Hétvégi legfontosabb témáink között szerepelt az Ukrajna elleni várható orosz támadás miatti kelet-európai NATO-erősítés; egy szerb oligarcha küzdelme Vučić elnök ellen és az Orbán-kormány harca az államadósság ellen.
Videóban mutattuk be, hogy hogyan lehet úgy fölszámolni egy cigánytelepet, hogy egy másik szegregátum lakossága megduplázódik. A nyíregyházai Keleti-telepről 70 családot költöztettek át, a pénzt az Unió adta – amíg rá nem jöttek Brüsszelben, hogy a szociális városrehabilitációs pályázaton nyert pénz a város szegregációra költötte. Nyíregyháza önkormányzatának több mint 1,7 milliárd forintos EU támogatást kell visszafizetnie.
Lavírozás Putyin és a NATO között
Orbán Viktor erős ellenzéki, valamint uniós és NATO-nyomás alatt van közelgő Putyin-látogatása miatt.
Bár a magyar külügyminiszter pénteken még nem zárkózott el attól, hogy NATO-katonák érkezzenek Magyarországra az ukrajnai orosz fenyegetés miatt, azóta a honvédelmi miniszter bejelentette, hogy ennek nem látják szükségét.
A szövetségesek azt fontolgatják, hogy nagyjából ezer-ezer újabb NATO-katonát küldenek Romániába, Bulgáriába és Magyarországra a feltételezett, Ukrajna elleni, közeljövőbeli orosz támadás elrettentése érdekében.
Északi szomszédunk kormánya viszont nem utasítja ezt el, pedig a szlovák társadalomban erősebb az oroszbarátság, mint a magyarban. Sőt, ott az ellenzék vezető pártja is helyes lépésnek tartja, hogy az Egyesült Államok katonákat vezényel a kelet-európai NATO-tagállamokba.
Nehéz az oligarchák élete
A szerb elnök, Vučić jobboldali Szerb Haladó Pártja 2012-es kormányra kerülése óta szinte teljes ellenőrzést szerzett a hazai médiavilág felett azáltal, hogy a korábban állami tulajdonban lévő vállalatokat vagy eladta a vele együttműködő oligarcháknak, vagy pedig megvásárolta a már befutott médiamágnások lojalitását.
Ők cserébe biztosítják, hogy televízióállomásaik és újságjaik a kormány szócsöveként működjenek, elhallgattatva a kritikus tudósításokat, támogatva Vučić politikai irányvonalát és támadva ellenfeleit.
A szerb labdarúgás nemrég azért került a nemzetközi címlapokra, mert bejelentették, hogy a Sport Republic, a Dragan Šolak szerb médiamágnás által támogatott befektetési cég 135 millió dollár értékben nyolcvanszázalékos részesedést szerzett az angol Premier League-ben szereplő Southampton F.C. csapatában.
Šolak Aleksandar Vučić szerb elnök ellenfele, akit az állam kiszorította a labdarúgás televíziós jogaiból, gyengítve ezzel médiabirodalmát. Šolak valószínűleg a vásárlással próbál visszavágni. Egy futballklub tulajdonlásával „Šolak jogosult lesz részt venni a Premier League-en belüli magas szintű megbeszéléseken (…) ahol a közvetítési szerződések odaítélésével kapcsolatos kulcsfontosságú kérdésekről döntenek. Így szerepet kap a közvetítési szerződések odaítélési kritériumainak alakításában”, ami a Southampton profitjának kedvezne, és potenciálisan befolyást gyakorolhatna a közvetítési jogokat megszerző Telekom-csoportra – írtuk meg a hétvégén.
Élni a mának
Elvesztette vagy sem az Orbán-kormány az államadósság elleni harcot? Sikerült-e csökkenteni az adósságot, biztonságosabb-e jelenleg az állam tartozásait kezelni? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ, amikor megvizsgáltuk az elmúlt tizenöt év folyamatait: hogy alakult a magyar állam adóssága.
A 2010-es kormányváltáskor az államadósság 19 ezer milliárd forint volt, ami 2020-ra majdnem megduplázódott, 36 ezer milliárd forint fölé emelkedett. A bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított adósságráta 80,2 százalék volt 2010-ben, fokozatos csökkenés után, 2020 év végére 80,1 százalékra emelkedett vissza a mutató. Vagyis Orbán szavaival élve, ismét közel kerültünk az adósrabszolgasághoz. Viszont az állam már nem a külföl, hanem belföldi szereplők felé adósodott el, ami kedvező folyamat.
A rövid távú adósságcsökkentés ára az állam hosszú távú megterhelése volt: 2011-ben ugyanis államosították a magánnyugdíj-megtakarításokat.
Bíróság elé kerül a Pegasus-ügy
A TASZ minden lehetséges jogi eszközzel fellépne az egész magyar titkos megfigyelési szabályozás ügyében, izraeli és uniós eljárást is kezdeményeznek a Pegasus-ügy kapcsán. Szerintük többek közt a magyar Alaptörvénnyel is ellentétes, hogy a törvénytelenül megfigyelt áldozatoknak nincs jogorvoslati lehetőségük Magyarországon.
A titkosszolgálatok lényegében korlátlan megfigyelési jogosítványokkal rendelkeznek Magyarországon és független szerv helyett politikailag elkötelezett miniszter ad engedélyt az információgyűjtésre, és arról is ő dönt, hogy a megfigyelés jogszerű-e.
A melós-politikus erősítené a munkavállalói jogokat
Vannak dolgok, amiket ki kell mondani, és ebben Márki-Zay Péter jó – mondta podcastunkban az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjének tanácsadója. Komjáthi Imre feladata a munkavállalói jogok képviselete és a szakszervezetekkel való kapcsolattartás. Azt ígéri, hogy az ellenzék győzelme esetén visszaállítják a szakszervezetek érdekérvényesítő képességét és erősítik a munkavállalók jogait. Sőt az államigazgatásban tevékenykedők, vagyis a tanárok és az egészségügyi dolgozók is köthetnek kollektív szerződést a jövőben, amellyel erősebb jogaik lesznek a munkáltatóikkal szemben. Komjáthi szerint a munkavállalókat kétféleképpen lehet védeni: erős szakszervezetiséggel és ha az állam maga alkalmaz fékeket és ellensúlyokat.
És végül az aktuális COVID-hírek. Hétvégén 176-an haltak bele a fertőzés következményeibe, és három nap összesen 45 407 új fertőzöttet igazoltak.
És ha valaki még több Szabad Európát szeretne: alakítottunk egy Facebook-csoportot, ahol extra ingyenes tartalmakat osztunk meg, ahol felteheti kérdéseit interjúalanyaink számára, és ahol megoszthatja tapasztalatait, szakértelmét újságíróinkkal. Ez a Szabad Európa Bennfentes, ahol Önt is várjuk. Csatlakozzon ezen a linken és jó időtöltést kívánunk!
Kellemes napot!
Kerényi György
