Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

„Az előzetes regisztráció egy csomó embert szinte kizár az oltásból”


Kiss János megkapja az orosz Szputnyik V koronavírus elleni vakcina első adagját a Dél-pesti Centrumkórház oltópontján 2021. március 15-én

„Az oltásregisztráció most már olyan fölösleges adminisztrációs teher, amire valójában semmi szükség. Ha van elég oltóanyag, mi értelme a regisztrációnak? Miért nem elég, hogy elmegy oltatni?" – tette fel a kérdést a Magyar Orvosi Kamara (NMOK) titkára. Nagy Marcellt arról kérdezte a Szabad Európa, mi lehet az oka az oltási hajlandóság visszaesésének. A szakember szerint nagyon sok valós aggodalom van, és azoknak, akik még nem oltatták be magukat, a nagy része nem oltásellenes, csupán nem kapott választ a kérdéseire.

„A fölösleges adminisztrációt meg kellene szüntetni vagy el kellene magyarázni, mi szükség van a regisztrációra most, amikor van elég oltóanyag. Ezt még nem mondta el senki”– fogalmaz a szakember. Nagy Marcell szerint az oltások megkezdésekor, amikor még nem lehetett tudni, mikor és mennyi vakcina lesz, valóban volt értelme a regisztrációnak, most azonban a készletgazdálkodást már nem segíti elő, csak fölösleges terhet jelent.

A MOK titkára szerint az előzetes oltási regisztráció egy csomó embert majdhogynem kizár az oltásból. A szegényebb térségekben, ahol nehezebben férnek hozzá az internethez, vagy az a korosztály, amelyiktől idegen annak használata, még kevesebb információhoz jutott, és kénytelen más utat találni a jelentkezésre.

„Nagyon sok valós aggodalomra nincs válasz”

Az, aki motivált, aki józanul mérlegelte a kockázatot, akinek az ismeretségében is hasonlóan gondolkodtak, Nagy Marcell szerint már beoltatta magát. Mint mondja, most a fennmaradó populációt kellene meggyőzni.

Egy részük gyermek, őket a szülőkön keresztül lehet elérni. Azok a szülők, akik beoltatták magukat, vélhetően ezt a gyerekeikkel is megteszik. A MOK titkára úgy véli, hogy az iskolakezdés és az arra meghirdetett oltási kampány adhat ennek újabb lökést. Emlékeztet arra, hogy önmagában a nyaralás, a táborok objektív akadályt jelentettek, hiszen abban a családban, ahol van például három gyermek különböző időben és táborokban töltve a nyarat, nehéz lett volna ezt megszervezni.

A szakember ugyanakkor még fontosabbnak látja a nagyon aktív és transzparens kommunikációt. Mint mondja, szalmai kérdések maradtak megválaszolatlanul, nagyon sok valós aggodalomra nincs felelet. Példaként említi a harmadik oltást, hogy akinek nincs védettsége, annak mire elég egy oltás. Ha valaki harmadikként Pfizert kap, annak kellene negyedik oltásként ennek az utolsó Pfizernek a második dózisa is?

Amiről korábban a Szabad Európa is több cikkben beszámolt: azoknak a kínai vakcinával oltott időseknek, akiknek nem alakult ki védettség a szervezetében, vajon elég a harmadik oltás?

„Azoknak, akik nem oltatják be magukat, a többségük nem oltásellenes, csupán nem találnak szakmai válasz általános emberi élethelyzetekre – ez is hozzájárul ahhoz, hogy kevesebben élnek most az oltás lehetőségével.”

Transzparens kommunikáció, könnyen, egy helyen elérhető információk

A szakember hangsúlyozza, hogy most már minden olyan információ fellelhető magyar nyelven is, amelynek a birtokában felelősen lehet dönteni az oltás beadatásáról, de nehéz megtalálni ezeket a forrásokat. A dedikált oldalak nem kizárólag a járványról és az azzal kapcsolatos védekezésről szólnak, hanem olyan kommunikációs csatornaként működnek, mint bármilyen kormányzati kommunikációs felület.

A probléma Nagy Marcell szerint az, hogy nincs egy olyan kormányzati dedikált oldal, amelyen csak ezek az információk szerepelnek, valamennyi közérthetően, kereshetően.

A MOK titkára azt is hangsúlyozta, hogy a védekezésnek most is több lépcsőből kell állnia, ebből csak az egyik, igaz, nagyon fontos lépcsőfok az oltás. De nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a társadalmi védekezés szempontjából valamennyi lépcsőfok egyformán fontos, vagyis a távolságtartás, a kézmosás, a maszkhasználat a közösségi terekben, hiszen a laboratóriumi vizsgálatok igazolták, hogy a maszkok drasztikusan képesek csökkenteni a környezetbe kerülő vírusmennyiséget.

„A vírus Magyarországon sem viselkedik másként, mint másutt. Nincs olyan fegyverünk a Covid ellen, ami azonnal százszázalékos hatékonysággal véd, ezért nagyon fontos, hogy a védekezés összes eszközével éljünk.”

Nagyon nagyok a területi különbségek

A Szabad Európa azután kereste meg a kamara titkárát, hogy Orbán Viktor miniszterelnök legutóbbi, közmédiás interjújában arról beszélt, mindenki vegyen rá legalább egy, eddig be nem oltott embert a családjában, a munkahelyén arra, hogy kérje a koronavírus elleni védőoltást.

A kormányfő szerint, ha mindenki még egy embert meggyőz, akkor olyan védettségi szint alakul ki az országban, hogy a járvány negyedik hullámának ereje össze sem lesz hasonlítható a korábbi hullámokéval.

A Szabad Európa több cikkbe is foglalkozott az oltási hajlandóság visszaesésével. A gyermekeket nem számítva mintegy hárommillió beoltatlan felnőtt lehet az országban. Érdekes ennek a tömegnek a terület szerinti eloszlása.

A hvg.hu idézi Bauer Zsófia szociológust, az Ynsight Research piackutató cég kutatási igazgatóját, aki a portálnak azt mondta, hogy felmérésük szerint „jellemzően a kisebb településeken élő, szerényebb anyagi helyzetű, alacsonyabb iskolai végzettségű emberek nem oltatták be magukat”.

Erre lehet következtetni Szél Bernadett független országgyűlési képviselő által kikért hivatalos adatokból is. A politikus kikérte a védettségi igazolványokat kipostázó Fővárosi Kormányhivataltól a védettségi igazolványok települési adatait. Az igazolványt nemcsak az oltottak, de a koronavírusból igazoltan felgyógyultak is megkapják.

Szél Bernadett számításai alapján az adatokból az derül ki, hogy a népességhez viszonyítva Budapesten 78,4 százalék az összes védettségi igazolvány aránya, míg az utolsó helyen álló Borsod 54,9 százalékos, vagyis 23,5 százalék pontos különbség van Budapest és Borsod között.

Vannak olyan borsodi, somogyi és szabolcsi falvak, ahol 5 százaléknyi lakosnak van védettségi igazolványa. A borsodi Csenyétén például a lakosság 5, a szabolcsi Uszkán 12, a borsodi Farkaslyukon 22, a hevesi Tarnabodon 25 százalék rendelkezik védettségi igazolvánnyal. Ezzel szemben a leggazdagabbak közé tartozó Telkiben 75, Törökbálinton 76, Budaörsön 77 százalékos az ilyen kártyával rendelkezők aránya.

Szél Bernadett éppen ezért az oltási kampány folytatását sürgette különösen a hátrányos helyzetű keleti országrészekben.

XS
SM
MD
LG