeztek Magyarországra, azonban ezzel nem tudnak visszamenni Ukrajnába. Az anomáliára civil szervezetek hívták fel a magyar hatóságok figyelmét, akiknek sikerült a napokban megegyezniük az ukránokkal. Hétfőn már húsz család visszatérhetett Magyarországról Ukrajnába. Eddig majdnem 180 ezren menekültek Magyarországra, amióta kitört a háború. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint eddig csaknem kétmillió ember hagyta el Ukrajnát; a II. világháború óta ez a leggyorsabban növekvő menekültválság.

Életek nejlonszatyorban

Szálka Erzsébet és a férje öt gyerekükkel egy héttel ezelőtt még az Ungvárhoz közeli Ráton élt. A közelgő háború miatt úgy döntöttek, megpróbálják kicselezni az ukrán hatóságokat. A hadköteles korú férfi a csapi határátkelőhöz ment a gyerekekkel, és azt hazudta az ukrán határőröknek, hogy a felesége három évvel ezelőtt belehalt a szülésbe, amikor az ikrekkel volt terhes. De a trükk nem jött be.

„Otthon vártam, hogy hívjon, hogy sikerült, és átmentek a határon. Vártam a telefont, hogy indulhatok én is. Csak hát nem ez történt, hanem az, hogy fél nap múlva már otthon is voltak. Az ukrán határőrök nem engedték át a férjemet az öt gyerekkel. Azt mondták neki, hogy vigye őket haza, és maradjon ő is otthon, mert bármikor elvihetik a hadseregbe. Amikor betoppant az ajtón a gyerekekkel, majdnem szívinfarktust kaptam, hogy nem sikerült nekik átmenni Magyarországra. A férjemért két nap múlva el is jöttek, és elvitték katonának, azóta sem tudom, hol van vagy hogy mi van vele”

– mesélte Erzsébet a Szabad Európának.

Szálka Erzsébet az ukrajnai Rátról menekült el a gyerekeivel, miután a férjét elvitték katonának
Szálka Erzsébet az ukrajnai Rátról menekült el a gyerekeivel, miután a férjét elvitték katonának

Az asszony szerint Kárpátalján már csak az idősek és a hadköteles férfiak maradtak. Erzsébet sosem volt jó kapcsolatban az anyósáékkal, annak ellenére hogy Ráton közös udvarban, de külön házban laktak. Az asszony azt mesélte, hogy a férje szülei mindent hátrahagyva úgy menekültek el, hogy sem tőle, sem az unokáiktól nem köszöntek el. Azóta sem tudja, hová tűntek, mert telefonjuk sincs. A nő ezek után nem akart egyedül maradni a házban a gyerekekkel, ezért február 26-án reggel összepakolt egy nejlonszatyorba. Ennyit hozott el otthonról. A szomszédja autóval elvitte a csapi vasútállomásra, ahol akkor már több ezer ember gyűlt össze vonatra várva. A csonka család két napig egy éjszakára felfűtött vagonban aludt. A harmadik napon jutottak fel egy olyan vonatra, amely végre áthozta őket Magyarországra.

Tíz nap alatt 35 menekültet költöztetett a házába

Lakatos Klára Tiszabezdéden lakik a családjával, ami néhány kilométerre van csak Záhonytól. Az asszony öt évvel ezelőtt települt át Magyarországra Kárpátaljáról. A háború kitörése óta mindennap elmegy a záhonyi vasútállomásra, hátha menekülő ismerősöket talál.

„Hétfőn délután voltam Záhonyban a vasútállomáson, és megláttam őt és az öt gyereket. Akkor pont nem volt senki, aki segítsen rajtuk. Kérdeztem tőle, hogy te mit keresel itt. Mondta, hogy átjött a gyerekekkel, mert a férjét elvitték katonának. És elhoztam őket. Csak látásból ismerem Erzsikét, mert én arrafelé éltem, de amúgy soha nem váltottunk azelőtt egy árva szót sem egymással. De megsajnáltam, hogy ott van a gyerekekkel az állomáson”

– mesélte a Szabad Európának Lakatos Klára, akinek több háza is van a faluban, így el tudta szállásolni a családot. Az asszony nemcsak Erzsikét és az öt gyerekét, hanem a háború kitörése óta harminc menekültet fogadott be a házába. Azóta a legtöbben továbbmentek Németországba vagy Csehországba dolgozni, de akadt olyan család is, akik végül Nyíregyháza alatt vettek házat.

Az ötgyerekes családanyának nincs magyar útlevele, a gyerekek meg csak – ahogy ők mondják – keresztlevéllel, vagyis anyakönyvi kivonattal jöttek át a határon. Sok dolgot kell még intézniük, hogy jogszerűen Magyarországon maradhassanak.

„Értesítettük a jegyzőnőt, ők a gyámügyeseket, akik nagyon kedvesek voltak, mondták, hogy itt maradhatnak néhány hétig, de közben kezdjük el intézni a papírokat, mert ha nem, akkor előbb-utóbb a gyámügy el fogja vinni a gyerekeket, és még meg is büntetik őket is meg engem is, mivel nincs papírjuk arról, hogy Magyarországon tartózkodhatnak”

– magyarázta Klára, akinek a fia már múlt héten is könyörgött, hogy több menekültet már ne vigyen haza. Információink szerint azonban nem volt mindenki ilyen szerencsés, mint Erzsébeték. Az egyik szabolcsi nagyvárosban élő roma család ukrán menekülteket fogadott be még a múlt héten önkormányzati bérlakásába. De miután az önkormányzat ezt megtudta, gyámügyeseket küldtek ki a lakáshoz, majd az önkormányzat azzal fenyegette meg a családot, hogy ha nem rakják utcára a menekülteket, felmondják a bérleti szerződésüket. Az ukrajnai menekültek végül a hatósági nyomás hatására elköltöztek a rajtuk segíteni akaró családtól.

A 4500 lelkes Záhony nincs felkészülve a több tízezres menekülthullám kezelésére, pedig a civilek és az önkormányzat is mindent megtesz
A 4500 lelkes Záhony nincs felkészülve a több tízezres menekülthullám kezelésére, pedig a civilek és az önkormányzat is mindent megtesz

A menekültstátusz nemcsak azért fontos, hogy a magyar hatóságok jóváhagyásával, legálisan tartózkodhassanak az országban az Ukrajnából menekültek, hanem azért is, mert így bekerülhetnek az állami kedvezményrendszerbe. Vagyis ideiglenesen az állam biztosít nekik szállást és ellátást, valamint jogosultak egészségügyi ellátásra is.

Záhonyi káosz

A háború első napja óta folyamatosan érkeznek a menekültek Záhonyba, ahol valójában a civil szervezetek, az egyházak szeretetszolgálatai és önkéntesek látják el az állami feladatokat.

„A támogatások kihirdetésében segít a magyar állam. Úgy segít, hogy minden közösségi felületen elmondja, hogy segít, de valójában kézzelfogható segítséget a lakosság, az önkormányzatok és a civil szervezetek adnak. A magyar állam annyiban segít, hogy rendőröket küldenek ide, meg végre itt Záhonyban lett három mobilvécé is. Ez is segítség, ne tagadjuk le, de ez önmagában nem oldja meg a napi négy-ötszázas beömlő tömeg problémáját”

– magyarázza Magyar Zoltán, aki 27 évig volt a város határőr parancsnoka, most pedig helyi ellenzéki képviselő.

„Csak a háború kirobbanása után tíz nappal lett orvos a záhonyi vasútállomáson, pedig rengeteg gyerek is van a menekültek között. Az adomány sok, de nem láttam az állam részéről normális ellátást, amiről nem a város vezetése tehet. Ez egy 4500 fős város, egyszerűen nem lehet felkészülve arra, hogy önerőből állami feladatokat megoldjon, amikor néhány nap alatt több tízezer ember menekül ide a szomszédos Ukrajnából”

– erősíti meg Glonczi László, a Hátrányos Helyzetű Családok Országos Egyesületének elnöke is az állami gondviselés impotenciáját és azt, hogy a masszív menekültáradat tizedik napjára jutott el odáig az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala is, hogy egyáltalán kitelepüljenek a vasútállomásra.

Csak a háború tizedik napjára lett a záhonyi vasútállomáson orvosi szolgálat
Csak a háború tizedik napjára lett a záhonyi vasútállomáson orvosi szolgálat

„Nagyon gyorsan elkezdtek a civilek reagálni, ugye az állam mindig lassabban mozdul krízishelyzetekben. Az első néhány napban nagyon sok menekült nem is állami rendszeren keresztül, hanem a civilek és a lakosság segítségével jutott egyáltalán szálláshoz. Az itteni polgármesterek keményen helyt álltak ezekben a napokban, és rengeteg tömegszállást nyitottak meg. Ömlik a magánadomány. De az egész káoszszerűen működik. Nincs rendszer az egészben, és nem látjuk ebben a helyzetben az állam szerepét”

– magyarázta Kadét Ernő, az 1 Magyarország Kezdeményezés egyik alapítója, aki munkatársaival azért érkezett napokkal ezelőtt Záhonyba, hogy a legelesettebb kárpátaljai romákon segítsen. A civil szervezet négy nap alatt összesen kétszáz, többségében kárpátaljai cigánynak segített szállást találni.

Vissza Kárpátaljára

Az 1 Magyarország Kezdeményezés tapasztalatai szerint a határ menti településekről érkező romák egyre inkább pánikba esnek a háború kiterjedésével, és úgy menekülnek el az otthonukból, hogy szó szerint csapot-papot ott hagynak. A Szabad Európa beszélt olyan menekültcsaláddal, akik a folyó vizet is úgy hagyták a házukban, annyira siettek a határhoz. A civilek szerint azoknak a romáknak, akik nem tehetősek, és nincsenek terveik azon túl, hogy átjussanak Magyarországra, néhány nap kell csak, hogy megbánják, hogy eljöttek Ukrajnából.

„Amikor átjutnak ide, akkor realizálódik bennük, hogy átjöttek egy másik országba, és nem úgy van, hogy ők most hipp-hopp bármikor visszamehetnek, és minden ugyanúgy folytatódik, ahogy gondolták”

– összegzi a tapasztalatokat Kadét Ernő.

Hazamennének Beregszászba, csak nem tudják, hogyan, mivel nincsenek érvényes útleveleik, csak anyakönyvi kivonatuk
Hazamennének Beregszászba, csak nem tudják, hogyan, mivel nincsenek érvényes útleveleik, csak anyakönyvi kivonatuk

A záhonyi vasútállomáson ottjártunkkor két kárpátaljai asszony már két napja várt a csodára: vagyis arra, hogy valami történjen vele. Néhány órával később azonban feladták, és azt mondták lapunknak: inkább vissza akarnak menni Ukrajnába, mert ennél a helyzetnél még az is jobb nekik és a családjuknak. És nem ők az egyetlenek, akik inkább mennének, mint maradnának.

„Egyszerűen elmúlik ez a hirtelen jött pánikhangulat. Elmúlik az az érzésük, hogy menekülni kell, mert háború van, elmúlik a robbanások hatása, és rájönnek arra, hogy átjöttek egy másik országba, ahol adott pillanatban lehet, hogy rosszabb körülmények között vannak, mert a háború lehet, hogy még nem érte el éppen a szülőföldjüket, de itt meg nem megszokott környezet várja őket, hanem tömegszállások és bizonytalanság”

– magyarázta a záhonyi vasútállomáson stábunknak Rácz Béla, az 1 Magyarország Kezdeményezés másik alapító tagja.

Sok kárpátaljai romának nincs útlevele. Közülük rengetegen úgy hagyták el a háború sújtotta Ukrajnát, hogy anyakönyvi kivonatot vagy lejárt személyi igazolványt mutattak az ukrajnai határőröknek. Az pedig dicséretes, hogy a magyar határőrök emiatt senkit nem fordítottak vissza a háborús országba. Csak éppen az a gond, hogy ha valaki vissza akar menni Ukrajnába, ahhoz már útlevél kell, az anyakönyvi kivonattal nem engednek be senkit. Vagyis azok a kárpátaljai romák, akik érvényes papírok nélkül menekültek el a szülőföldjükről, de néhány nap múlva inkább mégis haza akarnak térni, úgy tűnik, csapdába estek. Információink szerint azonban a konzuli szolgálat az ukrán hatóságokkal együttműködve tegnap már megengedte, hogy húsz-harminc család hazatérjen Ukrajnába anyakönyvi kivonattal.

Adománycunami a választások előtt

A háború ellenére az áprilisi választásokra készül az NVI Ukrajnában, bár kérdés, hogy mégis ki, mikor és mégis hogyan szavaz egy háború sújtotta országban. Múlt héten a Nemzeti Választási Iroda arról értesítette a Szabad Európát, hogy az ukrajnai magyarok élhetnek a választójogukkal a külképviseleteken.

„A Nemzeti Választási Iroda folyamatosan figyelemmel kíséri a fejleményeket, de azzal együtt is a választások előkészítésén dolgozik, hogy percről percre változik a helyzet a híradások szerint Ukrajnában. Ez igaz arra a három, Ukrajna területén lévő külképviseletre is, ahol a magyarok a tervek szerint élhetnek választójogukkal. Folyamatos a névjegyzékbe vétel, az aktuális külképviseleti névjegyzéket érintő információk pedig a Választás.hu oldalon is láthatók”

– válaszolt megkeresésünkre a Nemzeti Választási Iroda.

A menekültválságra folyamatosan fordult rá a kormánypárti média és persze a politikusok is, kampánytémává emelve a háborút, és ezzel is ellensúlyozva, hogy a Fidesz a Putyin által indított háború miatt nagyjából 15 ezer kárpátaljai szavazatot veszíthet. Záhony szocialista képviselője szerint viszont a hátrányból megpróbál előnyt kovácsolni a helyi Fidesz is.

„Ahogy járom a falvakat, akarva-akaratlanul hallom itt a környéken, hogy miről beszélgetnek önkormányzati dolgozók, civil szervezetek emberei. Olyan információink vannak, hogy ha lecseng ez a tragédia, a felgyűlt adományokat a választókerület szegényeinek adják, ami önmagában jó, csak jó lenne, ha nem használná fel a kormánypárt kampányra. Ugyanis megmondták kerek perec, hogy a táskába majd a képviselő úr üdvözlőcéduláját kell beletenni, és úgy kell elvinni a szegényeknek, mintha ez a kormány adománya lenne. Holott ezt nem arra adta az ország lakossága, hanem az ukrán menekülteknek”

– mondta lapunknak Magyar Zoltán MSZP-s önkormányzati képviselő, akinek információját egy tőle független forrás is megerősítette lapunknak.

  • 16x9 Image

    Báthory Róbert

    Báthory Róbert a magyarországi Szabad Európa szenior oknyomozó újságírója. Tizenhét éve dolgozik a médiában, ebből tíz évet a legnagyobb televíziók – az RTL Klub, a TV2, a Hír TV és az MTV – hír- és hírháttérműsorainál mint riporter, szerkesztő, illetve felelős szerkesztő. Ezt megelőzően a Kossuth rádió és a Rádió C munkatársa volt. 

XS
SM
MD
LG