Létrejött a megállapodás az Egyesült Királyság és az EU között az előbbiek kiválásának főbb feltételeiről december 24-én, írja a BBC.
Ezzel egy nagyon régóta húzódó folyamat végére tettek pontot, az Egyesült Királyság ugyanis még 2016 nyarán szavazott arról, hogy elhagyják-e az EU-t. Ezt követően sorozatosan újabb és újabb haladékokat kértek a tényleges kilépésig, amit az EU rendre elfogadott.
2020. január 31-én hivatalosan is kilépett az ország az EU-ból, de a gyakorlatban nem sok változott, mivel az Egyesült Királyság ekkor újabb átmeneti időszakot kért. Ehhez még kétszeri hosszabbítást kértek, de csak 2021. január 1-ig volt lehetséges ilyen haladékot szerezniük.
Egy vezető uniós tisztségviselő az előzmények ismeretében ezért nemrég azt jósolta, hogy könnyen lehet, hogy felek a tárgyalóasztaloknál fognak ülni még december 31-én éjfél előtt öt perccel is.
Nem lesznek vámok
Leginkább a kereskedelmi kérdésekre fókuszáltak a kilépés kapcsán. A mostani megállapodással sikerült elérni, hogy a britek továbbra is vám-, illeték- és kvótamentesen kereskedhetnek uniós társaikkal és viszont. A bürokratikus terhek viszont nőni fognak, tehát drágábbá válik a kereskedelem.
A brit bankok viszont már nem fognak garantáltan hozzáférni az uniós piacokhoz, a szolgáltatások kereskedelme általában is lényegesen csökken.
Az eddig megismerhető információk alapján a brit légitársaságok január elsejétől nem repülhetnek be többé az európai repterekre brit repülési engedélyekkel. Az nem világos, hogy a most működő légicégeknek újra nulláról kell-e kezdeniük az összes, hosszadalmas vonatkozó uniós engedélyezési eljárást.
Jóval nehezebb lesz az Egyesült Kriályságban dolgozni is európaiként, mivel a munkavállalók szabad áramlása teljesen megszűnik.
A britek ehelyett egy bevándorlási pontrendszert fognak felállítani, jelentős részben a bevándorolni szándékozó képzettsége és angoltudása alapján. A már most is ott élő uniós polgároknak is letelepedési papírokért kell folyamodniuk.
Ide tartozik például az is, hogy az Egyesült Királyság és az EU sem fogja automatikusan elfogadni végzettségeket, egy mérnöknek vagy egy ápolónak külön meg kell próbálnia elfogadtatni ezt az adott országban.
Egyéb következmények mellett a britek az Erasmus diákcsere-programban sem fognak a továbbiakban részt venni. Többek közt ezt emelte ki Nocola Sturgeon skót miniszterlnök, aki "kulturális vandalizmusként" írta le a brit kormány lépését.
Szerinte egyébként semmilyen megállapodás nem adhatja vissza azt, amit a brexit elvesz a skótoktól, a döntést pedig a "Skócia akarata ellenére" hozták meg a britek. Így a skót miniszterlnök szerint itt az ideje annak, hogy Skóca független, európai ország legyen.
A britek szerint is sokat fognak veszteni mindezzel
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint a létrejött megállapodás
"fair és kiegyensúlyozott",
de az európaiaknak itt az ideje ezt az egészet magunk mögött hagyni, hiszen " a jövőnk Európában van".
Boris Johnnson brit miniszterelnök arról beszélt a megállapodást követően, hogy "visszavették a sorsukat" a saját kezükbe, és a brit szabályozásba mostantól már senki nem szólhat bele, írja a Guardian.
Emellett szerinte a megállapodás révén a brit cégek akár még többet is üzletelhetnek az európai unióbeli cégekkel, mint amikor még tagok voltak. De ezt árnyalja, hogy a brit Költségvetési Felelősségi Hivatal számításai szerint az ország 4 százaléknyi GDP-t veszít a kilépéssel középtávon, még teljesen szabad kereskedelem mellett is.
"Az a tapasztalatom az Egyesült Királysággal, hogy az utolsó pillanatig résen kell lenned"
- mondta Michael Barnier uniós főtárgyaló.
"Haza akarok menni"
-mondta az egyik brit brexittárgyaló. "Két hete meg kellett volna már állapodnunk, a szállodai mosdókagylóban mostam az alsóneműmet", tette hozzá.
A most megszületett nagyjából kétezer oldalas brexitmegállapodást még meg kell szavaznia az uniós és a brit parlamentnek is.
