Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Kötelezővé tehető a koronavírus elleni oltás?


Az emberek megérkeznek a manchesteri Etihad teniszközpontba, ahol tömeges Covid-19 oltási központként nyílt 2021. január 11-én

Semmi akadálya, hogy kötelezővé tegyék itthon a koronavírus elleni oltást – mondja a Magyar Orvosi Kamara titkára. Dr. Nagy Marcell szerint kulcsfontosságú lenne a jó kommunikáció, mert az oltás össztársadalmi érdek.

"Engem már beoltottak" – felelte a Magyar Orvosi Kamara titkára, Dr. Nagy Marcell, amikor azt kérdeztük, neki, egészségügyi szakemberként vannak-e fenntartásai a vakcinával szemben. Mint mondja, minden lehetőség megvan rá, hogy az oltást kötelezővé tegyék, ennek elrendelése az országos tisztifőorvos hatásköre Magyarországon.

Abban sincs semmi rendkívüli, ha egy munkáltató így dönt. Most is vannak munkakörhöz kötött védőoltások. Ha például valaki ma Magyarországon vadőr akar lenni, be kell oltatnia magát veszettség ellen, és senki sem dolgozhat az egészségügyben, aki nincs beoltva Hepatitis B ellen, mondja a szakember.

Találunk példát erre az utazási medicinában is, vannak országok, ahová csak bizonyos oltások beadása után lehet beutazni, a sárgaláz elleni oltás például tipikusan ilyen. Ha valaki felkeresi a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapját, részletes listát talál azokról az országokról, ahol ez kötelező.

Annak, aki Magyarországon kíván huzamosabb ideig tartózkodni, már most is kötelezőek az alábbi oltások:

  • gümőkór (tuberculosis - TBC),
  • torokgyík (diphtheria),
  • szamárköhögés (pertussis),
  • merevgörcs (tetanus),
  • gyermekbénulás (poliomyelitis anterior acuta),
  • kanyaró (morbilli),
  • rózsahimlő (rubeola),
  • mumpsz (parotitis epidemica),
  • „b” típusú Haemophilus influenzae (Hib),
  • hepatitis B,
  • Streptococcus pneumoniae (pneumococcus),
  • és a bárányhimlő.

Bizonyos oltásokat kötelezővé tenni tehát egyáltalán nem ritkaságszámba menő dolog. Egyes csoportok oltását kötelezővé tenni sem az, ha például egy településen felüti a fejét a tífusz, mindenkit beoltanak – mondja a MOK titkára:

"Amennyiben a munkahelyi kockázatértékelés alapján az egészséget nem veszélyeztető munkavégzéshez elengedhetetlen a dolgozók immunizálása, a munkáltató elrendelheti azt a hatályos szabályok alapján".

Mint mondja, ebbe az irányba mutat például a Semmelweis Egyetem döntése is: az alkalmazottak vagy beoltatják, vagy kétnaponta teszteltetik magukat.

Az, hogy az oltást országosan mindenki számára kötelezővé tegyék, ugyanakkor nem pusztán egészségügyi kérdés, hanem gazdasági, politikai, jogi szakkérdés is – a társadalom minden szeletére hat, éppen úgy, ahogyan maga a járványügyi védekezés általánosságban.

Magyarország egyébként világviszonylatban is élen jár az átoltottságot illetően. A Nemzeti Népegészségügyi Központ minden évben kiad egy rendkívül részletes oltási módszertani levelet, amelyben életkorra, vakcinára lebontva leírják, abban az évben kiket, hogyan, mivel kell beoltani.

Ha munkakört kötnek hozzá, akkor azt a beoltatlanok nem láthatják el

Hasonló véleményen van Zeller Judit, a Társaság a Szabadságjogokért Magánszféraprojekt-szakértője, aki korábban a HVG-nek beszélt arról, hogy ha nem teszik kötelezővé az oltást, akkor a munka világa lehet a legfontosabb terület, ahol világos szabályokra lesz szükség. Mint mondja, ha adott munkakörben veszélyeztetett valaki, akkor az lehet a valószínű forgatókönyv, hogy a munkáltatónak kell kötelezően felajánlania a védőoltást.

Ha bizonyos munkakörökben kötelező lesz, akkor azt beoltatlanok tényleg nem láthatják el, munkaviszonyt ugyanis nem kötelező létesíteni. Ha valaki például adott munkakörhöz nem akarja letenni az előírt hivatali esküt, az sem perelhet, hiszen nem kötelező ott dolgoznia.

De ezt nem a munkáltató fogja eldönteni, hanem az állam. Pontosabban Zeller Judit szerint ha jogalkotó szerint az adott munkakörnél nincs indokolt, extra kockázat, akkor valószínűleg nehezen lesz védhető a munkaadó részéről, ha szerinte viszont igen.

Az egyenlő bánásmód követelményeinek megfelelően kell kezelni a nemet mondókat

Ha nem kötelező az oltás, akkor is valószínűleg előírhatja például egy tömegrendezvény, hogy csak beoltottak vehetnek részt. De mondjuk az iskola valószínűleg nem küldheti haza a beoltatlan gyerekeket, ahogy eddig se tehették ezt. Egyébként pedig az egyenlő bánásmód követelményeinek megfelelően kell kezelni azt, aki egy választható oltásra nemet mondott, figyelmeztetnek a jogászok.

Ha kötelező lesz az oltás, de valakit egészségügyi okok miatt nem lehet beoltani, annak valószínűleg együtt kell majd élnie az ebből fakadó hátrányokkal. Pontosan úgy, ahogy a többi kötelező oltásnál. Azaz például lehet, hogy egyes munkákat nem vállalhat, vagy nem tanulhat, dolgozhat bizonyos országokban, máshova be sem utazhat.

Nem csinálhatunk azt a testünkkel, amit akarunk

Az oltásokat a leggyakrabban azzal az érvvel próbálják elutasítani az emberek, hogy ez a saját ügyük, a saját felelősségükre pedig akár bele is halhatnak bármilyen betegségbe. Ez a fertőző betegségeknél nem igaz, ugyanis másokat is veszélyeztetnek azzal, ha egyesek bármilyen indokból potenciálisan fertőzni kívánnak a későbbiekben.

Ez a magatartást veszélyt jelenthet azokra, akik valamiért nem kaphatnak oltást, ilyenek jellemzően például a terhes nők vagy egyes betegségekben szenvedők. Másrészt csak úgy lehet tartósan megszabadulni egy vírustól, ha az egész világon megállítjuk.

Ezen a linken például megnézheti, hogy az oltási kampányoknak köszönhetően lényegében eltűnt a kanyaró a fejlett világból. Aztán szinte kizárólag a kétezres évek oltásellenes mozgalmai révén újra berobbant, főleg az USA-ban és a Egyesült Királyságban.

Kulcsfontosságú a jó kommunikáció

"Nincs más választás, mint az oltás, ha vissza akarjuk kapni az életünket, ezt kell világossá tenni" – véli Dr. Nagy Marcell, aki úgy látja, hogy csökken már a covid-vakcina elleni bizalmatlanság az egészségügyi dolgozók körében. Szerinte nincs azon mit csodálkozni, hogy ott sem mindenki lelkes, hiszen az egészségügyi dolgozókra ugyanúgy hatnak ellentmondásos információk, vagy éppen az információk hiánya, mint a társadalom többi tagjára.

A MOK titkára úgy látja, az orvosoknál általában nem kérdés, hogy beoltatják-e magukat. Az orvostársadalom kiállt az oltás mellett. A szakdolgozóknál viszont visszaköszön az a fajta bizonytalanság, ami az oltásokkal szemben más országokban is tapasztalható. Jó belső kommunikációval azonban, azzal, hogy a kérdéseket megbeszélik, ez oldható, teszi hozzá.

Nagy szerepe lehet a közösségi médiának

A kommunikációban rendkívül fontos, hogy milyen üzenetet hangsúlyozunk, mondja a MOK titkára. Egyértelműen látszik, ismerjük, hogy rövid távon mire képes ez a vírus a szervezetben, milyen pusztítást végezhet. Ehhez képest az oltás rövid távon csak ritkán és nagyon enyhe, könnyen kezelhető tüneteket okozhat. Az eddigi oltások során Magyarországon allergiás reakció nem lépett fel.

Milliószámra oltják az embereket naponta világszerte, ezért rendkívül gyorsan értesülnek a szakemberek, ha valami nem várt esemény történik. Sokkal magasabb a kockázata annak, hogy elkapja valaki a betegséget, és súlyos következményekkel is számolhat, mint magának az oltásnak a kockázata. Dr. Nagy Marcell szerint

"ez az az üzenet, amit hangsúlyozni kell minden lehetséges fórumon".

A MOK titkára úgy véli, példát nem csak az orvosoknak, az egészségügyben dolgozóknak kell mutatniuk, de a közéleti szereplőknek, politikusoknak, celebeknek is. Arról kellene most szólnia a közösségi médiának, hogy az említett véleményformálók oltásra buzdítanak, a mellett kampányolnak.

Rendkívül fontos, hogy az oltásokkal kapcsolatos hivatalos információk egy helyen, leegyszerűsítve, közérthető, emészthető módon szerepeljenek, mondja a szakember.

Sajnos, az oltás hivatalos honlapja, a Vakcinainfo, gyakorlatilag egy üres oldal jelenleg, pedig ott lenne a helye minden oltással kapcsolatos tájékoztatásnak, dokumentumnak, véli az orvos.

“Hogyan várható el az, hogy valaki jó döntést hozzon, vagy egyáltalán döntést hozzon, ha ehhez nem kap meg minden információt" - vetette fel Dr. Nagy Marcell.

Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából.

  • 16x9 Image

    Fazekas Pálma

    Fazekas Pálma a Szabad Európa budapesti irodájának hírszerkesztője. Csaknem 30 éve dolgozik újságíróként, elsősorban hírek, hírműsorok szerkesztőjeként, hírszerkesztőségek vezetőjeként. A nyomtatott és az elektronikus sajtó szinte minden területén dolgozott, így a Kurírnál, az Interpress Magazinnál, a Magyar Rádióban, a Westelnél, a Magyar Televízióban, az InfoRádióban, az Origóban és az Infostartnál is.  

XS
SM
MD
LG