Az év végén a gyakorlat szintjén is elhagyják a britek az EU-t. Közben a magyar kormány állóháborút folytat az Unióval a jogállamisági mechanizmusok miatt. Felmerül a kérdés: mi akadályozná meg a kormányt abban, ha ki akarna lépni az EU-ból? A válasz: semmi. De egy „hunxit” mégis valószínűtlen.
A jogállamisági kritériumok miatt belengetett vétóval újabb szakaszához ért a magyar állam és az Európai Unió amúgy is döccenőkkel teli kapcsolata, ráadásul úgy tűnik, az Európai Néppárttal is végleg szakítani akar a Fidesz. Ilyenkor sokakban felmerül a kérdés, mi van, ha esetleg már kifelé tartunk az EU-ból, és hogy egyáltalán dönthetne-e a magyar kormány önhatalmúlag úgy, hogy elhagyja az Európai Uniót.
Még mindig népszerű az EU itthon
Meglehet, Orbán Viktor az utóbbi időben több utalás szintű kijelentést is tett az „Unión kívüli élettel” kapcsolatban, mégis sok érv van amellett, hogy nem realitás a „hunxit”. Egyfelől az Európai Unió még mindig elég népszerű a magyarok körében, az EU nyári közvélemény-kutatása szerint a magyarok 53 százaléka azt mondta, hogy bízik az Unióban, 49 százalékuk pedig azt, hogy pozitív képe van az intézményről. Mindkét szám az EU-s átlag fölött van. Egy korábbi hazai felmérés azt is megmutatta, hogy a fiatalok önmeghatározásában is jelentős tényező az európaiság.
Az IDEA Intézet év eleji közvélemény-kutatása szerint csak a Fidesz szavazók 37 százaléka szerint fontos, hogy Magyarországnak leginkább az EU-val ápoljon jó kapcsolatot, míg az ellenzéki pártok támogatói között ez az érték 70-90 százalék között mozog.
Ennek ellenére egy kilépés feltehetően inkább ártana a kormánypárt népszerűségének, és sok bizonytalan szavazót elidegenítene, valamint a lehetséges gazdasági károk is súlyos csapást jelentenének az országnak.
Orbán Viktor megelőzte Erdogant és Macront
Keleten sem lennénk annyira vonzók a hunxit után
A Fidesz-szavazók között jóval magasabb Oroszország támogatottsága, mint az ellenzékiek között, és a kormány retorikájában is gyakran megjelenik, hogy Magyarországnak keleten is vannak szövetségesei (legutóbb a vakcina kapcsán került elő ez a trópus).
A Szabad Európának nyilatkozó közgazdász mégis arra hívta fel a figyelmet, hogy Peking és Moszkva számára nem lenne feltétlenül vonzó partner egy Európai Unióban bizonytalan helyzetű Magyarország – és akkor arról még nem is beszéltünk, hogy egy EU-n kívüli Magyarország mennyivel kevesebbet érne a szemükben.
Petschnig Mária Zita szerint nagyon súlyosak lesznek egy esetleges magyar vétó következményei az EU-s költségvetésre, de ő maga azt sem tartja kizártnak, hogy elindul az ország egy olyan lejtőn, amely nemcsak lefelé, de az unióból kifelé is vezet. Mégis egyelőre az a konszenzus, hogy jelenleg igen valószínűtlen, hogy akár a politikai üzenetek szintjén komolyabban felmerülne a kilépés lehetősége.
Ki-ki maga dönti el, mi a kilépés feltétele
De mi van, ha mégis úgy dönt a kormány, hogy el akarja hagyni az Európai Uniót? A kilépés lehetőségéről az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikkelye rendelkezik, amely kimondja, hogy minden országnak lehetősége van a kilépésre. A rendelkezés szerint a kilépésről minden ország a saját alkotmányos követelményei szerint határozhat.
A kilépési folyamat két évig tart, ezalatt van lehetőség elállni a kilépési szándéktól, de az Európai Bíróság a brexit körül kialakult vita miatt hozott ítélete értelmében csak akkor, ha „egyértelmű és feltétel nélküli módon egyoldalúan visszavonja [az adott ország] e bejelentést az Európai Tanáccsal közölt iratban, miután az érintett tagállam a saját alkotmányos követelményeivel összhangban meghozta a visszavonásról szóló döntést.”
Lehetne-e népszavazást tartani?
Azaz az EU nem szabja meg, hogy mik a kilépés feltételei, csak a kilépés menetét határozza meg, majd a kilépés utáni kapcsolatokról dönt, utóbbi zajlik éppen – inkább kevesebb, mint több sikerrel – az Egyesült Királyság esetében.
Kiírható itthon egy népszavazás a kilépésről? A jelenleg érvényes jog szerint nem. Magyarországon az Alaptörvény úgy fogalmaz, hogy „Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján – az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig – az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja.”
Tehát az Alaptörvény feltételezi, hogy Magyarország az Európai Unió tagja. Az országos népszavazásról pedig azt írja: „Nem lehet országos népszavazást tartani az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről”, valamint „nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről”.
Szóval egyenesen lehetetlen lenne népszavazást tartani a kilépésről a jelenlegi Alaptörvény mellett.
Kétharmaddal ki lehetne lépni
Magyarország csak úgy tudná elhagyni az EU-t, ha átírnák az Alaptörvényt, amelyhez kétharmados alkotmányozó többség kell, amivel jelenleg rendelkezik a kormánykoalíció. Ez egyébként egyáltalán nem ritka, a novemberben bejelentett módosítás, amelyben olyan sokat vitatott tételek is vannak, mint például, hogy az „apa férfi, az anya nő”, már a kilencedik alkalom, hogy belenyúlnak az Alaptörvénybe a 2011-es elfogadása óta.
De ha biztosra akar menni a kormány, akkor úgy is módosíthatja akár az Alaptörvényt, hogy átírja a népszavazás szabályait, és lehetővé teszi, hogy népszavazást írjanak ki a kilépésről – ahogyan népszavazással döntötték el 2003-ban a csatlakozást is.
Így, ha sikeres lesz a népszavazás, mondhatják azt, hogy a népakarat döntött – ahogyan ez történt az Egyesült Királyság esetében is. Dúró Dóra a Mi Hazánk Mozgalom politikusa egyébként pont a hetekben vetette föl, hogy az említett módosítást végre kéne hajtani.
November 11-én a Parlamentben az azonnali kérdések órájában a Mi Hazánk politikusa Orbán Viktort is szembesítette a javaslattal, aki azt válaszolta, szerinte az uniós ügyekről a parlamentnek kell döntenie, és nem népszavazásnak. A miniszterelnök a válaszában arra is kitért, hogy a nézeteltérések ellenére úgy gondolja, hogy Magyarországnak az EU-ban a helye.
Felforgatná a választást is, ha félidőn túl jelentenék be a kilépést
Ahogyan már korábban említettük, a két éves kilépési periódus alatt ugyanazokkal a demokratikus módszerekkel, amikkel elindították, le is lehet állítani a kilépést. Tehát, ha akár a napokban bejelentené a kormány a kilépést – ennek az esélye gyakorlatilag nulla – akkor is jóval a 2022-es parlamenti választások után zárulna le a folyamat, ami valószínűleg alapjaiban határozná meg a kampányígéreteket, például kampányolhatna azzal az ellenzék, hogy leállítják a folyamatot. Szóval ha akármelyik kormány biztosra akar menni, akkor legjobban akkor jár, ha a ciklus első felében kezdi el a kilépést.
Vissza is lehet lépni, de nincs külön eljárás
De tegyük fel, hogy kiléptette Magyarországot az EU-ból, és utána megbukik a kormány. Ilyenkor mi történik? A kilépési folyamat után (amelyet egyébként az Európai Tanácsnak lehetősége van meghosszabítania) Magyarország szabadon újra csatlakozhatna az EU-hoz.
Erről az esetről külön rendelkezik az 50. cikkely, amely kimondja, hogy ilyen esetben a 49. cikkely szerint kell eljárni, azaz nem tesz különbséget a „visszalépők” és az elsőnek belépők között az EU.
Érdekesnek találta cikkünket? Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!
