Az Izraellel szembeni beadványt beterjesztő Dél-Afrika jogi képviselői palesztin civilek elleni célzott támadásokkal és népirtással vádolták meg a zsidó államot a hágai székhelyű törvényszék ülésén.
A Nemzetközi Bíróság csütörtökre írta ki az ügyben az első előzetes meghallgatást, amelynek során Dél-Afrika legelőször is azt próbálja elérni, hogy az ENSZ égisze alatt működő törvényszék szólítsa fel Izraelt katonai műveletei azonnali beszüntetésére.
Egy esetleges ideiglenes végzés elbírálása minden bizonnyal hetekig fog tartani, a végső ítéletig pedig feltehetőleg éveket kell majd várni.
Az afrikai ország képviseletében Adila Hassim hangsúlyozta, hogy a Gázai övezetben tavaly októberben megindított újabb háború a palesztinok évtizedek óta tartó elnyomásának része.
„A népirtásokat soha nem jelentik be előre, azonban e bíróságnak rendelkezésére állnak az utóbbi tizenhárom hét bizonyítékai, amelyek kétségbevonhatatlanul olyan vezetési mintázatot és kapcsolódó szándékot mutatnak, amely igazolja a népirtási cselekmények hiteles vádjait” – mondta a jogász.
„Semmi nem állíthatja meg a szenvedést a bíróság rendelete híján. Ha nem érkezik jelzés egy ideiglenes végzésről, akkor az atrocitások folytatódni fognak, mivel az izraeli hadsereg már utalt rá, hogy legalább egy évig szándékában áll a hadművelet folytatása” – tette hozzá.
„Anyákat, apákat, gyerekeket, testvéreket, nagyszülőket, nagynéniket és unokatestvéreket gyakran egyszerre ölnek meg. Ez a mészárlás felér a palesztin élet elpusztításával. Szándékosan csinálják. Senkit nem kímélnek. Még az újszülött csecsemőket sem” – folytatta.
Negyvenezer épület vált rommá a Gázai övezetben
Ronald Lamola dél-afrikai igazságügyi miniszter eközben azt hangoztatta, hogy az erőszak és a pusztítás nem 2023. október 7-én kezdődött, a palesztinok 76 éve rendszerszintű elnyomásnak vannak kitéve.
A bírói testület épülete előtt Izrael-párti tüntetők százai demonstráltak, egyebek mellett a Gázát uraló Hamász terrorszervezet által elhurcolt túszok mielőbbi kiszabadítását követelve.
Voltak viszont olyanok is, akik valamivel odébb palesztin zászlókat lengetve tüntettek, támogatásukról biztosítva a dél-afrikai keresetet.
A népirtással kapcsolatos vádakat határozottan tagadó Izrael általában tisztességtelennek, elfogultnak tartja az ENSZ-t, illetve különböző ügynökségeit és szakosított szerveit, ennek ellenére ütőképes jogi csapatot küldött Hágába az állam érdekeinek képviselete érdekében.
Ehhez kapcsolódóan: Az ICC kivizsgálja a palesztin területeken a feltételezett atrocitásokat
„Nem mi követtünk el népirtást, hanem a Hamász, amely mindannyiunkat megölne, ha tehetné. Ezzel szemben az izraeli hadsereg a lehető legerkölcsösebben cselekszik, és mindent megtesz azért, hogy ne ártson a civileknek, miközben a Hamász mindent elkövet, hogy kárt okozzon nekik, és emberi pajzsként használja őket” – jelentette ki nemrég az izraeli kormányfő.
Benjámin Netanjáhú szerda esti legfrissebb videóüzenetében ismét védelmébe vette hazája fellépését. „Izraelnek nem áll szándékában Gáza tartós megszállása vagy a polgári lakosság kitelepítése. Izrael a Hamász terroristáival harcol, nem a palesztin lakossággal, és ezt a nemzetközi joggal teljes összhangban tesszük” – fogalmazott.
A Nemzetközi Bíróság még soha nem ítélt el egyetlen államot sem népirtásért. Ehhez legközelebb 2007-ben jutott, amikor megállapította, hogy az 1995-ös srebrenicai mészárlás során Szerbia „megsértette a népirtás megelőzésére vonatkozó kötelezettségét”.
Juliette McIntyre nemzetközi jogi szakértő szerint Dél-Afrikának nehéz dolga lesz a népirtás bizonyításával, miután ez nem pusztán sok ember meggyilkolásának a kérdése, hanem igazolni kell valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport teljes vagy részleges megsemmisítésének szándékát is.
Ehhez kapcsolódóan: Izrael célzottabb támadásokat jelentett be a Hamász vezetői és fegyveresei ellen
A 84 oldalas keresetben azt állítják, hogy Izrael részéről megvolt ez a szándék. A zsidó állam ugyanakkor aláhúzta, hogy katonai művelete során a nemzetközi jog előírásait betartva a Hamász terrorszervezetet támadja, a gázai lakosságot nem tekinti ellenségnek, sőt mindent elkövet a civilek megóvásáért és a humanitárius segélyek célba juttatásáért.
Antony Blinken, az amerikai diplomácia vezetője korábban érdemtelennek minősítette a dél-afrikai beadványt. „Ez különösen sértő, ugyanis azok, akik Izraelt támadják – a Hamász, a Hezbollah, a húszik, valamint támogatójuk, Irán – továbbra is Izrael megsemmisítését és a zsidók tömeges lemészárlását sürgetik” – hangsúlyozta.
Ehhez kapcsolódóan: Amerikai hírszerzés: Palesztin terroristák Izrael elleni támadásokra használták fel a legnagyobb gázai kórházat
Kedden Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is elítélte az Izrael elleni „jogi támadást”.
„Egy terrortámadást elszenvedő országot vádolni népirtással nyilvánvalóan nonszensz. Magyarország álláspontja változatlan, kiállunk Izrael önvédelemhez fűződő joga mellett” – szögezte le.
Izrael azután indított háborút Gázában, hogy a Hamász terroristái a határkerítésen áttörve október 7-én mintegy 1200 embert megöltek és körülbelül 250 túszt ejtettek, akik közül 129-et továbbra is fogva tartanak.
Óvodáskorú túszok is szabadultak a Hamász fogságából ötven nap után
A gázai hatóságok szerint a halottak száma már meghaladta a 23 ezret, a sebesülteké pedig az 58 ezret. Az izraeli fél azt állítja, hogy körülbelül nyolcezer fegyveressel végeztek eddig, de erre nem mutattak be bizonyítékot. A harcokban mostanáig 186 izraeli katona vesztette életét.
Dél-Afrika novemberben bejelentette diplomatái visszahívását Izraelből a Hamásszal vívott háború civil áldozatainak növekvő száma miatt.
Öt éve, 2018-ban az afrikai állam már hazarendelte nagykövetét Izraelből, válaszul a ciszjordániai zsidó telepek bővítéséről szóló döntésre. A külképviseletet lefokozták összekötő irodává, amelyet azóta kis létszámú, alacsonyabb szintű diplomáciai személyzet működtet.
