Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Az Új Selyemút hitelcsapdája – Kirgizisztán hatalmas adóssága Kínával szemben


Szadir Dzsaparov elnök egy kirgiz építkezésen 2021. január 31-én (képünk illusztráció)

Döcög a gazdasága és kevés lehetősége van külföldi hitelt felvenni – Kirgizisztánt egyre jobban lehúzza felgyülemlett államadóssága, melynek jelentős részét Kínával szemben halmozta fel. Az ország vezetése drasztikus lépésekkel akarja rendezni a számlát.

Immár 5 milliárd dollárral tartozik a külföldnek a közép-ázsiai Kirgizisztán és az adósságtömeg több, mint 40%-t Kínának kéne visszafizetnie. Pontosabban a Kínai Export-Import Banknak azokért az infrastruktúra-projektekért, amelyeket Hszi Csin-ping kínai elnök külpolitikai kezdeményezése, az Új Selyemút program keretében indítottak az elmúlt évtizedben.

A biskeki vezetésnek fejfájást okoz a zsugorodó gazdaság: 2020-ban 8,6 százalékkal esett a GDP. Ez aggodalmat váltott ki, hogy az ország nem tudja majd visszafizetni adósságát, sőt képtelen lesz még a kamattörlesztésre is, különösen a Pekinggel szemben fennálló tartozás esetében.

Állami tulajdont adnának át Pekingnek az adósság miatt?

A hiteltörlesztési határidő rohamosan közeledik és a kirgiz vezetők körében felmerült, hogy állami tulajdont ajánlhatnak fel a tartozás rendezésére.

Ha nem fizetjük vissza időben az adósság egy részét, akkor sok állami tulajdont veszítünk el" – mondta a helyi Kabar hírügynökségnek Szadir Dzsaparov új elnök.

Ezeket a feltételeket Almazbek Atambajev korábbi elnök írta alá. Isten segítségével megszabadulunk az összes tartozástól, van rá tervünk” – mondta a február 13-i beszélgetésben.

Hogy pontosan mit is terveznek, egyelőre nem világos.

A hivatalos nevén Egy Öv, Egy Út kezdeményezésben Magyarország is érintett a Budapest-Belgrád vasútvonal 2020. nyarán indult felújításával. A projektet 85%-százalékban kínai hitelből finanszírozzák, 15% magyar önrész mellett. A 160 kilométeres vasúti szakasz 750 milliárd forintból történő – különösen drága – modernizálása kérdéseket vetett fel az építkezés gazdasági ésszerűségéről, az ügy politikai vitát váltott ki és magát a hitelszerződést 10 évre titkosították.

Bár Dzsaparov nem utalt név szerint Kínára, a kirgiz politikai közbeszédben azóta vezető téma lett a kínai adósság. Peking a 6,4 milliós ország legnagyobb hitelezője és jelentős politikai tényező Közép-Ázsiában.

Nemcsak Kirgizisztánnak, hanem több szomszédos „sztánnak” is gondokat okoz a Kínával szemben felhalmozódott államadósság. Kazahsztán, Tádzsikisztán és Pakisztán is sokkal tartozik az Új Selyemút kezdeményezés részeként épült infrastruktúra miatt, miközben a Covid-19 pandémia nyomán jelentősen visszaesett gazdasági teljesítményük – és így az állami bevételek is.

Peking „nem jótékonysági intézmény”

Peking eddig hajlandónak mutatkozott elfogadni a késedelmes fizetést az adósság egy részére, de nem ajánlott fel adósságkönnyítést. Mindez arra utalhat, hogy nehéz lehet a Kínával való egyezkedés a súlyos pénzügyi gondokkal szembenéző Kirgizisztánnak és más adós országoknak.

Kína többször is megmutatta Latin-Amerikában és Afrikában, hogy nem jótékonysági szervezet és nagyon pragmatikus módon próbálja visszakapni a kölcsönt” – mondta a Szabad Európának Temur Umarov, a Moszkvai Carnegie Intézet kínai-középázsiai kapcsolatok szakértője. „Kirgizisztán számára nagy kihívást jelent a helyzet és nem világos a kiút” – tette hozzá.

A Kyrgyz horseman rides at the foothills of Ala-Too mountains some 50 km (31 miles) east of the country's capital of Bishkek in Kyrgystan April 2, 2005
A Kyrgyz horseman rides at the foothills of Ala-Too mountains some 50 km (31 miles) east of the country's capital of Bishkek in Kyrgystan April 2, 2005

A biskeki kormány – a kabinet bírálói szerint – például az elmúlt hónapokban elkezdte mérlegelni, hogy esetleg eladja vagy átadja a Dzsetim-Too gazdag vasérclelőhely bányászati jogait Kínának, hogy így szabaduljon az adósságtól.

Dzsaparov – még elnökjelöltként – szintén felvetette az elképzelést, bár a Kirgiz Nemzeti Bank közlése szerint az állam nem akarja feladni tulajdonrészesedését.

A bányászati jogokon kívül egyes parlamenti képviselők felvetették, hogy a kormány részben átadhatja az ország energetikai szektorának ellenőrzését.

Egyszer már megégették magukat Kínával

A megoldást, amely rendezné az ország tartozását Akil Dzsaparov (az elnök névrokona) említette meg február 22-én. Az érvelés szerint akkor lehetne ezt az opciót választani, ha Kirgizisztán nem tudná fizetni a kamatokat az ellentmondásosan megítélt, kínai pénzből folyó biskeki hőerőmű-felújítási projektben.

A főváros fő erőművét 2013-tól egy kevés tapasztalattal rendelkező kínai cég, a TBEA újíthatta fel, annak ellenére hogy az akkori ellenzék egy megbízhatóbbnak számító orosz cég bevonását sürgette. A munka befejezése után egy évvel, 2018-ban üzemzavar állt be és Biskek lakói a fagyos időben fűtés nélkül maradtak.

A felújítás az indokoltnál jóval drágábbnak bizonyult, a korruptnak tartott tender odaítélése miatt bíróság elé állították Szapat Iszakov volt miniszterelnököt és az erőmű még mindig fennakadásokkal üzemel.

Kirgizisztánnak nem sok aduja van és kevés lehetőséggel rendelkezik a válság menedzselésére” – mondja Niva Jau, a biskeki EBESZ Akadémia kutatója a Szabad Európának. „Sok múlik majd Dzsaparovon, hogy végre tudja-e hajtani a gazdasági reformot és be tudja-e vezetni a korrupció-ellenes intézkedéseket”.

Jóindulatra számítanak

Dzsaparov és Csi február 22-én beszéltek először és a kirgiz elnök támogatásáról biztosított további kirgizisztáni kínai projekteket és méltatta ahogy Csi egyes külpolitikai kérdéseket kezelt.

Dzsaparov hatalomra kerülése előtt azonban feszült volt Biskek és Peking viszonya és a helyzet miatt politikai válság alakult ki Kirgizisztánban.

Szadir Dzsaparov kirgiz elnök
Szadir Dzsaparov kirgiz elnök

A nacionalista beállítottságú új elnök a korábbi kormányt megdöntő és a Szooronbáj Dzseenbekov elnök lemondásához vezető tiltakozások nyomán lett államfő.

Az események miatt Kirgizisztánban élő kínaiakat támadtak meg és zaklattak, ami miatt Pekingben a külügyminisztériumba rendelték a kirgiz nagykövetet.

Peking több okból aggódhat egy olyan nacionalista vezető miatt, mint amilyen Dzsaparov” – mondja Jau. „Kína azt várta, hogy lecsendesedjen a belpolitikai feszültség de még mindig sok a bizonytalanság”.

Kína-ellenes tüntetések a térségben

Az elmúlt években Közép-Ázsiában – különösen Kirgizisztánban és Kazahsztánban – gyakoribbá váltak a Kína-ellenes tüntetések.

Az embereket a földtulajdonlás, az államadósság, a kínai munkaügyi módszerek és a szomszédos Hszincsiang tartományban folyó emberi jogsértések aggasztják. Hszincsinangban nemcsak a helyi ujgurokat, de kazahokat és kirgizeket is fogságba vetettek. Ennek nyomán Kirgizisztánban és Kazahsztánban kínai tulajdont és kínai dolgozókat is támadások értek.

Kazakhstan - Three women demanded to release their relatives detained in China. Almaty, 8 February 2021
Kazakhstan - Three women demanded to release their relatives detained in China. Almaty, 8 February 2021

Dzsaparov számára – akinek szülei több éven át éltek Kínában – most az a nagy feladat, hogy meggyőzze Pekinget arról, hogy megbízható partner lehet, anélkül, hogy elfordítaná magától nacionalista és korrupció-ellenes bázisát, amely hatalomra juttatta.

A kirgiz vezető mindkét fronton nagy akadályokkal néz szembe.

A kirgiz társadalom továbbra is elégedetlen a korrupció miatt, miközben még mindig nem ismertek több, Kínával korábban aláírt hitelszerződés részletei. Ez további spekulációt váltott ki a közvéleményben arról, hogyan is rendezheti a kormány a Pekinggel szemben fennálló adósságot.

Hosszú játszma

A pandémia előtt Kirgizisztán jól menedzselte a fennálló tartozások fizetését, a Covid-19 azonban visszavetette az ország gazdaságát, amely nagy mértékben függ a kínai határon át folytatott ingázó-kereskedelemtől.

Tavaly novemberben Peking egy kicsit könnyítette a helyzetet Biskek számára azzal, hogy 2022-2024-re tolta át egy tavaly esedékes, 35 millió dolláros részlet törlesztését. Ezért cserében két százalékos extra kamatot vet ki.

Kirgizisztán még júniusban segítséget szerzett a Párizsi Klub hitelezőitől és elérte, hogy az év végéig függesszék fel egy 11 millió dolláros tartozás törlesztését. Biskek összesen 300 millió dollárral tartozik Dániának, Franciaországnak, Németországnak, Japánnak és Dél-Koreának.

Ezek a könnyítések azonban csak rövid lélegzetvételnyi időt adnak és ezekkel még nem rendezik azokat a mélyebb, strukturális problémákat, amelyek miatt Kirgizisztán nem tud időben törleszteni. A jelenlegi helyzetben döntő fontosságú tényező lehet, hogy milyen engedményekre lesz hajlandó Peking, miközben Biskek drasztikus lépéseket fontolgat a pénz előteremtésére.

Általában az a séma, hogy Kína beleegyezik az adósság átütemezésébe. Leírni azonban csak nagyon ritkán hajlandó a tartozást. Viszont az állami tulajdon lefoglalása még ritkább a részükről” – jegyezte meg a Szabad Európának nyilatkozva Jonathan Hillman, a Stratégiai és Nemzetközi Kutatások Központja Ázsia Újbóli Összekötése projektjének igazgatója.

A hiteltárgyalásokon Kína kezében van több adu ász – mert olyan szerződéseket írt alá Kirgizisztánnal, amelyek szerint a törlesztésekkel kapcsolatos bármely vitát kínai és nem nemzetközi döntőbíróság elé kell vinni.

Kirgizisztán sok problémája abból fakadt, hogy nem járt el körültekintően és abból, hogy kirgiz illetékesek rosszul menedzselték a helyzetet az évek során. Úgy gondolom ez jó lecke másoknak arról, hogy milyen kockázatokkal jár Kínával üzletelni. Ez történik, amikor nincs átláthatóság a projektek hitelezésének kérdésében” – mondta Jonathan Hillman.

Kínát viszont aggasztja, hogyan ítélik meg Kirgizisztánban és a szélesebb régióban. Ezért óvatosan fog eljárni abban a kérdésben, hogy ellenőrzése alá vonjon-e bármely állami vagyont Közép-Ázsiában.

A vagyon elvétele rossz politikai lépés. Az csak megerősítené a Kínával és az Új Selyemút projekttel kapcsolatos legrosszabb félelmeket” – tette hozzá Jonathan Hillman.

Reid Standish írása.
XS
SM
MD
LG