Közös orosz-török támaszpontot hoztak létre a karabahi tűzszünet ellenőrzésére
A török és az azeri elnök egy katonai parádén 2020-ban, Bakuban
Közös ellenőrzőpontot hozott létre Oroszország és Törökország Hegyi-Karabah mellett, az azeriekhez került területen. Az oroszok azt ígérik, az örmények lakta területre nem léphetnek be a török katonák, csak az Azerbajdzsánhoz került járásokat ellenőrizhetik.
Szombaton, katonai ceremónia közepette megnyitották azt az ellenőrzőközpontot Hegyi-Karabah mellett, amely létrehozását a pénteken jelentette be a török és az orosz hadügyminisztérium. A közös orosz-török irányítású központot a két ország bejelentése szerint azért hozzák létre, hogy a segítségével ellenőrizzék az azeriek és örmények közötti tűzszünet feltételeinek betartását.
2000 békefenntartót küldött Oroszország
A vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahban és vidékén tavaly szeptember és november között folyt háború. A többségében örmények lakta régiót az első, 1994-ben véget ért karabahi háború óta a szomszédos Örményország által támogatott szakadár köztársaság ellenőrizte, amelyet a nemzetközi közösség nem ismert el. Köztük Azerbajdzsán sem, amely saját területének tekintette Karabahot és az enklávét körülvevő területeket, amelyeket 1994 óta szintén az örmények tartottak ellenőrzésük alatt.
A tavaly kiújult konfliktus Azerbajdzsán győzelmével zárult, akik elfoglalták a vitatott terület nagy részét. A konfliktus másik nagy győztese Oroszország lett, hiszen Moszkva békítőként léphetett fel az örmény-azeri konfliktusban. Novemberben a két fél egy olyan, Oroszország által diktált tűzszüneti egyezményt fogadott el, amelynek részeként Azerbajdzsán bekebelezi a karabahi enklávét körülvevő területeken, kivéve egy szűk korridort Örményország és Karabah között, amelyet 2000 orosz békefenntartó ellenőriz. Maga Karabah de facto az örmény szakadár kormány ellenőrzése alatt marad, vagyis a terület nemzetközi státusza tulajdonképpen nem került rendezésre.
Miután Azerbajdzsán fő szövetségesének, Törökországnak a rendezésben nem jutott jelentős szerep, a tűzszünet után a török kormány megpróbálta elérni, hogy ők is küldhessenek békefenntartókat a régióba. Ennek eredményeként novemberben az orosz és török hadügyminisztérium aláírt egy szerződést egy közös, orosz-török fenntartású ellenőrzőpont nyitásáról.
Oroszország azt azérta szerződés aláírásakor gyorsan leszögezte, hogy a törökök befolyása korlátozott lesz: csak azeri területen, megfigyelési céllal lehetnek jelen, és magának Karabahnak a területére nem léphetnek török katonák.
A pénteki bejelentés után az ellenőrzőpontot Agdam járásban nyitották meg, vagyis egy olyan területen, amelyet a tűzszünet óta de facto Azerbajdzsán ellenőriz. Az orosz és török hadügyminiszterek elmondása szerint a központot a két ország hadserege közösen működteti majd.
A török hadsereg jelenleg 38 katonát állomásoztat a területen, akiket Abdullah Katirci dandártábornok vezet. Az orosz kontingens vezetője Viktor Fyodorenko dandártábornok lesz. A térség megfigyeléséhez drónokat is használhatnak a támaszponton állomásozó békefenntartók.
A senki földjén: Agdam, Hegyi-Karabah szellemvárosa a visszafoglalás előtt
1/15Ez itt Agdam. Az azerbajdzsáni várost 1993-ban az első hegyi-karabahi háború idején az örmény kisebbségi erők elfoglalták.
Stepan Lohr cseh fotós 2011-ben ellátogatott az azerbajdzsáni romvárosba: Agdamba. Közel egy évtizeddel később - miközben 25 év után az azeriek visszafoglalják a várost az örmény erőktől – Lohr visszaemlékezik a magányos útja során látottakra.
2/15Azerbajdzsán és a kisebbségi örmény erők között 1994-ben véget ért háború után még évtizedekig tartó konfliktus frontvonalának közelében található ez a megsemmisült város. Miután az örmény erők elfoglalták a várost, több tízezer itt élő azeri menekült el innen, hátrahagyva otthonaikat.
Stepan Lohr cseh fotós 2011-ben ellátogatott az azerbajdzsáni romvárosba: Agdamba. Közel egy évtizeddel később - miközben 25 év után az azeriek visszafoglalják a várost az örmény erőktől – Lohr visszaemlékezik a magányos útja során látottakra.
3/15Agdam 1988-ban, nem sokkal azelőtt, hogy a szakadár régió miatt kitört a háború az azeri és a kisebbségi örmény erők között Hegyi-Karabahban és környékén.
Stepan Lohr cseh fotós 2011-ben ellátogatott az azerbajdzsáni romvárosba: Agdamba. Közel egy évtizeddel később - miközben 25 év után az azeriek visszafoglalják a várost az örmény erőktől – Lohr visszaemlékezik a magányos útja során látottakra.
4/15Ritka, 1990-ben készült archív felvétel Agdam központi mecsetéről. Az örmények nem költöztek vissza, miután az azeriek elmenekültek, ezért az romokban hever.
Stepan Lohr cseh fotós 2011-ben ellátogatott az azerbajdzsáni romvárosba: Agdamba. Közel egy évtizeddel később - miközben 25 év után az azeriek visszafoglalják a várost az örmény erőktől – Lohr visszaemlékezik a magányos útja során látottakra.
5/15Ugyanaz a mecset, immár tető nélkül. A képet Lohr 2011-ben készítette.
Stepan Lohr cseh fotós 2011-ben ellátogatott az azerbajdzsáni romvárosba: Agdamba. Közel egy évtizeddel később - miközben 25 év után az azeriek visszafoglalják a várost az örmény erőktől – Lohr visszaemlékezik a magányos útja során látottakra.
6/15Kilátás Lohr taxijából, amelyet a 2011-es futó látogatása során készített. Miközben Hegyi-Karabah területén utazgatott, „kíváncsiságból” elugrott megnézni a tiltott várost – mondta a prágai fotós a Szabad Európának.
Stepan Lohr cseh fotós 2011-ben ellátogatott az azerbajdzsáni romvárosba: Agdamba. Közel egy évtizeddel később - miközben 25 év után az azeriek visszafoglalják a várost az örmény erőktől – Lohr visszaemlékezik a magányos útja során látottakra.
7/15A fotós a Szabad Európának elmondta, hogy „elég sok pénzt” fizetett ki egy jó összeköttetésekkel rendelkező taxisofőrnek azért, hogy az katonai kapcsolatainak segítségével elvihesse a szellemvárosba.
Stepan Lohr cseh fotós 2011-ben ellátogatott az azerbajdzsáni romvárosba: Agdamba. Közel egy évtizeddel később - miközben 25 év után az azeriek visszafoglalják a várost az örmény erőktől – Lohr visszaemlékezik a magányos útja során látottakra.
8/15A fő mecset minaretjei a megsemmisült város felé tornyosulnak.
Stepan Lohr cseh fotós 2011-ben ellátogatott az azerbajdzsáni romvárosba: Agdamba. Közel egy évtizeddel később - miközben 25 év után az azeriek visszafoglalják a várost az örmény erőktől – Lohr visszaemlékezik a magányos útja során látottakra.
9/15A város romjai között még mindig látható szovjet falfestmény. Lohr azt mondja, gyorsan kellett haladnia, hogy elkerülje az azeri mesterlövészeket, akik időnként a környező területeken dolgoztak.
Stepan Lohr cseh fotós 2011-ben ellátogatott az azerbajdzsáni romvárosba: Agdamba. Közel egy évtizeddel később - miközben 25 év után az azeriek visszafoglalják a várost az örmény erőktől – Lohr visszaemlékezik a magányos útja során látottakra.
10/15Az egykor gyönyörű agdami mecset elhagyatott és megrongált odabent.
Stepan Lohr cseh fotós 2011-ben ellátogatott az azerbajdzsáni romvárosba: Agdamba. Közel egy évtizeddel később - miközben 25 év után az azeriek visszafoglalják a várost az örmény erőktől – Lohr visszaemlékezik a magányos útja során látottakra.
11/15Örmény és angol nyelvű tábla a mecset külső falán, amely szerint a „perzsa” mecsetet 1868-tól 1870-ig építették.
Stepan Lohr cseh fotós 2011-ben ellátogatott az azerbajdzsáni romvárosba: Agdamba. Közel egy évtizeddel később - miközben 25 év után az azeriek visszafoglalják a várost az örmény erőktől – Lohr visszaemlékezik a magányos útja során látottakra.
12/15Kilátás a mecset minarettjéből. Lohr szerint a város kihalt volt, csak „néhány vad kutya” rótta az üres utcákat.
Stepan Lohr cseh fotós 2011-ben ellátogatott az azerbajdzsáni romvárosba: Agdamba. Közel egy évtizeddel később - miközben 25 év után az azeriek visszafoglalják a várost az örmény erőktől – Lohr visszaemlékezik a magányos útja során látottakra.
13/15A romváros Lohr szemszögéből. A prágai fotós nyomon követte a híreket a szeptemberben kiújuló harcokról, amelyek során hét azeri régiót foglaltak vissza és adtak át Bakunak.
Stepan Lohr cseh fotós 2011-ben ellátogatott az azerbajdzsáni romvárosba: Agdamba. Közel egy évtizeddel később - miközben 25 év után az azeriek visszafoglalják a várost az örmény erőktől – Lohr visszaemlékezik a magányos útja során látottakra.
14/15Azeri katonák állnak az agdami mecset előtt egy propaganda filmben, amely azután készült, hogy az azeri erők november 20-án újra visszafoglalták a várost. Lohr „kíváncsi, hogy fog majd kinézni a város” és szeretné tudni, hogy „mit kezdenek az azeriek vele”. Több ezer azeri esküdött meg arra, hogy visszatérnek és újjáépítik a várost.
Stepan Lohr cseh fotós 2011-ben ellátogatott az azerbajdzsáni romvárosba: Agdamba. Közel egy évtizeddel később - miközben 25 év után az azeriek visszafoglalják a várost az örmény erőktől – Lohr visszaemlékezik a magányos útja során látottakra.
15/15Ilham Aliyev azeri elnököt és feleségét – aki egyben az ország elnökhelyettese – november 22-én a Koránnal fényképezik a mecsetben. Lohr aggódik, mert nem könnyű a háborúval kapcsolatos érzelmeken túllépni, hiszen „annyi igazságtalanság történt ott".
Stepan Lohr cseh fotós 2011-ben ellátogatott az azerbajdzsáni romvárosba: Agdamba. Közel egy évtizeddel később - miközben 25 év után az azeriek visszafoglalják a várost az örmény erőktől – Lohr visszaemlékezik a magányos útja során látottakra.
Previous slide
Next slide
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!
