Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Elemzés – Mennyire erős pókhálót szőtt Brüsszel Orbán Viktor köré?


Orbán Viktor a Szerb Köztársaság Érdemrendje kitüntetéssel Belgrádban 2022. szeptember 16-án

Orbán Viktor politikai kommunikációját gyakran jellemzik harcias, militarista kifejezések, egyik kedvenc szófordulata például az, hogy „csapataink harcban állnak”. A magyar miniszterelnök tizenkét éve tulajdonképpen szüntelen küzdelmet folytat az ellen, amit ő és kommunikációs csapata leegyszerűsítően Brüsszelnek nevez. Váltakozó eredménnyel, mégis az a benyomás alakult ki szinte mindenkiben, hogy a magyar vezető előbb-utóbb mindig elérte célját, amelyet annak idején saját maga az illiberális demokrácia építésében jelölt meg.

A bizottság vasárnapi javaslata a Magyarország ellen indított eljárás folytatásáról az eddigi legnagyobb visszavonulás, amit a magyar kormány a tizenkét éve tartó háborúban végrehajtani kényszerül. Brüsszel szempontjából pedig az eddigi legnagyobb siker abban az évtizedes erőfeszítésben, amely a magyar jogállamiság helyreállítására irányul. Azt csak a jövő fogja eldönteni, hogy tényleges és fenntartható fordulatról vagy csak egy kérészéletű epizódról van szó.

Rövid pórázon

A döntés részleteiben és körülményeiben elmélyülve ugyanakkor erősen valószínűsíthető, hogy a bizottság olyan rendszert kényszerítene a magyar kormányra, amely ha nem is tenné teljesen lehetetlenné, de nagyon megnehezítené az uniós költségvetési pénzekkel való visszaélést úgy, hogy annak ne legyenek következményei. Ráadásul Brüsszelben olyan pókhálót szőttek, amely a feltételrendszerről szóló eljárás lezárását követően is rövid pórázon tartja majd a magyar hatóságokat, gondoskodva arról, hogy ne lehessen büntetlenül visszafordítani a bevállalt reformokat.

Ahhoz, hogy így alakult a helyzet, két tényezőnek a kormány szempontjából szerencsétlen találkozása kellett. Az egyik az a rendelet és eljárás, amely indokolt esetben pénzelvonással sújthatja a jogállami elvektől való eltérést, főleg a korrupciót. Johannes Hahn költségvetési biztos sajtótájékoztatóján meg is jegyezte, hogy látványosan akkor változott meg a magyar kormány hozzáállása, amikor Brüsszel július végi szándéklevelében elétárta a jogsértés várható anyagi következményeit, a 2021 és 2027 közötti uniós pénzügyi transzferek durván egyötödét. Budapest egészen addig minden vádat cáfolt és visszautasított.

Megtalálták Orbán gyenge pontját?

Most sokan gondolják azt EU-szerte, hogy no lám, mennyire igazuk volt, hogy Orbán Viktort csak a pénzzel lehet sarokba szorítani. Ez igaz, de az eljárás önmagában kevés lett volna ahhoz, hogy a magyar miniszterelnök beadja a derekát. Ehhez arra is szükség volt, hogy a kormányt a tizenkét év során először cserben hagyja „legendás szerencséje”, ahogy egy brüsszeli forrás lapunknak megjegyezte. Az évek óta tartó laza monetáris és költségvetési politika, az energiaválság, majd az ukrajnai háború nyomán tökéletes vihar kezdett kibontakozni a magyar gazdaság felett vágtató inflációval és az egyre gyengülő forinttal. Ennek egyik oka, hogy a pénzpiacok beárazták a geopolitikai kockázatokat, alaposan megnehezítve a kormány számára, hogy az adósság elszállása nélkül a piacról finanszírozza magát.

A stabilitás záloga egy pozitív üzenet, és ez nem más, mint a megegyezés az Európai Bizottsággal, ami megnyithatja az utat a várva várt pénzügyi források felé. A két folyamat – egyfelől az uniós jogállamisági mechanizmus, másfelől a drámaian romló gazdasági körülmények – egy ponton összeért, nem hagyva más választást Budapestnek, mint hogy elfogadja a felkínált alkut.

Bizonyára lesznek nem is kevesen, akik ezután is fanyalogni fognak, azt kifogásolva, hogy Orbán végül mégis „elfuthat majd a pénzzel”. Erre legalább három válasz van. Egy: ha így is lesz, azért meglehetősen drága politikai árat fog fizetni. Olyan árat, aminek néhány hónapja még a töredékét sem volt hajlandó elfogadni.

Kettő: az uniós szankciókat éppen azért hozták létre, hogy elrettentő erővel bírjanak, és ne kelljen alkalmazni, és ami még fontosabb: kicsikarják a kívánt változásokat. Ilyenformán az eljárás célja nem Orbán és a NER megbüntetése volt, hanem a hibás és törvénytelen gyakorlatok megszüntetése és az uniós pénzek rendeltetésszerű felhasználásának biztosítása. Még nem tartunk itt, de jól láthatóan ebbe az irányba halad a folyamat.

Három: ha Orbán Viktor nem is egyenlő Magyarországgal, különválasztani sem lehet teljesen a kettőt. Ezért a pénzmegvonás az egész országot érintené, így senkinek sem állhat az érdekében.

Hosszú távra szól

És bár a testületnél is sokan fenik a fogukat a magyar kormányra, az Európai Bizottságnak egyetlen célja lehetett az eljárással: az unió pénzügyi érdekeinek védelme. Ha ezt biztosítva látja, javasolni fogja az eljárás lezárását. A történet azonban itt még nem ér véget. A Brüsszel által javasolt megoldás ugyanis huzamosan intenzív megfigyelés alá helyezné Magyarországot jóval az eljárás lezárása után is. Ha visszalépést vagy erre irányuló kísérletet tapasztal, elvileg bármelyik pillanatban újraindíthatja a procedúrát.

Egy további nyomásgyakorlási eszköz lesz az Európai Bizottság kezében az eljárás keretében tett magyar vállalások kulcsfontosságú elemeinek beemelése a helyreállítási tervben rögzítendő mérföldkövek közé. Ezek egyike az egyszereplős pályázatok arányának csökkentése. Ha a mérföldkövekben kitűzött célok nem teljesülnek, a kifizetésekre sem kerülhet sor – mutatnak rá a testületnél. Végezetül a kormánynak az eljárás lezárását követően is háromhavonta tájékoztatnia kell majd a bizottságot a vállalt intézkedések végrehajtásáról.

Az idő majd megmutatja, mennyire szilárd és kijátszhatatlan védőhálót sző most Brüsszel Magyarországon az uniós pénzek köré. De még ezután is maradnak majd kérdőjelek, így az, hogy mennyire tudja majd függetlenül végezni a tevékenységét a közbeszerzéseket felügyelő Integritási Hatóság a magyar környezetben. Aztán működőképes lesz-e egy olyan hibrid rendszer, amelyben az uniós pénzeket különleges óvintézkedések és szabályok védik, a hazai költségvetési pénzeket viszont nem? A magyar kormány egyébként bizonyos esetekben, ott, ahol az uniós és a nemzeti pénzek érintkeznek egymással, az új szabályok alkalmazására a magyar közbeszerzésben is kötelezettséget vállalt.

Ursula von der Leyen annak idején az ígérte, hogy egyetlen ügy sem marad következmények nélkül. Ennek tükrében is érdekes, hogy a csomag már nem tartalmazza az agrárföldek árverése körüli anomáliákat, amelyek a korábbi bizottsági anyagokban még fajsúlyosan szerepeltek. Brüsszelben talán úgy gondolták, hogy ennek bizonyításához hosszabb idő kellett volna. Ez nem jelenti azt, hogy valamikor a későbbiekben nem porolják majd le a dossziét.

A javaslat egyértelműen november 19-ét jelöli meg határidőként a magyar kormánynak a vállalások zömének teljesítésére. „Magyarországon pontosan értik, hogy teljesíteniük kell” – szögezte le vasárnap Johannes Hahn, az EU költségvetési biztosa.

A magyar kormány tizenhét vállalása

  1. Az uniós források végrehajtásával kapcsolatos jogsértések és szabálytalanságok megelőzésének, feltárásának és kijavításának megerősítése az újonnan létrehozott Integritás Hatóság révén;
  2. a Korrupcióellenes Munkacsoport létrehozása;
  3. a korrupcióellenes keret erősítése;
  4. az uniós támogatás közérdekű vagyonkezelő alapítványok általi felhasználása átláthatóságának biztosítása;
  5. a közhatalom gyakorlásával vagy a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények esetén alkalmazandó külön eljárás bevezetése;
  6. az audit- és ellenőrzési mechanizmusok megerősítése az uniós támogatás megfelelő felhasználásának biztosítása érdekében;
  7. az uniós forrásokból finanszírozott egyajánlatos közbeszerzési eljárások arányának csökkentése;
  8. a nemzeti költségvetésből finanszírozott egyajánlatos közbeszerzési eljárások arányának csökkentése;
  9. jelentéstételi eszköz kialakítása az egyetlen ajánlattal lezárt közbeszerzési eljárások ellenőrzésére és bejelentésére;
  10. az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer fejlesztése az átláthatóság fokozásáért;
  11. a közbeszerzések hatékonyságát és költséghatékonyságát értékelő teljesítménymérési keretrendszer kidolgozása;
  12. cselekvési terv elfogadása a közbeszerzési verseny szintjének fokozása érdekében;
  13. a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtandó, a közbeszerzési gyakorlatokról szóló képzés;
  14. támogatási rendszer kialakítása a mikro-, kis- és középvállalkozások közbeszerzésben való részvétele költségeinek megtérítésére;
  15. az Arachne – a bizottság kockázatértékelési eszköze – alkalmazása;
  16. az OLAF-fal való együttműködés megerősítése;
  17. jogszabály elfogadása a közkiadások fokozott átláthatóságának biztosítása érdekében.
  • 16x9 Image

    Gyévai Zoltán

    Gyévai Zoltán a Szabad Európa brüsszeli munkatársa. Több mint harminc éve újságíró, ebből 25 évet Brüsszelben dolgozott tudósítóként. Pályáját az Esti Hírlapnál kezdte, majd a Köztársaság című hetilap és a Magyar Hírlap külpolitikai rovatának tagja volt. Ez utóbbit és a Figyelőt az EU központjából tudósította hosszú éveken keresztül. A BruxInfo brüsszeli uniós hírportál alapítója és főszerkesztője. Másfél évtizeden át az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorának állandó uniós szakértője.

XS
SM
MD
LG