Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Közgazdászok szerint arroganciát és a 70-es évek gazdaságpolitikáját tükrözi az EU-vétó


Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke az EU csúcstalálkozójára érkezik Brüsszelbe, Belgiumba, 2020. október 15-én

Neves közgazdászok jegyzik azt a petíciót, amelyben arra figyelmeztetik a kormányt, milyen következményekkel járhat az országra nézve az uniós költségvetés és a világjárvány okozta károk elhárítását segítő helyreállítási alap elleni magyar vétó. A nyílt levél jegyzői közül kettőt, Petschnig Mária Zitát, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársát és Chikán Attilát, az első Orbán-kormány gazdasági miniszterét kérdeztük.

Chikán Attila: A jogállamisággal kapcsolatos elvárások nem újak

"Sántít az az érvelés, hogy kedvezőbb feltételekkel tudunk máshonnan hitelt felvenni, mint az Európai Unióból. Ez egyszerűen nem igaz" – kezdi a helyzetértékelést Chikán Attila, egyike azoknak a neves gazdasági szakembereknek, akik a magyar vétó elleni petíciót jegyzik.

Az a 2,5 milliárd eurós hitel, amit Orbán Viktor november második felében bejelentett, teljes egészében visszafizetendő, és rontja az államadósságot, míg az uniós hitel egy része vissza nem térítendő támogatás, és nem jelenik meg az államadósságban, erősíti meg az első Orbán-kormány gazdasági minisztere.

„Mindezt ráadásul teszi az a Fidesz, amelyik 2010-ben, kormányzása kezdetén deklarálta, hogy nem óhajt hitelből élni, most mégis, egy derűs reggeli napon 180 fokos fordulatot hajtott végre. Nem az elsőt, teszem hozzá”.

A hitel tehát kell a kormány szerint, de inkább választjuk a kedvezőtlenebb feltételeket, mint az EU-val való együttműködést, mondja a közgazdász.

Chikán Attila szerint az az érvelés sem állja meg a helyét, hogy a jogállamisági mechanizmussal új kötelezettséget támasztott az Európai Unió a tagállamokkal szemben.

2004-ben, amikor Magyarország az Európai Unió tagja lett, elfogadta azokat a feltételeket, amelyeket most gyűjtőnéven jogállamisági kritériumokként emlegetünk, hangsúlyozza a közgazdász. Minden uniós tagállam elfogadta azokat, más kérdés, hogy vannak renitens államok - nem csak Magyarország -, amelyek nem mindig és nem mindenben tartották magukat ezekhez a követelményekhez.

A szabályszegőkkel eddig kesztyűs kézzel bánt Brüsszel, indultak ugyan kötelezettségszegési eljárások, de komoly következményei nem voltak a szabályszegéseknek, ráadásul a Fidesz mindig ügyel arra, hogy formális joggal alátámasztott legyen a kifogásolt magatartás. Ennek az elnéző gyakorlatnak akar véget vetni az Európai Unió azzal, hogy a támogatásait a jogállamisági feltételek betartásához köti.

Chikán Attila szerint az Európai Uniónak három nagyon fontos célját sérti most meg a magyar és a lengyel kormány vétója:

  • a segítségnyújtást, amelyet több uniós ország nagyon vár
  • azt, hogy az Európai Unió megmutassa, nemcsak hajlandó, de képes is a szolidaritásra
  • azt, hogy képes volt kidolgozni egy olyan mechanizmust, amelyen keresztül a segítség, a szolidaritás megvalósítható

"Ennek a hármas célkitűzésnek a lényegébe vág bele megalapozatlan érvekkel és bántó arroganciával a magyar és a lengyel vétó, minden szereplőnek kárt okozva".

Petschnig Mária Zita: a 70-es évek magyar gazdaságpolitikáját idézik a mostani lépések

A közgazdász szerint Orbánék olyan, soha meg nem térülő beruházásokba mennek bele, mint Paks II. vagy a Budapest-Belgrád vasút, amelyek eladósítják az országot.

„Az a kormány, amelyik 2011-től folyamatosan az adósságráta csökkentése és a belföldről történő történő hitelfelvétel mellett kötelezte el magát, csak ebben az évben már 6,5 milliárd eurónál tart, és ezek teljes egészében visszafizetendő, az uniós hitelnél bizonyosan rosszabb kondícióval felvett összegek”.

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy lehet Moszkva és Peking felé kacsintgatni, de Magyarország most, mint az Európai Unió teljes jogú tagja tárgyal ezzel a két nagyhatalommal. Ha viszont a magyar kormány megvétózza az uniós költségvetést és a helyreállítási alapot, azzal nem csak azt éri el, hogy elesik 16,1 milliárd euró támogatástól - 2018-as árakon számolva -, amelyből 6,1 milliárd vissza nem térítendő forrás, hanem azt is, hogy saját magát értékeli le.

"Másodrendű uniós tagállammá „süllyesztik” Magyarországot, amely így már nem biztos, hogy olyan vonzó és használható kapcsolat lesz Oroszországnak és Kínának az Európai Unió felé, mint amilyen most".

Petschnig Mária Zita szerint nagyon súlyosak lesznek egy esetleges vétó következményei, de ő maga azt sem tartja kizártnak, hogy elindul az ország egy olyan lejtőn, amely nemcsak lefelé, de az unióból kifelé is vezet.

Azt, hogy ezt Orbán Viktor sem tartja elképzelhetetlennek, szerinte a miniszterelnök olyan megjegyzései erősítik, amelyekben arra céloz, hogy az unión kívül is van élet. Legutóbb például a Kossuth rádióban azt fejtegette, hogy lám, a britek, akik éppen kilépnek a közösségből, már oltanak a koronavírus ellen, „meg tudják védeni az állampolgáraikat”, míg az Európai Unióban erről egyelőre semmi hír.

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy mindez egy olyan évben történik, amikor 9 százalék lehet az államháztartási hiány, ha pedig ez bekövetkezik, akkor az adósságráta az év végére elérheti azt a szintet, ahonnan annak idején az egész Orbán-féle adósságkonszolidációs politika elindult.

Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

  • 16x9 Image

    Fazekas Pálma

    Fazekas Pálma a Szabad Európa budapesti irodájának hírszerkesztője. Csaknem 30 éve dolgozik újságíróként, elsősorban hírek, hírműsorok szerkesztőjeként, hírszerkesztőségek vezetőjeként. A nyomtatott és az elektronikus sajtó szinte minden területén dolgozott, így a Kurírnál, az Interpress Magazinnál, a Magyar Rádióban, a Westelnél, a Magyar Televízióban, az InfoRádióban, az Origóban és az Infostartnál is.  

XS
SM
MD
LG