Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

3 perc: 400 fölött az euró; Magyarország nagyot kaszál az olajembargón; megduplázódott Orbán keresete


Orbán Viktor az olajszankcióról döntő EU-csúcson Brüsszelben 2022. május 30-án
Orbán Viktor az olajszankcióról döntő EU-csúcson Brüsszelben 2022. május 30-án

Ezek voltak a legfontosabb témáink az elmúlt 24 órában: 400 forint fölött az euró. Az OMV piaci árat fizet a biztonsági tartalékból felszabadított magyar benzinért és gázolajért. „Arra kérünk, hogy viselkedj valódi európaiként” – EP-képviselők levele Orbánnak.


Újabb mélypont: 403 forint is volt egy euró kedd este.

2008-ban, a gazdasági világválság idején, amikor 274 forintba került egy euró, a még ellenzékben lévő Orbán Viktor ezt mondta: „A forinttal nincsen nagyobb baj, a forinttal akkor lesz baj, hogyha nem tudjuk a bizalmi válságot megoldani. A miniszterelnök-csere a megoldása a forintválságnak.”

Nagyot kaszál Magyarország az olajembargón

Hiába vezetett be a kormány 480 forintos hatósági árat a nagykereskedelmi üzemanyagokra is, úgy tűnik, veszélyhelyzetben nem jár kedvezmény. Az OMV kénytelen piaci árat fizetni a biztonsági tartalékból felszabadított benzinre és gázolajra – írtuk meg tegnap. A készlet egyébként szinte csak fosszilis üzemanyagot tartalmaz, mert ha a bioetanolt is bekevernék, nem tárolhatnák öt évig.

Idetartozik, hogy a The Guardian szerint mindenki veszít, de Magyarország több mint kétszázmilliárdot nyer az orosz olajembargón. Az orosz olajjal szembeni uniós embargó alól felmentést szerző magyar kormány a közelmúltban 25 százalékos rendkívüli adót vezetett be az orosz nyersolaj és a világpiaci árak közötti különbségre – írta a brit lap, hozzátéve, hogy ezzel évi hatszázmillió dollár (mintegy 230 milliárd forint) rejtett hasznot szerez Budapest, ami „nem rossz pénz egy ekkora gazdaság számára”.

Az olajembargóval és a kimaradók hasznával foglalkozik videós Magyarázónk (Explainerünk) is.

„Arra kérünk, hogy állj a történelem jó oldalára a magyar emberekkel együtt, akik egyértelműen szolidárisak Ukrajnával. Arra kérünk, hogy viselkedj valódi európaiként.” Több tucat európai parlamenti képviselő, köztük tucatnyi néppárti politikus kérte levélben a magyar miniszterelnököt, hogy ne ukránok élete árán valósítsa meg saját politikai érdekeit, álljon a történelem jó oldalára, a világ demokratikus országai és a magyar nép mellé.

A képviselők nem értik, hogy Orbán miért igyekezett megvétózni az orosz kormány elleni hatodik szankciós csomag elfogadását, megtörni az uniós egységet és gyengíteni a szankciókat.

A NATO-nál a legégetőbb kérdés az orosz–ukrán háború mellett a török vétó Finnország és Svédország csatlakozási kérelmével szemben.

Magyarország vétóval fenyegetve pedig elérte (még néhány országgal együtt), hogy felmentést kapjon az orosz olaj uniós exportjának betiltása alól. Ukrajna uniós tagjelölti státusza is attól függ, hogy mind a huszonhét tagállam egyetért-e, amikor a hónap végi uniós csúcstalálkozón terítékre kerül a téma – írjuk összefoglalónkban.

Az EU-nak az elmúlt évtizedekben több területen sikerült átállítania a döntéshozatalt az egyhangúságról az úgynevezett minősített többségi szavazásra, ami azt jelenti, hogy akkor fogadnak el egy törvényt a tanácsban, ha azt a lakosság 65 százalékát képviselő huszonhét tagállam 55 százaléka támogatja. Sokan követelik, hogy a minősített többséget több, ha nem is minden szakpolitikai ügyben alkalmazzák. Ugyanezt javasolták a NATO-nak is.

Az ebbe az irányba való elmozduláshoz azonban egyhangúságra van szükség. Sokan, különösen a kisebb országok nem szívesen mondanak le a kiváltságról. Melyik más területen lenne egy olyan kis ország, mint Málta vagy Ciprus ellenvetése hirtelen ugyanolyan súlyú, mint Franciaországé vagy Németországé?

A végső kérdés persze az, hogy az EU (és a NATO) csak szuverén nemzetállamok laza közössége, vagy valami nagyobb és föderálisabb felé tartanak. A magyar kormány álláspontja ismert: az előbbi.

Szeverodonyeck maga a földi pokol – mutatja meg fotó-összeállításunk.

Zelenszkij ukrán elnök szerint ez a csata az egyik legnehezebb a háború kezdete óta, a kimenetele meghatározhatja a Donbász sorsát. Oroszország hetek óta Szeverodonyeckre, a stratégiailag fontos ipari központra összpontosítja tüzérségi erejét.

Orbán dönt minden kormánytag fizetéséről

Orbán Viktor volt a kormány egyik legrosszabbul kereső tagja, mert míg a miniszterek többségének fizetése kétmillió forint körül van havonta, ő hivatalosan másfél millió forintot kapott. Jár neki ezen felül 1,3 millió forint képviselői alapilletmény, a Fidesz elnöki posztjának betöltéséért viszont nem kap juttatást.

Tegnap a parlament elfogadta a Gulyás Gergely által előterjesztett, 61 oldalas javaslatcsomagot, így ezentúl a a kormányfő havi illetménye megegyezik a házelnök tiszteletdíjának összegével. Kövér László jelenleg 3,5 millió forintot keres havonta, így a képviselői juttatással együtt Orbán Viktor havi jövedelme 4,8 millió forintra emelkedik.

Ennél is fontosabb, és jól jellemzi a rendszer viszonyát a normativitáshoz és kiszámíthatósághoz, hogy arról is határozott a parlament, hogy ezentúl Orbán Viktor dönt a miniszterek, államtitkárok, kormánybiztosok fizetéséről.

Egy kormány nem szólhat bele abba, hogyan szabja meg árait egy légitársaság, amiatt legfeljebb az utasok panaszkodhatnak – mondta el a hvg.hu-nak adott interjúban Michael O’Leary, Európa legnagyobb fapados légitársaságának vezérigazgatója. A Magyarországon is piacvezető ír cég vezetője szerint álszent érv, hogy a magyar családoknak segít a kormány a veszteséges ágazatra kivetett extraprofitadóval.

Kellemes hírfogyasztást mára is!

Kerényi György

  • 16x9 Image

    Kerényi György

    Kerényi György közel harmincéves újságírói pályája során hét médiumot alapított vagy vett részt az indításában: köztük kalóz-, roma és két börtönrádiót, valamint mainstream újságokat. Volt a Kossuth rádió főszerkesztője és három évig dolgozott a szlovák közszolgálati média magyar adójánál, a Pátria Rádiónál. Tíz évig tanított az ELTE médiatanszékén. 

XS
SM
MD
LG