Idén már 280 esetben állt le kórházi osztály vagy szakellátás, sokszor személyzethiány miatt, és ezek előfordulása egyre gyakoribb – mondta a Szabad Európának Kunetz Zsombor egészségügyi közgazdász. Sok esetben nemcsak pár napig, hanem akár hónapokig nem kapják meg a betegek helyben az ellátást, és ez adott esetben súlyos következményekkel járhat.
Mint mondta, a leállásoknak három oka lehet:
- tervezett karbantartás,
- eszközhiány, meghibásodás
- személyzethiány.
Leginkább a CT-k szoktak elromlani, amelyekből még a nagyobb kórházakban is jellemzően csak egy darab van. Így esett ki például a nyári csúcsszezon alatt a siófoki kórház CT-je, amely a Balaton déli oldalát látja el. Vihették a betegeket a kaposvári kórházba mentővel – mondta a szakértő.
Ha egy ilyen leállás például egy olyan kórházban történik, ahol van stroke-ellátás, az is leáll, messzebbre kell vinni a beteget, ami adott esetben az életébe kerülhet vagy maradandó károsodást okozhat.
A leállások egyre gyakoribb oka lehet Kunetz Zsombor szerint a személyzet hiánya. A szakember úgy véli, hogy eddig ezt nem merték leírni, hanem karbantartást vagy eszközmeghibásodást jelentettek a kórházak, de most már egyre több helyen le is írják – tette hozzá.
Nehezen kutatható a Nemzeti Népegészségügyi Központ, az NNK adatbázisa, ezért nem tudja megmondani, hogy a leállások mekkora része történt személyzethiány miatt, ezt egyesével kellene megnézni – mondta a szakértő. Csak szeptember első húsz napjában 35 egészségügyi intézményben állt le az ellátás valamilyen területen, ebből 15 szakrendelő és húsz kórház.
Az év eleje óta 280 esetben fordult elő, hogy ideiglenesen bezárt egy kórházi osztály, vagy fel kellett függeszteni egy ellátást – mondta az adatok alapján Kunetz Zsombor.
A korábbi két évhez nehéz hasonlítani a kialakult helyzetet, mert a Covid-járvány torzítja a képet, akkor szintén gyakran kellett osztályokat bezárni a fertőzések miatt. A járvány előtti időszakkal lenne érdemes összevetni a mostani számokat, de ilyen adatbázis nyilvánosan nem elérhető.
A szülészet-nőgyógyászat, a fül-orr-gégészet, valamint a gyermekellátás területén a leginkább szembetűnő a leállás gyakorisága a szakértő szerint, többnyire olyan területeken, amelyeket könnyen lehet magánellátásban kezeltetni. Ez azért is van így, mert sok szakdolgozó a jogállási törvény miatt a magánszektorba ment – tette hozzá.
Mint mondta, gyakoriak az év végéig szóló leállások, ez kvázi azt jelenti, hogy addig tart, amíg nem találnak orvost vagy ápolót. Szerinte sok helyen ez reménytelen, van, ahol végleg megszűnt az ellátás.
Ilyen helyzetben nagyon rosszul járnak a betegek és a személyzet, mert az amúgy is zsúfolt további helyekre irányítják át a betegeket kijelöléssel, ahol nagy kihívás a megnövekedett esetek ellátása – mondta Kunetz Zsombor.
A szakértő szerint egy szervezési és rendszerhibát egy béremelés sem tud megoldani, de például az ápolóknak nincs is beígérve jelentősebb emelés, ami megállíthatná az elvándorlásukat. 15-20 százalékos emelés az ő fizetésük esetében semmire sem elég – jelentette ki.
Úgy véli, nem várható, hogy a helyzet javuljon a közeljövőben, mert nem látszanak azok a lépések, amelyek ezt megakadályoznák.
„Ahogy a Covid alatt tökéletesen láttuk, most ebben a helyzetben is, a gyeplő be van dobva, aztán lesz, ami lesz. Nincs semmiféle terv, kezelés, elképzelés, majd valahogy lesz” – fogalmazott.
Hiába sérül az ellátási kötelezettség, rendszerszinten jogilag nem lehet megfogni ezt a helyzetet, maximum az egészségkárosodást szenvedő betegek vagy a halottak hozzátartozói perelhetnek egyesével, ahol ok-okozati összefüggésben van a bekövetkezett eredmény az ellátás késlekedésével vagy hiányával – mondta a szakértő.
Ahogy arról korábban írtunk, nem lehetett szülni a hétvégén a budapesti Szent Imre kórházban. Az intézet a honlapján tájékoztatott erről, ahogy írták, a Dél-budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktatókórház Szülészeti és Nőgyógyászati Osztályán a betegfelvétel péntek éjféltől vasárnap reggelig szünetel „az osztály túlterheltsége, a területileg nem a kórházunkhoz tartozó, megnövekedett, nagyszámú átjelentkezések és a megbetegedések miatt kialakult személyi feltételek átmeneti hiánya miatt”.
Az rtl.hu nemrég számolt be arról, hogy a Fejér megyei kórházban szünetel a gyermek-gasztroenterológiai szakrendelés szakemberhiány miatt. A szülőknek legalább negyven kilométert kell utazniuk, ha ilyen vizsgálatra vinnék a gyereküket.
Korábban a Telex írta meg, hogy Sopronban augusztus végén megszűnt a gyermekkardiológiai ellátás, most Győrbe kell utazniuk ezért.
Júliusi hír volt, hogy leállt az urológiai fekvőbeteg-ellátás a szegedi klinikán „személyi feltételek átmeneti hiánya miatt”.
Nyilatkozott a Szabad Európának Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) titkára, az ebből készült cikkünk hamarosan megjelenik. Ebben egyebek mellett arról is szó lesz, hogy a MOK-nál abban bíznak, hogy jelentős átalakítás lesz az egészségügyben, és a tervekről még azelőtt lesz szakmai egyeztetés, hogy a kormány elé kerülne.
Svéd Tamás is úgy látja,
határozottan gyakrabban állnak le kórházi osztályok és szakrendelések, mint a korábbi években, hatékonyságában és minőségében is romlik az ellátás, amelynek fő oka a szakemberhiány.
A orvosi kamara szerint most már a be nem avatkozásnak nagyobb a politikai kockázata, mint a beavatkozásnak, mert ha minden így marad, a szétcsúszás folytatódik, és azt már mindenki nagyon erőteljesen érzi majd a bőrén.
Annak ellenére hogy az egészségügy egy darázsfészek, most már muszáj hozzányúlni, különben rossz vége lesz – fogalmazott a MOK titkára, aki szerint az egészségügyi közellátás lefelé tart, és az összeomlása komoly károkat okozna.
Kerestük az ügyben az Országos Kórházi Főigazgatóságot is. Azt kérdeztük egyebek mellett, meg tudják-e erősíteni, hogy emelkedik a leállások száma, ezzel sérül-e a betegek ellátáshoz való joga, mekkora a létszámhiány az orvosok és az ápolók körében.
„Az egészségügyi ellátórendszer működtetése, az ellátások szervezése során elsődleges és legfontosabb szempont a betegbiztonság. Ennek érdekében – amennyiben a szakmai minimumfeltételek bármilyen okból átmenetileg nem biztosíthatók – ideiglenes átszervezések válhatnak szükségessé, melyek minden esetben a beteg érdekeit tartják szem előtt. Az illetékes szervek és intézmények szorosan együttműködnek annak érdekében, hogy az egészségügyi ellátás minden térségben folyamatosan biztosított legyen, és a betegek az érintett időszak alatt is a lehető legmagasabb szintű ellátásban részesüljenek. Hazánkban egyetlen beteg sem marad ellátatlan” – áll a főigazgatóság válaszában.
