Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Felemás az orosz vakcinadiplomácia eredménye


Az orosz fejlesztésű Szputnyik V koronavírus elleni vakcinát készítik elő az oltáshoz az Észak-Közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelő oltópontján 2021. március 6-án.
Az orosz fejlesztésű Szputnyik V koronavírus elleni vakcinát készítik elő az oltáshoz az Észak-Közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelő oltópontján 2021. március 6-án.

Bár Oroszország az elsők között állított elő hatékony védőoltást a koronavírus ellen, a Szputnyik V vakcinák gyártója egyre nehezebben tudja teljesíteni a megrendeléseket. A belföldi oltóprogram viszonylag lassan halad, és nem sok esély van arra, hogy sikerül a külföldi megrendeléseket teljesíteni.

Amikor Oroszország augusztusban bejelentette, hogy a világon elsőként engedélyeztek egy koronavírus elleni védőoltást, sokan megkérdőjelezték, hogy a saját fejlesztésű Szputnyik V vakcina valóban átment-e a megfelelő klinikai vizsgálatokon. Későbbi, független vizsgálatok a vakcinákat hatékonynak találták, időközben inkább a gyártókapacitással akadtak problémák.

Geopolitikai célok szolgálatában

Az elmúlt pár hónapban több ország is nagy mennyiségben rendelt az orosz vakcinából (elsősorban azért, mert a korábban keresett brit, német és amerikai oltásokból általános hiány alakult ki a világpiacon). Szlovákia például március 1-én 200 ezer dózist rendelt, megkerülve az Európai Uniós beszerzést. Hasonlóan döntött Csehország is, Miloš Zeman elnök a héten Vlagyimir Putyinhoz fordult levélben oltásért. Több latin-amerikai, afrikai és posztszovjet ország szintén több millió dózis Szputnyik V-re vár.

Az orosz kormány persze különösen az európai vásárlásokra büszke. Az egyik állami tévécsatorna bemondója nemrég úgy fogalmazott: „a Szputnyik V fokozatosan meghódítja Európát”. A vakcina sikerétől az orosz diplomácia azt reméli, hogy az országot technológiailag fejlett, a nemzetközi közösséget segítő államként mutathassák be. Vlagyimir Frolov külpolitikai elemző az AP-nek úgy fogalmazott:

„Azzal, hogy Oroszország egyike annak az öt országnak, ahol hamar sikerült kifejleszteni a koronavírus elleni vakcinát, Moszkva könnyebben tudja magát high-tech, tudásalapú hatalomnak mutatni, semmint egy hanyatlóban lévő benzinkútnak.”

Lawrence Gostin, a Georgetown University professzora és a WHO munkatársa szintén azt mondta, „Putyin a vakcina segítségével javítja Oroszország megítélését (…) olyan helyeken használja geopolitikai célokra, ahol Oroszország növelni szeretné a befolyását.”

Lassan halad a hazai átoltás

Miközben Oroszország eddig teljesíteni tudta a külföldi megrendeléseket, a hazai oltóprogram több más országhoz képest lassan haladt. Júniusig az orosz kormány a felnőttek 60 százalékának, mintegy 68 millió embernek a beoltását ígérte. Ehhez az eddigi ütemmel aligha sikerülhet, hiszen február végéig legfeljebb 4 millió embert, a lakosság kevesebb, mint 3 százalékát oltották be. Ennek oka részben az, hogy az oltásokkal szembeni bizalmatlanság még mindig igen magas az országban, sokan vannak, akik nem tervezik beoltatni magukat.

A RDIF állami befektetési alap, amelyre rábízták a Szputnyik V menedzselését külföldön az AP kérdésére nem közölte, hány dózisnyi vakcinát exportál pontosan az orosz gyártó. A nyilvánosan elérhető adatok alapján, mintegy 50 külföldi ország összesen 2,4 milliárd adaggal rendelt az orosz vakcinából – kérdéses, hogy ilyen nagyságrendű megrendelést valóban tudnak-e időben teljesíteni.

Az Airfinity orvos-informatikai vállalat alapító-vezérigazgatója, Rasmus Hansen szerint „Oroszország nagyon távol van a megrendelések teljesítésétől”. 2020-ban csak 2 millió dózissal készültek el, mivel több gyár felszereléshiányra panaszkodott. Február 20-án az orosz miniszterelnök azt mondta, eddig 10 millió adag Szputnyik V készült, ami továbbra is elmarad a megrendelt 2 milliárd dózistól.

Nehéz Szputnyik V

A Szputynik-védőoltások úgynevezett vektor vakcinák, azaz legyengített vírust tartalmaznak, amely beindítja a szervezet immunreakcióját, elérve így a védettséget a fertőzés ellen. Az ilyen vakcinák eleve kevésbé alkalmasabb a tömeggyártásra, a gyártóknak, mivel biológiai anyagokkal kell dolgozniuk, így fokozott óvatossággal kell eljárniuk.

Egyes országokba a megrendelt Szputnyik-szállítmányok késve, vagy hiányosan érkeztek csak meg. A magyar kormány például áprilisig elvileg kétmillió dózist rendelt, azonban márciusig csak 325 600 adag érkezett. Menczer Tamás, a beszerzésért felelős államtitkár ennek ellenére optimista: februárban úgy nyilatkozott, „bár minimális késések előfordulnak, az orosz fél teljesíteni tudja az ígéretét”. Orbán Viktor március 5-én szintén azt mondta, „az oroszok nagyjából betartják, amit ígértek”.

Argentína 2,5 millió adagot kapott, a megrendelt 14 millió dózis töredékét. Mexikó összesen 24 millió adagot vár, de a februárban ígért 400 ezerből csak 200 ezer dózist kapott meg. Több országban, például Indiában, Brazíliában és Nepálban még a hiányzó engedélyek miatt nem indulhatott el az orosz vakcinák alkalmazása, vagy importja.

A vártnál gyengébb gyártókapacitásra persze a RDIF is felfigyelt, ezért idén a gyártás kiszervezésével próbálkoztak. Azonban egyelőre nincs arra mutató adat, hogy a brazil, koreai és indiai gyártók jelentős mennyiségű vakcinát állítottak volna elő.

Készült az AP tudósításának nyomán.
XS
SM
MD
LG