A berlini kormány párbeszédet folytat azokkal a német cégekkel, amelyek Magyarországon hatósági vegzálásra panaszkodtak – árulta el a Szabad Európának a német pénzügyminiszter. Christian Lindner nem lát különbséget a Tesla németországi és a kínai BYD villanyautó-gyártó magyarországi beruházásai között, ameddig betartják az uniós szabályokat.
A berlini kormány párbeszédet folytat a Magyarországon hatósági zaklatásra és nyomásgyakorlásra panaszkodó német cégekkel, hogy megtudják, mi van a háttérben – közölte a Szabad Európa kérdésére válaszolva Christian Lindner német pénzügyminiszter a lapunknak és néhány más európai lapnak adott több mint egyórás interjúban.
„A sajtóban láttunk ilyen állításokat. Most kapcsolatban vagyunk német üzleti vállalkozásokkal, hogy megtudjuk, mi az ügy konkrét háttere. Ennél többet nyilvánosan nem mondhatok” – húzta alá a Szabad Európa kérdésére válaszolva a pénzügyminiszter, aki egyúttal a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) elnöke.
Ha a szabályokat betartják, nincs különbség a Tesla és a BYD között
Lindner szerint az Európai Bizottságra tartozik a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni fellépés, így annak a megítélése is, hogy a Szegeden hamarosan üzemet nyitó kínai elektromosautó-gyártó, a BYD nem szegi-e meg az uniós állami támogatási szabályokat. „Nem engedhetjük meg például, hogy Kína szubvenciókkal támogassa az autógyártóit, amelyek aztán ezeknek köszönhetően a bekerülési ár alatt értékesítik az autóikat. Egyenlő játékszabályok, tisztességes kereskedelem és szabályos állami támogatások esetén nem szabad különbséget tennünk a németországi Tesla és a magyarországi kínai beruházás között. Nem ismerem a konkrét ügyet, de ha a feltételek megegyeznek, akkor ez egy verseny a szociális piacgazdaság keretei között” – jelentette ki a német pénzügyminiszter.
Lindner: A lehallgatási botrányban nem szivárgott ki bizalmas információ
Az alkancellár a német katonai vezetés felső köreit érintő orosz lehallgatási botrányra reagálva azt mondta, hogy „hibrid hadviselés szemtanúi vagyunk Oroszország részéről. Ezt azért tették közzé, hogy beavatkozzanak a hazai közbeszédbe. Putyin nyilvánvalóan társadalmaink megosztására játszik, amit nem szabad engedni” – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy a kormányzatnál vizsgálat indult a történtek miatt, de a rendelkezésre álló információk szerint a négy német tábornok oroszok által vélhetően lehallgatott megbeszélésén „nem szivárgott ki semmi olyan információ, amelyhez a közvéleménynek nincs hozzáférése. (…) Ezért ez egy figyelmeztető jelzés arra vonatkozóan, hogy Putyin célpontjai vagyunk” – jegyezte meg.
Ehhez kapcsolódóan: Randioldalon osztott meg hírszerzési értesüléseket az ukrajnai háborúról egy volt amerikai tiszt
„Von der Leyen politikájával aláásta az európai versenyképességet”
A liberális német pénzügyminiszter kifejezetten erős kritikát fogalmazott meg a kereszténydemokrata Ursula von der Leyen bizottsági elnöki tevékenységével kapcsolatban, az újabb mandátumra készülő politikus szemére vetve, hogy bürokratikus, mindenáron szabályozásra törekvő megközelítésével aláásta az európai versenyképességet. „Az Európai Unió eszméje a szabad egységes piac. Von der Leyen asszony az Európai Unió eszméjét bürokratikus fenyegetésbe fordította. Ha meg akarjuk őrizni az európai egységben rejlő vonzerőt, akkor vissza kell térnünk az alaphoz, ami a szabadság” – szögezte le. Hozzátette, hogy a liberális pártcsalád nem személyesen Von der Leyen, hanem a politikája ellen fog kampányolni a júniusi európai választások előtt.
Christian Lindner felidézte, hogy a közelmúltban megbeszélést folytatott egy nagy amerikai cég vezetőjével, aki azt mondta neki: „Nézze, mi az USA-ban fejleszteni akarjuk a technológiákat, önök Európában meg szabályozni akarják.” A miniszter Von der Leyen örökségének nevezte, hogy az innováció helyett a szabályozásra helyezte a hangsúlyt. „A versenyképességünk korlátozására fókuszált. Ha nem változtat a politikai nézetein, Von der Leyen fenyegetést jelent a versenyképességünkre és a gazdasági jólétünkre” – fogalmazott a szabaddemokrata párti német alkancellár.
Lindner példaként hozta fel a belső égésű motorokat, amelyeknek a teljes kivezetésére tett javaslatot az Európai Bizottság legkésőbb 2035-ig. A pénzügyminiszter szerint ugyanakkor ezt a technológiát még évtizedekig használni fogják világszerte, az európaiaknak inkább arra kellene összpontosítaniuk, hogyan tudják még hatékonyabbá tenni a technológiát többek között a klímasemleges szintetikus folyékony üzemanyag alkalmazásával.
Németország pénzügyminisztere úgy vélte, hogy hazája az elmúlt tíz évben elveszítette versenyképességét. Megítélése szerint ugyanakkor a német gazdaság képes lesz megfordítani a folyamatot a bürokrácia csökkentése, a munkaerőpiac reformja, a közigazgatás digitális átállása és az adóteher lefaragása révén.
Ehhez kapcsolódóan: Orbán új mumusa újra bejelentkezett a bizottsági elnökségre
Nem Trumpra kellene fókuszálni
Arra a kérdésre, hogy miként tegye magát ellenállóvá az EU Donald Trump visszatérése esetén, Christian Lindner emlékeztetett rá, hogy Európának Trump nélkül is akadt éppen elég gondja az amerikai kormányzati politikákkal, amelyek közül kiemelte az úgynevezett inflációcsökkentő jogszabályt. Ezért véleménye szerint az EU-nak szerkezeti reformokat kell végrehajtania, függetlenül attól, ki a Fehér Ház lakója. A házi feladatok közé tartozik a védelmi képességek megerősítése, de – figyelmeztetett – nem a NATO-val szembemenve, hanem a NATO európai pilléreként.
A szabaddemokrata német pénzügyminiszter ugyanakkor nem hagyott kétséget afelől, hogy az Európai Unió helyett a tagállamoknak kellene kulcsszerepet vállalniuk a védelmi képességek fejlesztésében. Ő az EU számára elsősorban az egységes védelempolitikai piac létrehozásában lát szerepet. „Nagyon-nagyon korlátozott szerepet látok az EU számára a hadifelszerelésekbe való közvetlen beruházásokban” – szögezte le, elhatárolódva a bizottság által kedden bemutatott, de lapunk által már hétvégén részletesen ismertetett Európai Védelmi Ipari Programtól, amely fokozottabban bevonná az uniós költségvetési forrásokat a védelmi képességek fejlesztésébe.
Az alkancellár ugyanakkor támogatja a védelempolitikáért felelős uniós biztosi poszt létrehozását, azzal a megkötéssel, hogy semmiképpen sem lehet az EU védelmi minisztere, és hatásköre inkább a közbeszerzésekre és az egységes védelmi piacra terjedne ki. Lindner elvileg nem ellenzi, hogy az Európai Beruházási Bank (EIB) is beszálljon a védelmi beruházások finanszírozásába, amitől az EU beruházási bankja jelenleg távol tartja magát. Erre azonban csak több lépcsőben kerülhetne sor, többek között azért, mert meglátása szerint számos tagállam aggódik amiatt, hogy az EIB kiváló hitelminősítése láthatja kárát egy ilyen szerepvállalásnak. (A bizottság által előterjesztett javaslat az EIB-t már rövid távon bevonná a finanszírozásba.)
A német pénzügyminiszter szerint a berlini kormány kész fontolóra venni az uniós költségvetésen kívül működő és Ukrajna felfegyverzésében fontos szerepet játszó Európai Békeeszköz jövőjét, de ennek előfeltétele az igazságos teherviselés. „Nem méltányos az, hogy egyes tagállamok kétszer fizetnek, kétoldalú támogatás formájában és az európai eszközökön keresztül” – mutatott rá.
Ehhez kapcsolódóan: Brüsszel hadigazdaságra állítaná át az európai védelmi ipart
A közpénzek helyett a magánberuházásokat kellene növelni
A német pénzügyminiszter átütő sikernek tartja az uniós fiskális szabályok nemrég befejezett reformját, és védelmébe vette a német költségvetési politikát, amelyet szerinte „mérsékelten restriktív fiskális pozíció” jellemez. „Vissza kell térnünk az egészséges közpénzügyekhez. Ez az ellenálló képesség javítására irányuló stratégia része. Elébe menve a jövőbeli válságoknak, újra kell építenünk a költségvetési puffereket” – hangsúlyozta. Christian Lindner vitába szállt azokkal az állításokkal, amelyek az uniósnál szigorúbb német költségvetési szabályok, az adósságfék számlájára írják a német gazdaság lelassulását, ami egész Európára kihat. „Milyen költségvetési politikát folytatnánk akkor a jelenlegi helyzetben, ha ezek a szabályok nem léteznének? Más lenne a költségvetési hozzáállásunk? A válaszom az, hogy nem, mert még mindig túl magas, két százalék fölötti az inflációs ráta. Tekintettel a gazdasági kockázatokra, egyébként is folytatnánk a mérsékelten restriktív költségvetési politikát” – fejtette ki.
Az FDP elnöke szerint nem teljes az a narratíva, hogy az adófizetők pénzére van szükség az átállásra a digitalizáció és a védelem terén. Rámutatott, hogy már eddig is rengeteg közpénzt fordítottak olyan célokra, mint a helyreállítási és stressztűrő képességi eszköz, de ezeket a forrásokat még mindig nem merítették ki. „A kérdésre a tőkepiaci unió a válasz. Közpénzből már van elég. Ami hiányzik, az a magánszektor. Ez nem csak pénzkérdés, hanem választás kérdése. Ki hozzon döntést a gazdaságaink szerkezetéről? Politikusok, köztisztviselők? Szerintem az emberekre, a magáncégekre, a befektetőkre, a kutatókra, a tudósokra kell bízni a döntést, és nem a tervezőasztalnál álló technokratákra” – mondta a pénzügyminiszter, aki szerint a versenyképességet illetően Európa az Egyesült Államokkal szemben két területen van nagyon lemaradva: a magánberuházások terén és a tőkepiacok hiánya miatt.
Christian Lindner nem tartja jogosnak azokat a kritikákat, amelyek a közösség legnagyobb országainak számlájára írják, hogy miután megtehetik, bőkezű állami támogatásokkal hátrányos helyzetbe hozzák az EU kisebb és kevésbé tehetős tagállamait. Indoklásul a mérsékelten restriktív költségvetési politikát hozta fel. „Ezért nem használjuk a költségvetési mozgásteret szubvenciók nyújtására. A német gazdaság méretéhez viszonyítva szerintem nagyon észszerű, amit teszünk” – szögezte le. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a német államháztartás hiánya idén a GDP két százaléka alatt lesz, más országoktól eltérően, ahol a deficit négy százalék körül vagy afölött. „Ha ezt figyelembe vesszük, nem költünk túl sokat állami támogatásra” – közölte.
Az FDP elnöke nem hisz a közvélemény-kutatásoknak
Ami a közelgő európai választásokat illeti, az FDP elnöke nem hisz a közvélemény-kutatásoknak. Mint mondta, ő csak a választásokban hisz. A felmérésekkel ellentétben, amelyek a liberálisok pozícióvesztését jelzik előre, a német alkancellár úgy véli, hogy a liberálisok nincsenek kedvezőtlen helyzetben. A radikális jobboldali pártok nagy ellentmondásának tartja, hogy éppen egy olyan történelmi pillanatban akarják felrúgni az európai egységet, amikor nagyon nagy szükség van rá. Christian Lindner ezért úgy véli, hogy a liberálisok két irányzat közé pozicionálják magukat. Azok közé, akik egy „bürokratikus szörnyeteggé” alakítanák át az EU-t, és azok közé, akik általában meg akarnak szabadulni az Európai Uniótól.
