Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

3 perc: Minek ide kétharmad, ha még évekig rendkívüli jogrendben élünk?


A veszélyhelyzeti kormányzás két kulcsszereplője: Orbán Viktor kormányfő (j) és Pintér Sándor belügyminiszter 2021. március 26-án az operatív törzs ülésén

Legfontosabb témáink között most a magyar–uniós viszonnyal foglalkoztunk két cikkben is. Hiába van vége a járványnak, jön a háború miatti veszélyhelyzeti kormányzás. És a hétvége.

Az orosz katonák mégsem másznak be a mariupoli vasgyár kazamatáiba, hogy kifüstöljék a város megmaradt kétezer védőjét. Teljes blokád alá vonták a hatalmas üzemet. Egyelőre a donbászi offenzívájuk is eredménytelen.

Peking továbbra is lavírozik az orosz–ukrán háború kapcsán. A kínai elnök megerősítette, hogy országa nem támogatja az egyoldalú büntetőintézkedéseket, az „ítélkezés messzire nyúló karját”, közvetlenül azonban nem említette az ukrajnai háború miatt Oroszországgal szemben elrendelt nemzetközi szankciókat.

Peking az ukrajnai invázió február 24-i megindítása óta többször is élesen bírálta az Oroszországgal szembeni nyugati szankciókat, ugyanakkor – hasonló büntetőintézkedésektől tartva – nem is állt ki teljes mellszélességgel Moszkva mellett, noha a katonai akciót nem ítélte el.

Szorongatják a magyar kormányt az unióban

A határokon átnyúló áfacsalások mellett csak 2015-ben az uniós strukturális alapokból mintegy 638 millió euró tűnt el vagy használták fel nem megfelelően. Mivel ezek kivizsgálására nem voltak alkalmasak az unió addigi szervei, 2021. június 1-jén megkezdte működését az Európai Ügyészség, amelynek hatásköre van arra, hogy kivizsgálja az uniós költségvetést érintő, csalással, korrupcióval, pénzmosással és határokon átnyúló áfacsalással kapcsolatos bűncselekményeket, és büntetőeljárás alá vonja az elkövetőket. Laura Codruța Kövesi, az ügyészség vezetője az Európai Parlamentben, két szakbizottság előtt számolt be első néhány hónapos tapasztalataikról. Tavaly 515 vizsgálatot indítottak, 5,5 milliárdos kárt tártak fel az EU-ban.

A magyar és a lengyel kormány nem csatlakozott az Európai Ügyészséghez. A dán, svéd és ír távolmaradás nem okozott akkora problémát, lévén mindhárom állam az EU nettó befizetője, az uniós pénzek nem náluk tűnnek el.

Hogy Magyarország és Lengyelország mennyire hiányzik az ügyészi együttműködésből, arra a testület első jelentése hívta fel a figyelmet, amely a 2021. július és december közötti időszak adatait tartalmazza. A határon átnyúló ügyek közül ugyanis 17 érinti Magyarországot is, ennél csak Lengyelországban van több, 23 eset. Az együttműködésből kimaradó három további ország összesen nyolc áfacsalásban érintett.

Ugyanakkor az öt ország közül magasan Magyarországról érkezett a legtöbb bűncselekménygyanúval kapcsolatos bejelentés, 28 darab, míg a második Lengyelországból csak kilenc esetet jelentettek magánszemélyek vagy szervezetek. Amennyiben a két ország az Európai Ügyészség tagja lenne, a testület már meg is indíthatná a vizsgálatot.

Bár hírek szerint a magyar kormány kompromisszumkész, hogy hozzáférjen a számunkra befagyasztott uniós támogatásokhoz, az Európai Ügyészséghez csatlakozását továbbra sem ajánlotta föl.

Újból a magyar jogállamiság és a szexuális kisebbségek magyarországi helyzete volt a téma az Európai Parlamentben. Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság az igazságügyért felelős uniós biztost, Didier Reynderset hívta meg, hogy számoljon be a magyar jogállamisággal kapcsolatos fejleményekről, különös tekintettel az LMBTQI közösség helyzetéről.

A vita sok újat nem hozott, de kiderült, hogy a Fidesz tulajdonképpen támogatók nélkül maradt, az európai politikusoknak pedig elegük van az Orbán-kormányból és abból, hogy az Európai Bizottság folyamatosan elodázza a határozott fellépést, miközben folytatódik a magyar demokrácia leépítése és az uniós pénzek elherdálása. A vitatott témák végére azonban csak az Európai Bíróság tud pontot tenni – valamikor.

Németország, Spanyolország és Portugália balközép vezetője közös nyilatkozatban buzdította arra a franciákat, hogy szavazzanak a centrista Emmanuel Macronra a szélsőjobboldali Marine Le Pennel szemben az elnökválasztás vasárnapi, második fordulójában.

Lehet-e különleges jogrendben polgári engedetlenkedni?

„Eszköz a polgári engedetlenség, én is szerveztem már több ilyet”hangzott el a Díszellenzék? című, a TASZ által szervezett beszélgetésen, ahol ellenzéki parlamenti képviselők civilek felvetéseire válaszolva beszéltek arról, milyen lehetőségeik vannak a politikusoknak a következő négy évben.

A kormány szerint az orosz–ukrán háború hónapokig, akár évekig is eltarthat. A koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet május 31-én megszűnik, az ukrajnai háború miatt azonban a kormány javaslatot tesz arra, hogy az Alaptörvényben kiszélesítsék a veszélyhelyzet jogállását a humanitárius katasztrófa, illetve a szomszédos országban zajló háborús konfliktus esetével.

Gulyás Gergely úgy fogalmazott: remélhetőleg nem kell majd élni ezzel az eszközzel, de meg kell teremteni a lehetőségét.

Ukrajna keleti részén nyolcadik éve tart a háború, és még ha most Putyin Oroszországhoz csatolja is azokat a megyéket, ezt a nemzetközi közösség (benne várhatóan Magyarország) nem fogja elismerni. Vagyis továbbra is háborús helyzetnek minősíthető állapot lesz a velünk szomszédos Ukrajnában. Magyarán egyetlen uniós országként nemhogy évek óta, de még évekig életben lehet Magyarországon egy különleges jogrend, benne a kormány szinte teljes korlátozatlanságával. Minek ide a kétharmad?

  • 16x9 Image

    Kerényi György

    Kerényi György közel harmincéves újságírói pályája során hét médiumot alapított vagy vett részt az indításában: köztük kalóz-, roma és két börtönrádiót, valamint mainstream újságokat. Volt a Kossuth rádió főszerkesztője és három évig dolgozott a szlovák közszolgálati média magyar adójánál, a Pátria Rádiónál. Tíz évig tanított az ELTE médiatanszékén. 

XS
SM
MD
LG