Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

A valaha volt legnagyobb drónháború Ukrajnában


Az orosz sereg legutóbbi ukrajnai tömeges dróntámadása után ebben a cikkben a drónhadviselés jelentőségével foglalkozunk. Bár az ukrán és az orosz hadseregben is kulcsszerepet játszanak már a drónok, önmagukban egyik oldalon sem a háborút megfordító csodafegyverek. Viszont meglehetősen drága lehet a civileket folyamatosan megvédeni tőlük. Megmutatjuk az orosz haderő által legújabban bevetett, kézművesnek tűnő iráni drónokat is.

Az orosz hadsereg egy hete először támadta egyszerre több tucat kamikazedrónnal Kijevet, mellette pedig drónokkal és rakétákkal olyan nagyvárosokat is, mint Harkiv vagy Odessza.

Ez a támadássorozat kisebb intenzitással, de később is folytatódott, célpontjai az ukrán energetikai és távközlési infrastruktúra, illetve civil épületek voltak, lakóházaktól kezdve például a mikolajivi virágpiacig.

Drónokkal támadták Kijevet
please wait
BEÁGYAZÁS

No media source currently available

0:00 0:01:09 0:00

A támadás igen jelentős kárt okozott, legalább nyolcan azonnal életüket vesztették, miközben Kijev és több más város jelentős részein leállt a víz- vagy az áramszolgáltatás.

Mindezt úgy érték el, hogy az ukrán légvédelem a támadásokban részt vevő drónok több mint háromnegyedét ártalmatlanítani tudta. A Kijevet támadó 28 drónból öt jutott át a légvédelmen, de már ezek is ilyen komoly rombolást tudtak véghezvinni.

A harcoktól durván félezer kilométerre lévő kijevieket egyébként egy héttel előtte kezdte el újra lőni az orosz hadsereg. Az akkori hétfő reggeli forgalmat még főleg nagy hatótávolságú rakétákkal támadták,

a drónok tömeges bevetése új jelenség volt

ebben a háborúban.

Mitől olyan különlegesek a drónok?

Általánosságban

a drónok legfőbb előnye, hogy elképesztően olcsók,

már ahhoz képest, hogy mennyire pontosak, kezelhetők, kicsik, mobilisak, vagy mekkora rombolást tudnak okozni, miközben hosszú ideig is képesek azonos teljesítményre.

Kevesebb katona életét kell velük kockára tenni, és a fegyver szállítása, karbantartása és használata is kisebb infrastruktúrát igényel. A drónokat emellett várhatóan továbbra is gyorsabb ütemben lehet fejleszteni, mint a versenytárs eszközöket. De ez évtizedek óta nem újdonság.

Pontosan mi is az a drón?
Leegyszerűsítve most a pilóta nélküli repülőgépekre (unmanned aerial vehicle – UAV) értjük a drón megjelölést. Azaz beleértve többek között a sokszor robotrepülőként (cruise missile) megkülönböztetett eszközöket, amelyek a rakétákhoz hasonlóan mindenképp megsemmisülnek a használat során. A modern katonai drónok egyes feladatokra előreprogramozhatók, de sokszor a távolból ember irányítja őket, ami egyes drónoknál jelenthet akár több csapat magasan képzett katonát, külön támogatórendszerekkel kiegészítve egy másik földrészen. A külső irányítás elemei szintén a drón részének tekinthetők. A katonai drónnak emellett képesnek kell lennie halált okozó hasznos teher célba juttatására is.

Az sem újdonság, hogy még a jól sikerült dróntípusok is inkább adott feladatokra hasznos eszközök, mintsem mindent vivő csodafegyverek, ha az ellenséges haderő közel azonos technológiai színvonalon és szervezettségen áll. Fontos körülmény még, hogy a drónok inkább a támadó- és megfigyelőképességet javították eddig.

„Egészen drasztikusan fogalmazva: ha a Bundeswehrnek kellett volna Azerbajdzsán ellen harcolnia ebben a konfliktusban, semmi esélye nem lett volna” magyarázta tavaly Michael Karl német alezredes arra utalva, hogy önmagában a harci- és kamikazedrónok elleni megfelelő légvédelmük hiánya is végzetes lett volna a német haderőre nézve.

A modern hadseregek hatvan-hetven éve egyre többféle feladatra használnak drónokat, mára lényegében a szúnyogméretűtől a tízemeletes panelháznál is nagyobb szárnyfesztávolságú monstrumokig.

Ez most abban csúcsosodott ki, hogy a történelem során még soha nem vettettek be ilyen nagy arányban drónokat háborúban. Ezért nemcsak a politikai, gazdasági és erkölcsi következmények miatt figyeli az egész világ az ukránok védekezését, hanem

a katonai doktrínák és technológiák szempontjából is.

Utóbbiak jelentőségét nehéz lenne alábecsülni. Sokan már olyasmit pedzegetnek, hogy ha az olcsó drónhadseregek gyorsan elavulttá teszik a hagyományos hadseregek döntő részét, elmosódhat a kapcsolat az országok gazdasági és katonai ereje között.

Ami rengeteg új háborút, fokozódó bezárkózást és alapvető világpolitikai átrendeződést ösztönözne. Egy túlzó példával: ha holnaptól ingyen osztanák a gépfegyvereket és kézigránátokat a kocsmában, drámaian át kellene alakítanunk a teljes eddigi életmódunkat.

Nem lovagi torna, hanem bújócska

A drónok szerepének megértéséhez érdemes fejben tartani, hogy a modern hadviselést alapvetően határozza meg az elsöprő tűzerő.

„Amit látunk, azt el tudjuk találni, amit el tudunk találni, azt meg tudjuk ölni” foglalta össze tömören William DePuy tábornok, az amerikai hadsereg Vietnám utáni újraszervezésének egyik vezetője. Ebből egyenesen következik, hogy nincs sok értelme még vastagabb páncélt rakni a katonákra, egyszerűen nem szabad ott lenni, ahova lőnek.

Leegyszerűsítve el kell bújni az ellenség elől, észrevétlenül felfedezni, ők hova bújtak, és pontosan oda irányítani nagy tűzerőt. Aztán gyorsan odébb állni, mert ennyi idő alatt már ők is felfedezhettek minket.

Német ágyúkkal orosz célpontok ellen
please wait

No media source currently available

0:00 0:02:54 0:00

E tevékenységek mindegyikében segíthetnek a drónok. Mivel a levegőben nincs igazán hova bújni a fejlett légvédelmi megoldások elől, ezért ha egy drónt időben felfedeznek, az általában meg is pecsételi a sorsát. A front közelében egy ukrán drón kezelőjének is három-öt perce lehet eltűnni, ha észreveszik, de a földön könnyebben találni fedezéket.

Anton Frolovnak, a Kruk drónkezelő-iskola vezető oktatójának nyilatkozata alapján például egy civil drón szokásos élettartama az aktív orosz ellenintézkedések mellett mindössze öt perc. De még ezek a kevésbé fejlett, gyorsan fogyó eszközök is nagy segítséget jelentenek a többi opcióhoz képest, meg is próbálnak mindent felhasználni.

„Nem hagytak nekünk más választástmondta Mihajlo Fedorov digitális átalakulásért felelős ukrán miniszter a Szabad Európának. Egy székre mutatva hozzátette: – Ha ez a szék tudna repülni, az is kint repülne.”

Óriási ütemben fogynak a felek drónkészletei. Az ukránok leginkább nyugati segítséggel próbálják pótolni, Putyinék pedig főleg a legújabb iráni drónok felvásárlásával. Kijevet is ilyenekkel, pontosan 28 darab Shahed–136 tömeges bevetésével támadta legutóbb az orosz sereg.

Repülő bombák tömege, de még nem rajban

A kijevi támadásban részt vevő Shahed–136-os tavaly bemutatott iráni kamikazedrón, de robotrepülőnek is lehetne nevezni, hiszen ha azonosította, utána harminc-negyven kilogrammos robbanótöltetével együtt becsapódik a célpontba.

3,5 méter hosszú, legfeljebb 185 km/h-val tud repülni hivatalosan akár több ezer kilométerre is, de erős a gyanú, hogy a valóságban ez inkább csak pár száz kilométer lehet.

Húsz-harminc ezer dolláros (8-12 millió forintos) darabárával nagyon olcsónak számít, tekintve hogy egy fejlett légvédelmi rakéta ennek a többszörösébe kerül. A rakéták ellen kifejlesztett izraeli Vaskupola rendszernél használt Tamir légvédelmi rakéta ára például a százezer dollárt is elérheti.

Érdekes párhuzam egyébként, hogy londoni lakosság terrorbombázására használt náci V–1 robotrepülő is nagyjából harmincezer dollárba kerülne mai áron.

Az ukrán hadsereg a leszedett vagy befuccsolt drónok felmérése után arra jutott, hogy rendre olyan szinten barkácsolt minőségűek, mintha kézzel készítenék őket.

Azért nem érdemes egyből iráni drónőstermelőket képzelni az iszfaháni piacra, ezeket a repülő bombákat egy fejlett iráni légiipari vállalat, a HESA gyártja.

Inkább az lehet a háttérben, hogy az Irán elleni régóta érvényben lévő szankciók miatt az alkatrészek és a gyártástechnológia oldalán is szükségmegoldásokat vethetnek be. Mindezzel együtt súlyos hiba lenne lebecsülni ezeket az eszközöket, a világon az egyik legtöbb erőforrást Irán áldozhatja a kiterjedt drónprogramjára.

A Shahed–136-nak távoli irányítási lehetősége nincs, de zavarás elleni eszközei vannak. Alacsonyan repül, jellegzetes hangja repülés közben a második világháborús Stuka bombázókéra emlékeztet.

„Ha egy Shahed egyszer befogta a célpontot, nehéz megállítani” – magyarázta Scott Crino, a Red Six Solutions iparági tanácsadócég vezetője a Wall Street Journalnak. Szerinte főleg az ukrán radarok, aztán az ukrán tüzérség lehet a fő katonai célpontja az új fegyvernek.

Ezeket a drónokat egyszerű szállítani, ötösével ki lehet lőni egy teherautóról is, az orosz kormány pedig több ezret vehetett belőlük. Az orosz sereg egyébként azonnal átmárkázta a terméket Geran–2-re, némelyiken kismértékben módosíthatott is.

Ezért az várható, hogy ez lesz Putyinék fő távolsági fegyvere a kifogyóban lévő precíziós rakéták után, netán utóbbiakkal együtt vetik be, ha az olcsó drónok túl tudják terhelni a fejlettebb ukrán légvédelmi eszközöket.

Emellett – miután alacsonyan és viszonylag lassan repülnek – kézifegyverekkel le lehet lőni őket. Sűrűn lakott városokban viszont veszélyes lövöldözni a házak között, már csak azért is, mert ha le is lövik a drónt, negyven kiló robbanóanyag becsapódása vagy felrobbanása mindenhol sérüléseket okozhat.

A tömeges dróntámadás szintlépésére, a rajban támadásra egyelőre semmilyen jel nem mutat. A rajban való feladatteljesítés során a drónok központi irányítás nélkül, egymással folyamatosan kommunikálva és egymás információit felhasználva dolgoznak. Egy ilyen rendszer nagyságrendekkel nehezítene meg bármilyen védekezési módot.

Párhuzamként a hasonló, de kisebb ukrán eszközök például az USA-tól kapott Switchblade drónok. Ezekből egy-kétezer érkezhetett mostanáig. Több verziója is van, a kisebbik 2,5 kilós, és nagyjából egygránátnyi hasznos terhe lehet, a nagyobbik 55 kilós, és a Javelinhez hasonló páncéltörő töltetet szállít.

Többszintű, drága védekezés várható

A drónt vagy az azt is felhasználó támadások elleni védekezés bevallottan le van maradva a támadási lehetőségek fejlődéséhez képest. Várhatóan drága lesz, és bonyolult, okkal foglalkoztatja az egész NATO-t.

A magyar védekezés eddig a titkosítás volt
Márciusban Magyarország és a paksi atomerőmű fölött olyan zavartalanul repült át egy bombával megrakott, meghibásodott régi szovjet drón, mintha a Magyar Honvédség mozdulni se tudott volna. A drón negyven perc alatt repült át az országon, végül Zágrábban zuhant le. A horvát államfő bejelentette, hogy ez csúnya, veszélyes incidens volt, és bíznak benne, hogy többé ilyen nem fordulhat elő. Hogy a Magyar Honvédség mivel foglalkozott ez alatt a negyven perc alatt, az 2052-ig nem derülhet ki, mivel harminc évre titkosították.

Drónokból már most is sokféle van, egészen eltérő potenciális képességgel és sebezhetőséggel. Lényegében bármilyen olyan fegyvert rájuk lehet rakni, amit a hagyományos repülőkre.

A hasonló tömeges dróntámadások ellen például az egyik legfőbb probléma az említett gazdaságosság lehet, ezért többszintű és változatos védelmi rendszerekre lehet számítani. A civilek számára teljesen biztos megoldás viszont alighanem hasonló lesz, mint a V–1 es rakéták esetében: hatótávolságon kívülre szorítani a támadókat, és végleg lezárni a háborút.

  • 16x9 Image

    Szalai Bálint

    Szalai Bálint a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének újságírója. Nyolc évig dolgozott az akkor leglátogatottabb híroldalnak számító Indexnél. Egyéb elismerések mellett 2015-ben megkapta a Gőbölyös Soma-díjat. A 2018/19-es akadémiai évben az Arizona Állami Egyetem Fulbright-program Humphrey-ösztöndíjasa volt. 

  • 16x9 Image

    Németh Dóra

    Németh Dóra a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének infografikusa, grafikusa. Korábban a Pesti Hírlap munkatársa volt, számos könyv, weboldal grafikai tervezésében, illusztrálásában működött közre. 

Maradjon velünk!

  • Szabad Európa a mobilján: töltse le ingyenes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

A stabil mobilkapcsolat érdekében a weboldal egyes funkciói az applikációban csak korlátozottan érhetők el.

XS
SM
MD
LG