Az uniós vezetők két héten belül másodszor találkoznak Brüsszelben, hogy megpróbálják elérni az energiaárak csökkentését, de nincs egyetértés a 27 tagállam között. A csütörtöki találkozón várhatóan a gázra vonatkozó ársapkáról is tárgyalnak, miután az Európai Bizottság legutóbbi javaslata nem részletezte annak pontos működését.
Egy 15 országból álló csoport, köztük Franciaország és Lengyelország támogatja az árplafon bevezetését valamilyen módon, de Európa legnagyobb gazdasága és gázvásárlója, Németország, valamint az európai gázkereskedelem egyik fő csomópontja, Hollandia határozottan ellenzi.
Olaf Scholz német kancellár a tárgyalások előtt közölte: az Európai Unió által javasolt gázárplafon csak az EU-n kívüli partnerekkel, például Dél-Koreával és Japánnal szoros együttműködésben működhet. Az árplafon „azzal a kockázattal jár, hogy a termelők máshol fogják eladni a gázt – mondta Scholz. – Ezért az EU-nak szorosan együtt kell működnie más gázfogyasztókkal, például Japánnal és Dél-Koreával, hogy ne versenyezzünk egymással” – tette hozzá.
A 27 tagállam várhatóan támogatni fogja a cseppfolyósított földgáz alternatív árjegyzését és a közös gázvásárlást.
Az uniós vezetők valószínűleg arról is tárgyalnak majd, hogyan finanszírozzák a lehetséges gázárintézkedéseket és a háztartások és a vállalkozások rezsicsökkentését az egekbe szökő energiaköltségek miatt.
A csúcstalálkozón vélhetően az Ukrajnának nyújtandó támogatásról is szó lesz, hogy hogyan segítsenek megbirkózni az ország energetikai infrastruktúráját súlyosan károsító orosz rakéta- és dróncsapások következményeivel.
A bizottság májusban kilencmilliárd euró (3700 milliárd forint) összegű támogatást és hitelt javasolt Ukrajnának, hogy a polgári közigazgatás működőképes maradjon.
Ebből eddig csak hárommilliárd eurót folyósítottak, ami arra készteti az uniós vezetőket, hogy javítsák a háború sújtotta országnak ígért támogatások kifizetésének módját.
A brüsszeli csúcstalálkozón az unió és Kína kapcsolatáról is szó lesz.
