Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Az Ukrajnából érkezőknek nem kell a menedékes státusz, így nincs is szükség a leépített menekültellátó rendszerre


Menekültek érkeznek Tiszabecsre február 27-én

A több mint 660 ezer ukrajnai menekültből szerdáig mintegy 125 ezren jöttek Magyarországra, a rendőrség adatai szerint. Ellátásukat civil szervezetek, köztük a „sorosisták” és magánemberek mellett a nagy segélyszervezetek végzik. Utóbbiak mögött ott az állam, ami egyébként – a tankokat leszámítva – láthatatlan. Viszont az érkezők közül szinte senki nem igényli a menedékes státuszt.

Az Ukrajnából eddig érkezőknek mindössze egy ezreléke – vasárnap estig 66-an – igényelte a frissen megnyitott menedékes státuszt.

A legtöbben tranzitállomásként használják Magyarországot, aki pedig maradna, és itt dolgozna, az pár éve munkavállalási engedély és speciális státusz nélkül is megteheti ukránként is.

A menedékeseknek (akik egyelőre lényegében nincsenek) biztosít ellátást a magyar állam. Furcsa módon inkább a magyar útlevéllel érkező, olyan magyar állampolgárok vannak bajban, akik szegények és nincsenek kapcsolataik. Ők ugyanis csak a hajléktalanellátást vehetik igénybe. Például a kárpátaljai romák, akik közül sokan napokat aludtak gyerekeikkel a záhonyi vasútállomáson.

Jogi helyzetük rendezve

Ahogy megírtuk, a menedékjogi törvény rendeleti módosításával az orosz katonai invázió elindulásának napján, csütörtök estére rendezte a kormány a menekülők jogi státuszát. Saját, EU-eljárás alá vont szabályozását (miszerint csak két külföldi képviseleten, köztük pont Kijevben lehet beadni menedékkérelmet, a határon nem) módosította, lehetővé téve az Ukrajna területéről érkező ukrán állampolgárok, illetve az Ukrajna területén jogszerűen tartózkodó, ukrán állampolgársággal nem rendelkező emberek számára, hogy Magyarországon is benyújthassák menekültügyi kérelmüket. A magyar hatóság ideiglenes védelemre jogosult menedékesként ismeri el őket. „Érdekes, hogy a menedékes – soha nem használt – kategóriát alkalmazzák, amelyet eddig mások nem érdemeltek ki” – mondta kérdésünkre Tóth Judit menekültjogi szakértő, a Szegedi Egyetem tanára.

Mit kaptak az afgánok?

A tavaly kimenekített afgán menekülteknek (körülbelül négyszáz ember) nincs nyoma a menekültügyi statisztikában, így feltehetőleg rövid idejű tartózkodási engedélyt kaptak, például az „egyéb célú”, bármire kiadhatót – mondja Tóth Judit.

Hasonlóan a kopt keresztényekhez vagy a venezuelai menekültekhez, feltehetőleg ők sem a rendes menekültügyi eljárás után és nem menekültstátuszt kaptak. Az egészet, ahogy a két másik esetet is, szigorúan titokban tartják a hatóságok, nekünk sem sikerült akkor információt szereznünk róla. (2017-ben egyébként úgy módosították a menedékjogi ellátásokról szóló kormányrendeletet, hogy szakhatósági véleményt adhat az üldözött keresztényekről a Hungary Helps működéséért felelős miniszter – de feltehetőleg nem tudott ilyet produkálni). Ez azért gond, mondja Tóth Judit, mert kevesebb joguk van a menekülteknél.

Másfelől előny, mert ezek a „rejtetten behozott migránsok” különböző, nem nyilvános megállapodások alapján kaphatnak szállást, ellátást, tolmácsot, oktatást (ezt a Máltai és az Ökumenikus Szeretetszolgálat és az általuk fenntartott vagy a BM-hez tartozó szállásokon végzik hírzárlat mellett), amit a menekültek nem. 2016 után ugyanis leépítették a menekültek ellátását, arra hivatkozva, hogy azonosak a jogaik a magyar állampolgárokkal – mondja a menekültjogi szakértő.


Az ukrajnai menekültek között viszont érkeztek olyan honosított magyar állampolgárok is, akiknek csak állampolgárságuk van, támaszuk, jövedelmük nincs. Ők alszanak napok óta Záhonyban a padon, mert rájuk a menedékjogi törvény nem vonatkozik.

„A kiterjesztett magyar állampolgársággal jókora szociális konfliktus lehet a tartós (nem egy-két napig tartó tea és szendvics) ellátás hiánya miatt – válaszolta kérdésünkre Tóth Judit. – Nekik a hajléktalanellátás adhat valamit, ha értenek magyarul: mert ott sincs sem a házirend, sem a tűzvédelmi szabály lefordítva ukránra vagy bármilyen nyelvre, így – formálisan – emiatt nem fogadhatók be.” Persze valószínűleg befogadják őket.

„Most körvonalazódó probléma a sokgyerekes, szegény roma családok érkezése magyar útlevéllel – mondja Kováts András, a Menedék Egyesület igazgatója. – Akik hatalmas buzgalommal várják a menekülteket a határon, amikor egy ilyen családot látnak, gyorsan elmúlik a tenniakarásuk.”

Azoknak pedig, akiknek nincs magyar állampolgárságuk, csak ukrán, a menedékjogi törvény helyett annak rendeleti módosítása két dolgot mond:

– nem kell őket a szerbiai kerítéshez kísérni, mint más, papírok és jogcím nélkül az országba belépőt, tartózkodót;

– menedékes jogállást kérhetnek az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság központjában vagy regionális kirendeltségén, vagy akár már a határon is.

„Csak éppen ott nincs ügyintéző és tolmács, de szállás sem – teszi hozzá Tóth Judit –, ezért vonatozzanak ingyen oda, ahol van.” (MÁV-tájékoztató ukránul nincs, kivéve keddtől a Nyugatiban.)

A menedékes státusz ideiglenes védelmet jelent maximum egy évig, bár az EU vasárnaptól már három évre engedi a tartózkodásukat, segítésüket.

Mit kaphat a menedékes? Szállást, ellátást, egészségügyi ellátást. Vámosszabadiban és Balassagyarmaton működik már csak ilyen BM-szállás. Ott persze csak pár száz embernek lenne helye, mert a többi intézményt már fölszámolta a kormány.

Munkát pedig munkavállalási engedély alapján kaphatnak. Ebből a szempontból tehát nem éri meg ukrán állampolgároknak menedékes státuszt kérni, hiszen a munkaerőhiány miatt 2017 óta az ukrán polgároknak nem kell munkavállalási engedély, munkáltatói bejelentés után máris foglalkoztathatók egy évig.

Vagyis – foglalja össze Tóth Judit –

  • „a menedékes kap okmányt, ételt, szállást, sürgősségi egészségügyi ellátást, oktatást, sőt akár magyar nyelvtanfolyamot is (csak nincs tolmács és tanfolyam sehol, ahogy tanár sem), sőt havi létfenntartást is a szállásról kiköltözve;
  • a magyar útlevéllel beutazó magyar állampolgár maximum hajléktalanellátást kaphat;
  • a dolgozni akaró pedig jobb, ha nem kér menedékjogot, mert így szabadon kereshet munkát, míg menedékesként hosszabb/merev munkaügyi eljárás várna rá.

Ha pedig szeretne tovább utazni, azt nem fogja gátolni a magyar hatóság, akár a határig elviszi.”

Mert a lényeg ez: legtöbben itt csak tranzitálnak, mennek tovább Csehországba vagy valamelyik nyugat-európai országba – és majd ott fognak lejelentkezni.

A nem ukrán állampolgároknak (jöttek kijevi egyetemisták például) a menedékes státusz szintén ad tartózkodási engedélyt, de kérdéses, hogy kérnek-e – mondja Tóth Judit. „Ha nem tud tanulni, nem kap költőpénzt, nincsenek megfelelő okmányai, inkább ő is továbbáll más EU-országba – amit nem fognak akadályozni a hatóságok.”

A menekültügyi ellátást valóban lebontották, de egyelőre ebben a tömeges migrációs válsághelyzetben nem is élnének vele a menekülők.

Van, amit elvégeznek az állam helyett, de van, amit nem

Ha ideiglenesen tartózkodnak is Magyarországon, vagy maradnának dolgozni, a határon átkelő tízezreknek átmenetileg akkor is szükségük van szociális szolgáltatásokra. Az ilyen feladatokat – hasonlóan a szegény- vagy a romaügyhöz – az állam kiszervezte, átadta nagyobb karitatív, egyházi vagy ahhoz közeli szervezeteknek.

A Máltai Szeretetszolgálat ügyvezető alelnöke, Győri Dani Lajos igennel felelt videós kollégám kérdésére, miszerint mostani munkájuk állami feladat lenne-e. „Enni, inni adni, szállást biztosítani – ezek mind állami feladatok. Az a kérdés, hogy vannak-e az államnak ebben partnerei. A Málta partner volt mindig, és most is az.”

Elmondta azt is, hogy ők most inkább a Kárpátalján maradottakra, nemcsak a magyarokra, hanem a belső menekültekre fókuszálnak.

Helyi forrásaink azt mondták, hogy Kárpátalján most nincs tanítás, de az iskolákat megnyitották a Kelet-Ukrajnából érkező menekültek elhelyezésére, és többek között az ott tanítók biztosítják a felügyeletet. Információink szerint viszont a belső menekült családok nem mernek ezeken a "hivatalos" helyeken megszállni, mert innen a férfiakat elvihetik a frontra. Ezért inkább magánszállásokra, hotelekbe mennek, vagy egyenesen a határnak - ahol állítólag párszáz dollárért a férfiak is átjutnak.

Nincs hír arról, hogy a magyar kormány bármely intézménye (az állami vállalat MÁV kivételével, amely ingyenessé tette a menekülők utazását) bármilyen intézkedést tett volna. Nincsenek állami hotspotok (helyi önkormányzatok és a főváros nyitottak), az oktatásügyért felelős minisztérium, az Emmi sem lépett. (Emlékeztetőül: a járvány 2020. tavaszi, első hulláma idején március 14-én zártak be az oktatási intézmények, de csak április 27-től biztosítottak ügyeleti rendszerben felügyeletet. Külön támogatást sem hoztak létre ez idő alatt azoknak a szülőknek, akik nem tudták otthonról ellátni a munkájukat, és emiatt szorultak volna segítségre a gyermekfelügyelet megoldásában vagy a munkapiaci távolmaradás kompenzálásában.)

Szlovákia és menekültjei

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának keddi közlése szerint 38.000 menekült érkezett Szlovákiába, akik ideiglenes menedékes státuszt kapnak a határon – írja az Új Szó.

A számukra megnyitott hotspotok már meg is kezdték a működésüket, egyelőre négy kelet-szlovákiai településen.

„Készen állunk segíteni minden tanulónak, aki Ukrajnából érkezik az iskolába”jelentette ki Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter. Már elérhető az iskolák számára kidolgozott irányelv, amely az Ukrajnából Szlovákiába érkező gyerekek problémamentes befogadását hivatott támogatni. A tanintézetek egy újonnan létrehozott e-mail-címre küldhetik el az aktuális helyzet kapcsán felmerült kérdéseiket.

A minisztérium weboldalán külön rész foglalkozik ezzel. Elsősorban arra vonatkozó útmutatók jelentek meg, hogy miként járulhatnak hozzá az intézmények, illetve a pedagógusok ahhoz, hogy a diákok feldolgozzák a szomszédos országban kitört háborút és annak hatását a mindennapi életükre.

A Gyermekpszichológiai Kutatóintézet szakértői podcastban mondják el, mire figyeljünk, ha óvodáskorú vagy tizenéves gyerek előtt beszélünk a háborúról. Kitérnek arra is, hogyan magyarázzuk el a gyerekeknek a menekülthullámról szóló híreket. Az iskolák vezetői egy rövid összefoglalót is találnak, amelyből megtudhatják, milyen eljárás szerint javasolt az ukrán diákok befogadása, illetve miként könnyíthetik meg a háború elől menekülő gyerekek beilleszkedését a szlovák iskolarendszerbe.

Készülőben van egy anyag, amelyet az ukrán szülők részére dolgoznak ki ukrán nyelven, és az iskolába való beilleszkedéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat tartalmazza. A miniszter szerint a háború kitörése óta kapcsolatban vannak a határ menti iskolákkal, illetve azokkal az önkormányzatokkal, amelyeket érinthet a menekültcsaládok érkezése.


„A kormány által partnerként kezelt nagy segélyszervezetekből álló Karitatív Tanács állami felügyelettel és támogatással foglalkozik az átmenekültekkel – mondja Kováts András szociálpolitikus, a Menedék Egyesület igazgatója. – Ők – a Máltaiak, a Vöröskereszt, a Református, az Ökumenikus és a Baptista Szeretetszolgálat, valamint a Katolikus Karitász – felosztották egymás között a határátkelőket. Mögöttük van állami koordináció és pénz.”

Kollégámnak a máltaiak ügyvezető alelnöke, Győri Dani Lajos azt mondta, hogy mostani munkájukra még nem kaptak külön forrást, de sok a felajánlás, egyelőre azt használják. (A kormány már jelezte, hogy Brüsszel nem ad pénzt a menekültek helyzetének kezelésére.)

Kováts András értékeli, hogy a kormány ilyen gyorsan megnyitotta a menedékes státusz lehetőségét. Az elbírálásra 45 napja van a hatóságnak, ugyanakkor a kormányrendelet ezt a lehetőséget a járványhelyzet miatti vészhelyzet június 1-jei határnapjáig biztosítja. Az ukrán útlevéllel érkezőket viszont simán beléptetik a határon (ahogy értelemszerűen a magyar útlevéllel érkezőket is), és ők eleve kilencven napig maradhatnak, és munkavállalási engedélyre sincs szükségük.

„Annak lehet ez a státusz fontos, aki nem megy tovább és nem egyértelműek a papírjai. Dicséretes, hogy a határon senkit nem fordítanak vissza, akár egy születési anyakönyvi kivonattal vagy lejárt személyivel is be lehet lépni – őket veszik lajstromba” – mondja Kováts András.

„Még nem látjuk, hogyan tud működni a menekültellátás, mert nincs rajta nyomás – mondja. – Nem kell senkinek. Belépnek ukrán útlevéllel, és mennek tovább. Ukránként pedig engedély nélkül vállalhatsz munkát. Ha nem vagy közvetlen szociális ellátásra szoruló, mert van rokonod vagy pénzed a párhetes tartózkodásod fedezésére, akkor nem éri meg, mert akkor ez lesz a jogi státuszod.”

Ugyanakkor jó, hogy a menedékes jogi lehetőség nyitva van, mert szükség lehet rá, amikor már sokkal többen jönnek, és nem olyanok, akik jól eladják magukat a munkaerőpiacon, és helyismeretük sincs – teszi hozzá.

A menekültügyi ellátórendszer formálisan egyébként amúgy sem tudná az ukrán állampolgárokat ellátni, mert a menekültügynek nincs hatásköre egy kilencvennapos vízummal belépő ukránra, hiszen ő jogszerűen tartózkodik Magyarországon. Ettől még kérhetne ilyen státuszt, de mint láttuk, nem áll érdekében.

  • 16x9 Image

    Kerényi György

    Kerényi György közel harmincéves újságírói pályája során hét médiumot alapított vagy vett részt az indításában: köztük kalóz-, roma és két börtönrádiót, valamint mainstream újságokat. Volt a Kossuth rádió főszerkesztője és három évig dolgozott a szlovák közszolgálati média magyar adójánál, a Pátria Rádiónál. Tíz évig tanított az ELTE médiatanszékén. 

Maradjon velünk!

  • Szabad Európa a mobilján: töltse le ingyenes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

A stabil mobilkapcsolat érdekében a weboldal egyes funkciói az applikációban csak korlátozottan érhetők el.

XS
SM
MD
LG