Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Donald Trump négy évének öröksége


Michael Nelson szénbányász ráz kezet Trump elnökkel 2017. február 17-én egy sajtóeseményen, miután a kormány épp eltörölt egy, a természetes vizek védelméért hozott, de a szénbányászat számára hátrányos szabályozást.

Négy év alatt az Egyesült Államok elnöke számos olyan tényleges szakpolitikai változtatást is véghezvitt, amik hosszabb távon is befolyásolni fogják az USA és a világ jövőjét.

Donald Trump elnökségének négy évéből talán sokaknak az elnök közösségi médiás beszólásai rémlenek leginkább, kezdi a Reuters értékelő összefoglalóját.

Sokszor azon volt a fókusz, hogy mint mond az elnök, miközben egyik maga gerjesztette válságból evezett át a másikba. Holott az elmúlt négy évben számtalan nagy jelentőségű politikai váltás is történt.

A rövid távú gazdasági mutatók egy ideig az USA-ban is erősödtek

A járvány előtti időszakban a munkanélküliség 50 éves mélyponton volt az USA-ban, az alacsony keresetűek munkajövedelme növekedett és csökkent a fehér és a fekete amerikaiak munkanélkülisége közti különbség.

A GDP-ben mért amerikai gazdasági növekedés 2017-ben egy rövid időre az ígért éves 3 százalék fölé is került.

Aztán jött egy másfél éves kereskedelmi háború Kínával, amit megszenvedtek a munkahelyek és a keresetek is. Az amerikai adófizetők csak tavaly 50 milliárd dollár (nagyjából 15 ezer milliárd forint) támogatást fizetek a helyi gazdáknak, hogy ne csökkenjenek annyira a bevételeik.

Szóját ültetnek a nebraskai Springfield mellett, 2019. május 23-án. Jellemzően a szójatermelők voltak Trump nagyvonalú agrártámogatásainak legnagyobb nyertesei.
Szóját ültetnek a nebraskai Springfield mellett, 2019. május 23-án. Jellemzően a szójatermelők voltak Trump nagyvonalú agrártámogatásainak legnagyobb nyertesei.

A kereskedelmi háború végén az USA nagyobb kereskedelmi deficitet mutatott Kína felé, mint amikor az egészet elkezdték.

A járvány még komolyabb csapást jelentett, 21 millió állás tűnt el szinte rögtön a járvány kezdetén. 2016 óta pedig főleg az utolsó időszaknak köszönhetően elszállt, pontosabban harmadával ugrott meg az amerikai államadósság.

A Trump-kormányzat általában a nagyvállalatok számára kedvezőbb szabályozást ígért. És ők könnyítettek is ezeken a vállalati terheken a korábbi adatbiztonsági, környezetvédelmi vagy fogyasztóvédelmi előírások százainak enyhítésével.

De az üzleti környezetre vonatkozó változtatások jellemzően nem voltak annyira radikálisak, mint attól sokan féltek vagy ahogy a Wall Streeten egyesek talán reménykedtek benne. A kisvállalkozásokra tekintettel nem egyet még a demokraták is támogattak.

Bár az amerikai cégek többet szennyezhetik a környezetet vagy keményebben léphetnek fel a munkavállalóik ellen, azt is hozzá kell tenni, hogy az elmúlt négy évben indultak érdemi versenyjogi vizsgálatok a legnagyobb amerikai techcégek ellen is. Illetve, hogy ezeket a szabályokat könnyedén tudja módosítani a Biden-kormány is.

Kínával hosszú távú lesz az ellenséges viszony

Nagyon sok fronton akaszkodott össze Kínával a Trump elnökség, a vámháborún túl a nagy kínai techcégek szankcionálásán át akár odáig, hogy Donald Trump nyíltan döntően Kínát hibáztatja a Vuhanból indult koronavírus-járványért.

Számos kérdésben egymásnak feszül világ első és második legnagyobb gazdasága, többek közt Hongkong, Tajvan és a Dél-kínai-tenger kapcsán is.

Itt egyébként nem is várható nagy változás, Joe Biden is hasonlóan kemény álláspontot képvisel Kínával szemben és a kongresszus oldalaktól független többsége is hasonló állásponton van. Az eddigi amerikai lépések hatékonyságáról viszont megoszlanak a vélemények.

Trump külpolitikájában egyébként elutasította a nagy nemzetközi szervezeteket és a többoldalú megállapodásokat. Nekiment az USA korábbi európai partnereinek, viszont látványosan barátkozott a demokráciát elutasító, más típusú államot kedvelő vezetőkkel.

Kiléptette az országot az iráni atomalkuból és a járvány alatt a WHO-ból, megkérdőjelezte a NATO szükségességét és komolyabb számú amerikai katonát vont ki a Közel-Keletről. Az izaeli-palesztin békét nem sikerült elősegíteni, Izrael viszont lényegesen jobb viszonyba került négy arab szomszédjával.

Történelmi találkozókat rendezett Kim Dzsongun észak-koreai diktárorral, de ezzel nem tántorította el attól, hogy az ország ugyanúgy folytassa az atomfegyverének kifejlesztését.

Elutasította a klímaváltozás tényét

Donald Trump nem törődött a tudományos konszenzussal, sőt a saját szakembereinek állításaival sem a klímaváltozás kérdésében.

Büszke volt arra, hogy kiléptette az országot a párizsi klímaegyezményből és fosszilis energiahordozók nagy barátjának állította be magát. Több mint száz korábbi környezetvédelmi szabályozást töröltek el az irányítása alatt.

Sokkal többet is eltöröltek volna, de sok esetben a beosztottjai bürokratikus hibákat vétettek az új szabályozás során, így ezeket a szabályokat sikeresen meg lehetett támadni a bíróságon.

De említést érdemelhet az is, hogy miközben az olajcégek örültek az adócsökkentéseknek és természetvédelmi könnyítéseknek, a kínai kereskedelmi háború nekik és az amerikai gázexportnak is hátrányokat okozott.

A fő kampányüzenet: a bevándorlás

Trump a bevándorlással kezdte és azzal is fejezte be elnöki karrierjét. "Megcsináltuk" -mondta nemrég Texasban, ahol elnöksége végére befejezték 724 kilométernyi határkerítés felújítását vagy megépítését.

Az 5-9 méteres acélkerítés megfelelő szimbóluma lehet az elnök bevándorlási politikájának. Számtalan bürokratikus akadállyal igyekezett megakadályozni, hogy más országból érkező emberek legálisan vagy illegálisan letelepedhessenek az országban.

Különösen a muszlim többségű országok állampolgárainak jutott a szigorából, bár a rendelkezéseinek jó részét itt is jogellenesnek találta később az amerikai igazságszolgáltatás.

Kislány táncol a dallasi reptéren, miközben nők imádkozva tüntetnek mögötte az akkori beutazási tilalom lazításért 2017. január 29-én.
Kislány táncol a dallasi reptéren, miközben nők imádkozva tüntetnek mögötte az akkori beutazási tilalom lazításért 2017. január 29-én.

2018-as híres "zéró tolerancia" kampánya azzal járt, hogy a mexikói határ felől érkező illegális bevándorlók gyerekeit ezrével szakították el a családjuktól. Közülük nagyjából 600-nak még mindig nem találták meg a hatóságok a szüleit vagy gondviselőit.

Ennek szöges ellentétét ígéri Joe Biden. Az országban élő nagyjából 11 millió illegális bevándorló számára olyan 8 év alatt teljesíthető tervet kíván benyújtani, amit végigcsinálva legalizálhatja a státuszát egy korábbi illegális bevándorló.

Nem tudni, hány magyart érinthet
Nagyjából egymillió külföldinek adott állampolgárságot Magyarország az egyszerűsített honosítás révén, azonban többféle tömeges csalásra adott módot a rendszer. Így még az USA-ból kitoloncolt illegális magyar bevándorlók éves száma sem biztos, hogy jó támpontot ad arra, hogy hány magyar migráns lehet jelenleg illegálisan az USA-ban

Sok bírót lecserélt

Az elnök nem örült annak, hogy a bíróságok rendre visszadobták a 2020-as választási csalásokról feltételezett vádjait. Ennek ellenére igen jelentős változásokat tudott elérni a bírói kar összetételében.

Négy év alatt három új tagot is be tudott iktatni a Legfelsőbb Bíróságba, hasonlóra Richard Nixon elnök óta nem volt példa. Így a Legfelsőbb Bíróságban nagyon stabil, 6-3 arányú többségben vannak az amerikai besorolás alapján konzervatív bírók.

De az alsóbb szintú bíróságok bíráinak is harmadát-negyedét le tudta cserélni egy ciklus alatt. Joe Biden várhatóan lényegesen kevesebb üresedéssel nézhet majd szembe. A Legfelsőbb Bíróságból talán lecserélheti a liberális Stephen Breyert, ha a 82 éves jogász esetleg visszavonulna.

Etnikai feszültségek

Donald Trump legdurvább megjegyzései közül jó párat a protestáló fekete sportolók, a nem fehér bevándorlók vagy vele nem egyetértő fekete vagy muszlim női politikusok kapták.

George Floyd emlékműve Minneapolisban 2020. augusztus 14-én.
George Floyd emlékműve Minneapolisban 2020. augusztus 14-én.

Jelentősen nőtt a kisebbségellenes propaganda és az erre építő szervezetek, ahogy a gyűlölet-bűncselekmény száma is. Terrorszakértők szerint a Capitolium elleni év eleji támadás csak a kezdete volt a még erőszakosabb szélsőjobboldali fehér fenyegetéseknek.

Az állam megszüntette az állami dolgozók sokszínűségi képzéseinek jó részét. Visszavágták számos olyan oktatási, iskolai felvételi irányelvet is, amelyek a vagyoni vagy etnikai egyenlőtlenségek kezelésére lettek kitalálva.

Alan Swinney rendőr fog fegyvert egy tüntetőre, miközben többek közt a Proud Boys és a Patriot Prayer csoportjai összecsapnak a rendőri erőszak és a faji diszkrimináció ellen tüntetőkkel 2020. augusztus 22-én az oregoni Portlandben.
Alan Swinney rendőr fog fegyvert egy tüntetőre, miközben többek közt a Proud Boys és a Patriot Prayer csoportjai összecsapnak a rendőri erőszak és a faji diszkrimináció ellen tüntetőkkel 2020. augusztus 22-én az oregoni Portlandben.

George Floyd tavalyi halála pedig arra világított rá, hogy egyes rendőrségek súlyosan rossz viszonyban vannak a saját közösségükkel.

Hozzá kell tenni, hogy a 2018-as "First Step Act" (Első Lépés Szabály) az elmúlt tíz év legnagyobb igazságszolgáltatási reformja volt az USA-ban. Ennek során csökkentették a legkisebb adható büntetési tételeket, és számos jó magaviseletű elítélt előtt nyitotta meg a korai szabadulás lehetőségét.

Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából.

  • 16x9 Image

    Szalai Bálint

    Szalai Bálint a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének újságírója. Nyolc évig dolgozott az akkor leglátogatottabb híroldalnak számító Indexnél. Egyéb elismerések mellett 2015-ben megkapta a Gőbölyös Soma-díjat. 2018/19-es akadémiai évben az arizonai állami egyetem Fulbright-Humphrey ösztöndíjasa volt.

XS
SM
MD
LG