A Google-keresések alapján idén szeptember 21-én Oroszországban nagyon megugrott az érdeklődés a kéztörési megoldások iránt; aznap jelentették be az újabb mozgósítást. Nem változtak az erőviszonyok az Európai Parlamentben, hiányzik a magyar társadalomból az elemi szolidaritás – hétfői hírösszefoglalónk.
Miután az orosz hadsereg jelentős veszteségeket szenvedett az ukrán erők által indított ellentámadások miatt, Putyin orosz elnök szeptember 21-én részleges mozgósítást rendelt el.
Nem fogadták lelkesen az oroszok a háromszázezer tartalékos behívását. Több százezren próbálták azonnal elhagyni az országot.
Sokaknak juthatott eszébe viszont egy másik, régi lehetőség is a bevonulás ellen, az egészségügyi alkalmatlanság. Legalábbis erre utal, hogy szeptember 21-én a Google Oroszországból indított keresései között kilőtt például a csonttörés iránt érdeklődők száma.
Mindezeket lehagyta viszont a sokkal egyértelműbb, „hogyan lehet elkerülni a mozgósítást” kifejezés. Ez utóbbi is csak a mozgósítás bejelentésekor lett érdekes a helyieknek.
Nem lettek erősebbek az EU-szkeptikusok
2024 tavaszán tartják a következő európai parlamenti választásokat. A nemzeti erőviszonyok alapján elkészült a legfrissebb elemzés arra vonatkozóan, hogyan alakulnának az erőviszonyok az Európai Parlamentben, ha most lenne a választás. Összességében azt lehet mondani, hogy a hagyományosan többséget adó erők megőrizték vezető helyüket, nincs jele semmiféle jobboldali vagy EU-szkeptikus fordulatnak sem. Ugyanez mondható el az állam- és kormányfők tanácsának pártösszetételéről is, bár itt nagyon gyakran nem pártalapon köttetnek a szövetségek.
A nagy pártok közül a legtöbbet az Európai Néppárt veszítette képviselői helyeiből, de még mindig ők számítanak a legnagyobb frakciónak. Szorosan követi őket a szociáldemokrata csoport, akik felszálló ágban vannak.
A novemberi előrejelzéseket arányosítva azt a képet kapjuk, hogy az Európai Néppárt a helyek 21,6 százalékát foglalhatná el, a szociáldemokraták pedig 18,8 százalékkal állnak a második helyen, míg a parlamenti székek 11,7 százaléka a liberálisoké. Ez azt jelenti, hogy az Ursula von der Leyen (EPP) bizottsági elnökségét támogató három csoport a szavazatok abszolút többségét, 51,7 százalékát tudhatja maga mögött. Ez fontos szempont akkor, amikor az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti vitákról hallunk – például a magyar jogállamiság kapcsán.
Hihetetlen, mennyire nem vagyunk szolidárisak
Lányi András szerint nem kell megijedni, ha a tüntetések, tiltakozások sikertelennek tűnnek, mert a történelem nagy változásai átcsapásszerűen történnek. Sokáig semmi, lassan halmozódnak kudarcról kudarcra a megoldatlan problémák, aztán egyszer csak történik valami.
A Szabad Európa podcastsorozatában, a Szelfiben beszélgettünk a ma már inkább filozófusként, íróként, környezetvédőként ismert filmrendezővel. Szerinte a hatalom akkor szokott megbukni, ha elveszti a mértéket.
A volt Eötvös-diák Lányi András nagyon büszke volt alma materére, szerinte most végre szélesebb körű összefogás van tanárok és diákok között, ehhez kellene az értelmiség többi részének is csatlakoznia, hogy együtt az egész társadalmat megszólítsák.
Koszovó útja az unióba
Koszovó – a többségében albánok lakta volt szerbiai tartomány – egészen eddig potenciális EU-tagjelöltnek számított, de az EU e heti csúcstalálkozója után már a tagjelöltek sorában tudhatja magát.
Oroszország ukrajnai inváziója az elmúlt hónapokban új lendületet adott az EU bővítésének. Miután Ukrajna és Moldova nyáron megkapta az EU-tagjelölti státuszt, Bosznia-Hercegovina pedig karácsony előtt követi majd őket, Koszovó lenne az egyetlen olyan ország a Nyugat-Balkánon, amely hivatalosan még mindig nem nyújtotta be csatlakozási kérelmét.
Igen ám, de amikor Koszovó benyújtja a kérelmet, ez lesz az első alkalom, hogy egy olyan ország kéri, hogy a klub tagja lehessen, amelyet nem ismer el hivatalosan az EU összes tagállama.
Az uniós elnökséget január 1-jén átvevő Svédország lesz az, amely érdemben fog foglalkozni az üggyel. Ez pedig a többi uniós fővárossal, nevezetesen a Koszovót el nem ismerőkkel való konzultációval kezdődik.
Ez is érdekelheti még
A Telex dokumentumfilmet forgatott a Kispál és a Borzzal. Miután kiderült, hogy 2022 augusztusában újra fellép a Kispál és a Borz, sőt új albumot is kiadnak, elkezdtek forgatni a zenekarral. Ott voltak velük a koncerten, a backstage-ben és a próbafolyamat alatt is. A zenekar tagjai pedig elmesélték a feloszlásig vezető utat, és hogy mi mindennek kellett változnia ahhoz, hogy megint együtt tudjanak zenélni.
Az Origo arról számol be, hogy Ferenc pápa már 2013-ban aláírta lemondó nyilatkozatát arra az esetre, ha súlyos és állandó egészségi problémák miatt képtelenné válna teljesíteni a pápasággal járó kötelezettségeit – derült ki egy vasárnap nyilvánosságra hozott interjúból.
Legyen szép hetük!
Benyó Rita
