Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Szakértő: „Ettől a törvénytől nyugodtan alhatnak a korruptak”


Képünk illusztráció

Úgy fogadta el hétfőn a kormánytöbbség a büntetőeljárásról szóló törvény módosítását, hogy a Törvényalkotási bizottság az utolsó pillanatban minden egyeztetés nélkül még szinte teljesen átírta a jogszabályt. A Fidesz szerint minden az Európai Bizottság kérésére történt, a bizottság megkeresésünkre nem kommentált.

Még nyáron jelentette be Gulyás Gergely egy kormányinfón, hogy több komoly jogalkotási döntésben egyeztek meg az Európai Bizottsággal annak érdekében, hogy Magyarország hozzájusson a koronavírus-járvány okozta gazdasági krízis enyhítésére létrehozott uniós helyreállítási alap (RRF) forrásaihoz. Ezek egyike volt, hogy a kormány vállalta: úgy módosítja a hazai büntetőeljárási szabályokat, hogy korrupciós ügyekben legyen lehetőség bírói felülvizsgálatra abban az esetben, ha a rendőrség vagy az ügyészség megszünteti/megtagadja a nyomozást, illetve a vádemelést.

Az ugyanis az EB részéről is évek óta ismétlődő kritika volt, hogy a Polt Péter vezette ügyészség feltűnően nagy arányban tagadja meg a vádemelést olyan korrupciós ügyekben, amelyek érintettjei kormányközeli szereplők. Gulyás Gergely nyáron azt mondta, hogy úgy módosítják majd a büntetőeljárásról szóló törvényt, hogy amennyiben egy korrupciós ügyben a rendőrség vagy az ügyészség megtagadja a nyomozást, illetve a vádemelést, bármely állampolgár felülvizsgálati kérelmet nyújthat be a bírósághoz, és ha a testület ezt megalapozottnak tartja, a nyomozás folytatására, illetve vádemelésre utasíthatja a rendőrséget, valamint az ügyészséget.

Az erről szóló törvényjavaslatot július 17-én be is nyújtotta a kormány a parlamentnek, hétfőn pedig el is fogadták a jogszabályt. A T/706-os számot viselő javaslatot a Fidesz–KDNP, a Jobbik és a Momentum támogatásával, a DK ellenszavazatával, az MSZP, a Párbeszéd, illetve a Mi Hazánk két képviselőjének tartózkodása mellett fogadták el. (Az LMP a parlament honlapja szerint nem vett részt a szavazásban.)

Vaktában lövöldözni

A jogszabály értelmében ha az ügyészség vagy a nyomozó hatóság korrupciós ügyben megszüntet egy eljárást, akkor az erről szóló döntés megszületésétől fogva három napon belül közzé kell tennie a határozat kivonatát egy később rendeletben meghatározott kormányzati honlapon. Csakhogy a közlés „nem tartalmazhat személyes adatot, továbbá olyan adatot vagy megfogalmazást, amely alapján meghatározott – akár természetes, akár jogi – személy a kivonatból azonosítható lehet”.

A kivonat így csak az eljárás alapjául szolgáló bűncselekményt (például hivatali visszaélés) és az ügy számát, a határozat dátumát és a döntést hozó szerv nevét (például Fővárosi Főügyészség) tartalmazza. Ez azonban nem elég ahhoz, hogy egy állampolgár be tudja azonosítani az adott, konkrét ügyet, így meg tudja fellebbezni az eljárás megszüntetését. „Ezzel valójában arra kényszerítik az állampolgárt, hogy vaktában lövöldözzön” – mondta a Szabad Európának Ligeti Miklós, a Transparency International korrupcióellenes civil szervezet jogi vezetője. A magyar büntetőeljárási gyakorlatban ugyanis gyakran még egy konkrét büntetőügy minden szereplője sem ismeri az adott ügy számát, beszéltünk olyan ellenzéki képviselővel, aki az elmúlt években több, kormányközeli szereplőkhöz köthető korrupciógyanús ügyben tett büntetőfeljelentést. „Sokszor még velem sem közölték, hogy mi az ügy száma. Az ügyiratszámot jellemzően akkor ismertette velem az ügyészség, amikor ellenem indítottak büntetőeljárást rágalmazás vagy becsületsértés gyanúja miatt” – fogalmazott a képviselő ironikusan.

Időprés

Így ha valaki szeretne bíróság előtt megtámadni egy nyomozást, vádemelést megszüntető határozatot, komoly nyomozó munkára lesz szüksége. Csakhogy erre mindössze harminc napja lesz onnantól kezdve, hogy az említett kivonat felkerült a kormányzati honlapra, a határidő elmulasztása jogvesztő hatályú. (A törvény szerint nem csak az eljárást megszüntető döntést lehet megtámadni, egy adott ügyben akár önálló vádindítványt is meg lehet fogalmazni, erre két hónap áll rendelkezésre.) Ligeti Miklós szerint ezek irreálisan rövid határidők, főleg azzal összehasonlítva, hogy magának a hatóságnak – a rendelkezésére álló apparátussal együtt is – ennél sokkal több ideje van a vádemelésre, vagy hogy arról döntsön, indít-e nyomozást egy feljelentés kapcsán.

Ha a bíróság elutasítja a felülbírálati vagy a vádindítványt, lehetőség van ismételt benyújtásukra, amiről a bíróság ülés megtartása nélkül dönt – vagyis az indítványozó szóban nem adhatja elő az érveit. Ligeti Miklós szerint ez sem felel meg a korrekt eljárás követelményeinek. Ha a testület elutasítja a beadványokat, már nem lehet fellebbezni a döntés ellen.

Ugyanakkor ha a bíróság befogadja az indítványokat, és új büntetőeljárásra utasítja az érintett hatóságokat, de végül nem marasztalnak el senkit, az egész eljárás költségeit az indítványozónak kell állnia. „Képzeljük el, hogy egy (NER-es milliárdost) érintő ügyben az ügyészség nem emel vádat, amit én megtámadok ez alapján a törvény alapján. Mire a (NER-es milliárdosék) már az egész elején közlik, hogy az egyik legdrágább magyar ügyvédi irodával látják el a jogi képviseletüket, óránként háromszázezer forintért. Merném tovább vinni az egészet, tudván, hogy bármilyen ítélet születhet végül?” – mondta a már idézett ellenzéki képviselő.

Törvényhozási trükközés

Az eredeti törvényszövegben ehhez képest számos módosítás is történt a Törvényalkotási bizottság indítványára az utolsó pillanatban. Ez ma már szokásosnak mondható eljárás a Fidesz részéről, és távobb szűkíti annak lehetőségét, hogy az ellenzéki képviselők a végszavazás előtt jól megismerhessék a jogszabályt. Az új szövegváltozat kiveszi a törvénymódosítás eredeti változatában szereplő korrupciós bűncselekmények közül a hivatali vesztegetés, illetve elfogadása enyhébbnek minősülő eseteit. Ezenkívül megszünteti az ismételt felülbírálati indítvány előterjesztésének lehetőségét, vagyis ha valaki indítványát egyszer már elutasította a bíróság, nemcsak nem fellebbezhet a döntés ellen, de új indítványt sem adhat be ugyanabban az ügyben.

Valamiért kikerül a szövegből az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság eljárást megszüntető határozatával kapcsolatos valamennyi rendelkezés – ennek okát még az üggyel foglalkozó ellenzéki képviselők sem értették, de tény, hogy így kevésbé lett precíz a jogszabály. Az új szövegváltozat szerint a felülbírálati kérelem elbírálására a Budai Központi Kerületi Bíróság Nyomozói Csoportjának nyomozói bírója lesz jogosult, a régi szövegben még a Fővárosi Törvényszék illetékességi területén eljáró nyomozási bíró hatásköre volt ez. Ennek okáról sincs még csak tippje se senkinek.

Kikerültek a javaslatból a vagyont érintő kényszerintézkedések, így például nem lehet hatósági zár alá venni egy felülvizsgálati korrupciós ügyben a gyanúsított vagyonát, ami lehetőséget adhat arra, hogy ha az illető attól tart, végül vagyonelkobzásra (is) ítélik, még idejében másra írassa vagyontárgyait.

Bekerült viszont az új változatba, hogy a jogi képviselő nélkül is folytatható a felülvizsgálati eljárás. (A korábbi szövegváltozat szerint az egész procedúrát csak jogi képviselő útján lehet intézni, a jogszabály kizárja az állam által kirendelt ügyvéd segítségének igénybevételét, így azonban komoly ügyvédi költségei adódhattak volna annak, aki meg akar támadni egy eljárást megszüntető határozatot. Igaz, ebben az esetben például a Transparency International vagy más korrupcióellenes civil szervezetek ingyen is vállalnak jogi képviseletet.) Szintén a módosítás eredménye a már említett 30 napos határidő a felülvizsgálati eljárás benyújtására, az eredeti szövegben csak 15 nap szerepelt - igaz, mint láttuk, még ez is nagyon szűk.

Ugyancsak bekerült a szövegbe, hogy az egész felülvizsgálati eljárás megszüntethető, ha a vádindítvány képviselője, illetve jogi képviselője önhibájából nem tudja teljesíteni eljárási kötelezettségét. (Ez lehet akár egy olyan eset is, hogy valakinek az eljárás alatt éppen külföldre kell utaznia a munkájából kifolyólag, így nem tud a hatóság rendelkezésére állni. Ilyenkor alapesetben be lehet mutatni igazolást, de jelen helyzetben erre nincs lehetőség.) Ennek kiegészítése még egy olyan új szabály is, hogy ha a vádindítvány képviselője vagy annak jogi képviselője tárgyalásra alkalmatlan állapotban jelenik meg egy tárgyaláson, akkor is meg lehet szüntetni a felülbírálati eljárást. Összességében Ligeti Miklós szerint "ettől a törvénytől nyugodtan alhatnak a korruptak, nem fogja elriasztani őket attól, hogy megtegyék, amit terveztek".

A módosítások indokaként mindössze annyi szerepel, hogy azokat „a kondicionalitási eljárás sikeres lezárása érdekében” tették. A Fidesz-frakció sajtóosztálya megkeresésünkre csak annyit közölt, hogy „minden módosítás az Európai Bizottság kérésének megfelelően történt”, az Európai Bizottság budapesti képviselete ugyanakkor kérdésünkre csak annyit válaszolt, hogy a tárgyalások még folynak a kormánnyal, így annak részleteiről nem nyilatkoznak. Az egész történetben pedig van még egy csavar: a törvénymódosítást hétfőn sürgősséggel fogadta el a parlament (ez volt az egyetlen törvény, amelyről aznap szavaztak), mert kedden már azt szavazta meg a Fidesz–KDNP, hogy a jogszabályt az Alkotmánybíróság elé terjesszék. Így még az is elképzelhető, hogy az AB visszadobja az egészet az Országgyűlésnek.

A magyar kormány tizenhét vállalása

  1. Az uniós források végrehajtásával kapcsolatos jogsértések és szabálytalanságok megelőzésének, feltárásának és kijavításának megerősítése az újonnan létrehozott Integritás Hatóság révén;
  2. a Korrupcióellenes Munkacsoport létrehozása;
  3. a korrupcióellenes keret erősítése;
  4. az uniós támogatás közérdekű vagyonkezelő alapítványok általi felhasználása átláthatóságának biztosítása;
  5. a közhatalom gyakorlásával vagy a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények esetén alkalmazandó külön eljárás bevezetése;
  6. az audit- és ellenőrzési mechanizmusok megerősítése az uniós támogatás megfelelő felhasználásának biztosítása érdekében;
  7. az uniós forrásokból finanszírozott egyajánlatos közbeszerzési eljárások arányának csökkentése;
  8. a nemzeti költségvetésből finanszírozott egyajánlatos közbeszerzési eljárások arányának csökkentése;
  9. jelentéstételi eszköz kialakítása az egyetlen ajánlattal lezárt közbeszerzési eljárások ellenőrzésére és bejelentésére;
  10. az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer fejlesztése az átláthatóság fokozásáért;
  11. a közbeszerzések hatékonyságát és költséghatékonyságát értékelő teljesítménymérési keretrendszer kidolgozása;
  12. cselekvési terv elfogadása a közbeszerzési verseny szintjének fokozása érdekében;
  13. a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtandó, a közbeszerzési gyakorlatokról szóló képzés;
  14. támogatási rendszer kialakítása a mikro-, kis- és középvállalkozások közbeszerzésben való részvétele költségeinek megtérítésére;
  15. az Arachne – a bizottság kockázatértékelési eszköze – alkalmazása;
  16. az OLAF-fal való együttműködés megerősítése;
  17. jogszabály elfogadása a közkiadások fokozott átláthatóságának biztosítása érdekében.

  • 16x9 Image

    Kósa András

    Kósa András a Szabad Európa főmunkatársa. 2001 óta újságíró, az elmúlt bő húsz évben volt a Magyar Hírlap, a Magyar Nemzet és a Hír Televízió munkatársa. Ezenkívül dolgozott a hgv.hu politika rovatának vezetőjeként és a tulajdonosok által 2022 augusztusában megszüntetett azonnali.hu főszerkesztőjeként is.

XS
SM
MD
LG