Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Benzinárstop: az olajszőkítés után megtisztult iparág ismét a mutyik színhelye lehet


A Mobil Hofherr Albert utcai üzemanyagtöltő állomása Budapesten 2021. november 15-én (képünk illusztráció)

Újra módosított a kormány a benzinárstoppal kapcsolatos rendeletén, amelyet nehéz betartani. A gazdasági válság elsodorhatja a Fudan Egyetem budapesti beruházását. Hamarosan háromezer ember kerülhet utcára, mert lejár a járványügyi veszélyhelyzet. Pártszakadás előtt a Jobbik. A hét legjobb cikkeiből válogattunk.

A külföldi rendszámú autósok is tudnak hatósági áron tankolni, ha megkenik a töltőállomás alkalmazottját. Más a helyzet a kis kutakon, ahol a tulajdonos is jelen van. Arra panaszkodnak, hogy nem tudnak megfelelni az új rendeletnek: nem tudják kétféleképp megjeleníteni az árakat, de már nem is akarják, inkább büntessék meg őket, elegük van a kormányból.

A kis benzinkutak értetlenül állnak a rendeletből következő hátrányos megkülönböztetések előtt, és arra kérték Orbán Viktort, segítsen abban, hogy a többször megfogalmazott és az akkor illetékes minisztériumhoz és az adóhivatalhoz beterjesztett technológiai és technikai értelmezési kérdéseikre választ kapjanak.

Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetségének elnöke szerint a nagy töltőállomások megoldották a kettős árazást, azonban szerinte aligha teljesen jogszabályszerűen.

Egri Gábor szerint ha a Mol gyakorlatából indulunk ki, akkor kevésbé jogkövető megoldással szembesülhetünk. Fizetéskor a kasszás beüti a hétszáz forint feletti piaci árat, majd a magyar forgalmi engedély bemutatását követően egy vonalkód leolvasásával levonja a 480 forintos hatósági ár feletti különbözetet, vagyis a vonalkód beolvasásával aktivizálódik a 480 forintos literenkénti ár. A pénztáros az alacsonyabb végösszegről nyugtát ad az ügyfeleknek.

Orbánnak nem a kormányzás a célja

Valószínűleg nincs más a rendszerváltás utáni magyar politikában, aki annyi kormánynak lett volna tisztviselője és pártnak politikusa, mint Kerék-Bárczy Szabolcs. 21 évesen Antall József kabinetjében kezdett, az első Fidesz-kormányban előbb Stumpf István miniszter kabinetfőnöke, majd a külügyminiszter tanácsadója, végül Los Angeles-i főkonzul volt. Ezután pártpolitika következett, előbb az MDF, majd a DK elnökségi tagjaként. 2016-ban kiszállt a politikából.

Most Csatasorban címmel megírta visszaemlékezéseit. Ebben ír a Matáv büdzséjében szereplő milliárdos alkotmányos költségről, ahogy a kenőpénzt nevezik a politikában; arról a kétmillió euróról, amely az illegális belépő volt a Budapest Airport privatizációjába; arról, hogy miért nem előzte meg Gyurcsány Ferenc a 2006-os puccskísérletet, és hogy szerinte miért bűnszervezet a Fidesz-kormány; és a legtöbbet arról, hogy naivitás-e a köz szolgálatának lehetőségét keresni a politikában, ahogy ő tette változatos pályája során. Podcastunk rövidebb változata a cikk.

Kínai és magyar érdekek

Hiába a határozott miniszteri kiállás, a gazdasági válság elsodorhatja a Fudan magyarországi beruházását. A kínai kormány is visszafogja a költekezést, és helyi népszavazás is jöhet az ügyben.

Jámbor András, a Szikra politikusa, a Párbeszéd-frakció tagja ugyanakkor azt mondta a Szabad Európának, hogy „a Fudan ügyére rálátó kormányzati illetékesek” neki arra utaltak, hogy egyáltalán nem biztos, hogy megvalósul a kínai egyetemet is magában foglaló Déli Városkapu-fejlesztés. Ennek oka szerinte részben a gazdasági visszaesés miatt várható költségvetési kiigazítás, a kormány valószínűleg kénytelen lesz csökkenteni az állami kiadásokat.

A Fudan budapesti campusának felépítéséhez 450-580 milliárd forint értékű hitelt kellene felvennie Kínától a magyar államnak, de nem önmagában épülne meg. Az egész környék fejlesztési tervének része egyebek mellett a Galvani híd felépítése, a ferencvárosi pályaudvar rendezése, a déli körvasút fejlesztése.

Befalazott életek, üres főtér

Két hét múlva háromezer ember kerülhet utcára és kezdhet kényszerűen új életet. Lejárt ugyanis a járványügyi veszélyhelyzet, amely két évig tartott. Ez idő alatt nem lehetett senkit kilakoltatni végrehajtás alatt lévő otthonából. Az új szabályozásból, amelyet a háborús veszélyhelyzet miatt hoztak, ez a passzus már kimaradt. Tatabánya-Mésztelepen a kiürített lakásokra ledózerolás vár.

„Ha már kilakoltatásra kerül sor, azt visszafordítani nem lehet” – mondja Dietz Henrietta, a hajléktalanoknak és lakhatási szegénységben élőknek ingyenes jogi tanácsadást, esetenként képviseletet nyújtó Utcajogász Egyesület egyik jogásza. Ők hetente egyszer az utcára kitelepülve is fogadják az ügyfeleket a budapesti Rákóczi téren.

„Az időt lehet húzni, amíg tud találni valami más megoldást. Amikor az ember elveszti a lakását, minden energiáját arra kéne fordítania, hogy valamilyen lakhatási megoldást találjon. Egy-két hónap sokat számít. Ha valaki egyszer kikerül az utcára, vagy ellátó intézménybe kényszerül, onnan nagyon nehéz visszatérni” – mondta.

Pártszakadás előtt a Jobbik?

Választási vereség, eltűnő jobbikos szavazók, egy nemirőszak-botrány és vérengzés a párt vezetőségében. Címszavakban röviden ez a Jobbik elmúlt fél éve, ahol a pártot úgy kerülte a siker, mint ördög a keresztet. Ennek ellenére Jakab Péter pártelnök nem tervezi a lemondását, sőt még Potocskáné Kőrösi Anitától is megválna: etikai vizsgálat után zárná ki a pártból, és hűtlen kezelés, illetve hanyag kezelés kísérlete miatt feljelentést tett ellene. Közben zúgolódnak a végeken a jobbikosok.

Az országos választmány Somogy megyei tagjai kezdeményezték a rendkívüli választmány összehívását, hogy tájékoztatást kapjanak a botrányos elnöklési ülésen történtekről, ami egyesek szerint Jakab Péter regnálásának végét is jelentheti.

A választási kudarc és a sajtóban nemi erőszakként elhíresült botrány után újabb balhé pattant ki a párt háza táján: hétfőn derült ki, hogy Jakab Péter a saját helyettesét is kirúgná. Vagyis Jakab Péter a párt etikai bizottságánál kezdeményezte Potocskáné Kőrösi Anita kizárását a Jobbikból, majd nem sokkal később a rendőrségen is feljelentette hűtlen kezelés, illetve hanyag kezelés kísérlete miatt.

  • 16x9 Image

    Wiedemann Tamás

    Wiedemann Tamás a Szabad Európa budapesti irodájának újságírója. 2007 óta ír gazdasági témájú cikkeket. Dolgozott a Magyar Hírlapnál, a Napi Gazdaságnál, a Magyar Nemzetnél és a G7-nél. 2009-ben a Robert Bosch Alapítvány és a Berliner Journalistenschule ösztöndíjasa volt Berlinben. 

Maradjon velünk!

  • Szabad Európa a mobilján: töltse le ingyenes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

A stabil mobilkapcsolat érdekében a weboldal egyes funkciói az applikációban csak korlátozottan érhetők el.

XS
SM
MD
LG