Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Egeret szültek-e a vajúdó hegyek a Biden–Hszi-megbeszélésen?


Hszi Csin-ping elnök az akkoriban alelnökként szolgáló Joe Bident fogadja Pekingben 2013. december 4-én
Hszi Csin-ping elnök az akkoriban alelnökként szolgáló Joe Bident fogadja Pekingben 2013. december 4-én

Joe Biden amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök a világ vezetőiként tartott eddigi leghosszabb eszmecseréjükön vannak túl – ám úgy tűnik, a három és fél órás virtuális találkozó keveset ért el, ha egyáltalán elért valamit a szakadék áthidalásában a szuperhatalmak eltérő álláspontjai között.

A kínai állami média „őszintének, konstruktívnak, érdeminek és gyümölcsözőnek” minősítette a találkozót.

Egy magas rangú amerikai tisztviselő elmondta, hogy a videokonferencia a vártnál tovább tartott, és a két fél számos kérdésről tárgyalt Tajvantól kezdve a kereskedelmen át Észak-Koreáig, Afganisztánig és Iránig.

Senki nem puhított az álláspontján

Egyelőre semmi nem utal arra, hogy bármelyikük puhított volna egyre megrögzöttebb álláspontján – amely történelmileg ingatag pontra juttatta a világ két legnagyobb gazdasága közötti viszonyt –, különösen Tajvan kérdésében.

Nehéz bármilyen döntő következményt látni.

„Úgy tűnik, véleményt cseréltek mindenről a nap alatt, de nem jelentettek be döntéseket vagy politikai lépéseket” – mondta Scott Kennedy, a Washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának Kína-szakértője.

Korlátok és stabilitás kellenek

„Talán a következő napokban fény derül valamire – de ha nem, akkor ez a találkozó mindkét fél alapvető hozzáállásának újbóli ismertetése volt. Úgy tűnik, egyetértenek abban, hogy a kapcsolatnak bizonyos korlátokra és stabilitásra van szüksége, de nem értenek egyet abban, hogyan juthatnak el oda.”

A magas rangú amerikai tisztviselő a találkozó után azt mondta, hogy az eszmecsere célja amerikai részről nem elsősorban a feszültség enyhítése volt, és nem is feltétlenül ez volt az eredménye.

„Nem számítottunk áttörésre – mondta a tisztviselő. – Nem volt ott senki, aki jelentett volna.”

A kínai média szerint Hszi azt mondta, reméli, hogy Biden „politikai vezető szerepet” tud felmutatni annak érdekében, hogy az Egyesült Államok Kínával kapcsolatos politikáját „racionális és gyakorlatias” pályára állítsa, de úgy tűnik, hogy ezt nem nagyon ösztönözte, inkább vészjósló figyelmeztetéseket hangoztatott.

A két hajónak nem szabad karamboloznia

A lehetséges kulcsfontosságú töréspont, Tajvan kapcsán Hszi azt mondta, Kínának határozott intézkedéseket kell hoznia, ha a függetlenségpárti erők átlépik a vörös vonalat. Ugyanakkor arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok és Kína „olyan, mint két hajó, amelyeknek nem szabad összeütközniük”.

Daniel Russel, aki Barack Obama elnöksége alatt az Egyesült Államok topdiplomatájaként szolgált Ázsiában, most pedig az Asia Society agytrösztnek dolgozik, megjegyezte, hogy tíz hónapba telt, mire a vezetők eljutottak a személyes megbeszélésig, még ha csak virtuálisan is, és azt sugallta, hogy több ilyen jöhet.

Nem önmagában kell nézni

„Ezt nem egyszeri csúcstalálkozónak kell tekintenünk, hanem egy olyan fontos beszélgetéssorozat részének, amely stabilabb pályára terelheti a viszonyt, miközben a két fél továbbra is dühödten verseng egymással” – mondta.

„Remélhetőleg a kínai fél felhatalmazza csapatait arra, hogy hitelesebb tárgyalásokat tudjanak folytatni alacsonyabb szinteken. Ez azonban csak a kezdete annak a folyamatnak, amelynek révén kijuthatnak a mély gödörből, ami rendszeresebb kapcsolatot igényel a két vezető között.”

Paul Haenle, a pekingi Carnegie-Tsinghua Globális Politikai Központ igazgatója és a Nemzetbiztonsági Tanács egykori tisztviselője azt mondta, hogy bár a találkozó rövid távon stabilizálta a kapcsolatot, „érdemben nem foglalkozott az Egyesült Államok és Kína viszonyának hosszú távú strukturális kihívásaival”.

A kínai elemzők optimisták

A nyilvánvaló előrelépés hiánya ellenére néhány kínai elemző derűlátó, Vang Hui-jao, a pekingi Kínai és Globalizációs Központ elnöke pedig azt mondta, hogy a találkozó „nagyon pozitív jelzést” küldött.

„Úgy gondolom, hogy ez megállítja a kétoldalú kapcsolatok lefelé irányuló spirálját, és egy ideig stabilizálja az amerikai–kínai kapcsolatokat” – mondta, hozzátéve, hogy ez a Tajvani-szorosban tapasztalható feszültségek csökkentését is segítheti majd.

Vu Hiszn-bo, a sanghaji Fudan Egyetem amerikai tanulmányok igazgatója arról beszélt, hogy a Biden és Hszi közötti szeptemberi telefonhívást követően a mostani találkozóval folytatódott a kétoldalú kapcsolatok javulásának pozitív tendenciája.

„Úgy gondolom, hogy mindkét fél a figyelmét az együttműködés fokozására és a nézeteltérések hatékonyabb kezelésére fogja fordítani, hogy minimalizálja a súrlódások negatív hatását a kétoldalú kapcsolatokra” – mondta.

Készült a Reuters beszámolójának felhasználásával.
XS
SM
MD
LG